Semmelweis

- Megvagy! - Ne!

Álljon meg! Álljon már meg, na!

Befelé!

Ne!

Nem, kérem ne!

Ne, kérem ne!

Be nem teszem a lábam ebbe a halálgyárba! Nem!

- Nem lesz semmi baj. - Kérem, ne!

- Állj meg! - Te ringyó!

Eresszenek!

Eresszenek már!

Maradj veszteg, vagy kénytelen leszek megfenyíteni!

Eltöri a csuklómat, maga barom!

Mégis mi a fenét művelnek?

Ez a kis mákvirág az utcán vajúdott, uram.

- Mit csináljunk vele? - Eresszék el!

- De akkor elszalad. - Hát szaladjon!

Nem hallottátok, szarháziak?

Már megbocsásson, uram, nem szülhet az utcán.

Tiltja a rendelet.

Teszek a rendeletre.

Vagy eleresztik, vagy vezessék le maguk a szülést!

Az anyád úristenit te ribanc!

Hagyják!

- Megengedi, hogy megvizsgáljam? - Maga is itt akar tartani.

Eszemben sincs, láttam mekkorát tud rúgni.

Megtapintom a hasát, aztán mehet amerre akar.

Jó napot! Miben segíthetek?

A lányomat jöttem meglátogatni.

- Hány éves? - 23.

Akkor még sok gyereket szülhetne.

Kár, hogy nem fogja megérni.

- Hogy érti? - A baba farfekvéses.

Segítség nélkül nem tudja megszülni. Vagy ha mégis...

az utcán biztosan megfáznak és két napon belül mindketten meghalnak.

Nem hiszek magának.

Szíve joga.

Uraim, kísérjék ki a lányt.

Engem várnak a betegek.

Nee!

Doktor úr! Az isten áldja meg!

- Az isten áldja meg. - Erre semmi szükség.

Köszönöm.

Várjon!

Várjon már!

Hol dolgoztak ezelőtt?

A Szent Rókus kórházban.

- Mhm... - Én öt évet, a húgom kettőt.

Többnyire a szülészeten, de műtéteknél is segédkeztünk.

Aha, magyarok...

Igen, de jól beszélünk németül is.

És maga honnan jött?

A bábaképzőből.

Három évig dolgoztam ott.

Hol van az ajánlólevele?

Nem kaptam, de amíg ott voltam megbecsülték a munkámat.

Kirúgták.

Én döntöttem úgy, hogy eljövök.

Ez a nő, Berger doktor szeretője.

Romlott nőkön és magyarokon kívül senki sem akar itt dolgozni?

Maguk ketten elmehetnek.

Hoffmann kisasszony marad.

Egyelőre próbaidőre.

De felhívom arra a figyelmét, hogy klinikámon nem tűröm a szerelmi ügyeket.

Igen professzor úr.

Nem érdekel, hogy cseléd

Azt akarja, hogy a folyosón szüljön meg?

A nagyságos asszony várhat.

Mit bámul? Tegye amit mondta...

Ezzel végeztünk.

Óhajt még valamit?

Igen, van egy húgom.

13 éves és cselédként szolgál.

Szeretném magamhoz venni ha, lehet.

Mi nem vagyunk garniszálló.

Semmelweis tanársegéd úr mellett fog dolgozni.

Menjen, jelentkezzen nála.

Miről fogom megismerni?

A hangjáról.

Köszönöm.

Doktor úr!

Doktor úr, szabad kérnem... hányan lázasodtak ma be?

- Mi köze hozzá? - Hát csak tudja doktor úr, aki ma lázas...

az másnapra általában már az én kliensem.

Szeretném tudni, hogy hány fuvarra számíthatok.

Maga csak ne számítgasson.

Még jó, hogy a koporsókat nem rendeli meg előre.

Őszintén szólva már én is gondoltam rá professzor úr...

- Hordja el magát! - Hát mi lenne magukkal nélkülem?

Ellepnék a folyosót a hullák.

Itt élők vannak Meyer!

Élők!

Egyáltalán ki engedte be magát ide?

Klein professzor.

Engem nem érdekel, hogy mit mond Klein.

Meg ne lássam itt, amíg nem hívatom.

Semmelweis doktor?

Mit akar?

Klein professzor magához osztott be.

Doktor úr! A kis utcalánynál megindult a szülés.

Kollár doktor vette át.

Mire vár? Hozzon egy lavórt és kövessen!

[nővérek és betegek beszélgetnek a háttérben]

Nyomja!

Még!

Erősebben!

Azt az orvost hívják ide amelyik felvett!

Azt gondolja válogathat, mint a cukrászdában?

Örüljön, hogy nem a csatorna szélén szül!

Fogót!

Ne nyúljon hozzám!

Akkor bezzeg nem ellenkezett, amikor fölcsinálták!

Szíjjazza le!

Szíjjazza le!

Mit akar ezzel a fogóval Kollár?

Az egyikük életét talán meg tudom menteni.

Álljon félre!

Tudja mit?

A magáé lehet ez a repedt sarkú, hogyha annyira akarja.

Alig van pulzusa.

Figyeljen rám!

Ha jön a fájás, rá fogok nehezedni a hasára.

Ne aggódjon nem lesz baj.

Amikor szólok teljes erővel kezdjen el nyomni.

Rendben?

Nézzen rám! Nézzen rám!

Nézzen rám! Menni fog.

- Mi lesz a gyerek neve? - Nem tudom.

Akkor gyorsan találja ki, ahogy nézem van vagy két perce.

Maga jöjjön, álljon ide!

Nézze, hogy hány centit tágul!

Ha kijön a lába, finoman húzza meg jó? De meg ne rántsa!

Nem ez az első szülésem uram.

De az első szülése nálam.

Most!

Most nyomja!

Nyomja!

Nyomja!

Ez az! Most!

Kitalálta, hogy fogja hívni?

Csillagom.

Kedves név, de nem túl férfias.

Maga a keresztelőt is megvárja?

Igyekezzen!

Mosdassa le az újszülöttet, segítse az ágyába az édesanyát, aztán jöjjön.

Még nincs vége a napnak.

Menjen, majd megcsinálom.

- Vett már részt boncoláson? - Még nem uram.

Itt az alkalom.

Dehát én bábának szerződtem ide.

Nem foglalkozom halottakkal.

Kár, akkor majd keresek mást, aki kevésbé válogatós.

Úgy érti, a helyemre?

Várjon! Nem rakhat ki csak úgy!

Képzett vagyok, kitartó, és bármit megtanulok.

Helyes.

Szerdán várom a boncteremben.

Doktor úr!

Hallerné láza megint nagyon felszökött.

Itt fog lakni.

Később lehet, hogy meg kell majd osztania mással.

- Szép. - Ha maga mondja...

De legalább patkányok nincsenek.

Fürdő a folyosó végén.

Fűtés nincs.

Úgyhogy iparkodjon a mosdással.

Nem azért van itt, hogy a betegágyat nyomja.

Reggel hatkor ébresztő. Majd bekopogok. Hétre legyen a klinikán.

Látogatót nem fogadhat.

Kilenckor zárjuk a kaput. Ha addig nem ér vissza, alhat az utcán.

Köszönöm!

- Kit keres a kisasszony? - Hoffmann Szabinát.

A vaksit? Fent van.

Hé! Már rég elkaptalak!

- Felvettek? - Igen.

Akkor kiviszel?

Még nem, de nemsokára összeszedek annyi pénzt,

hogy tudjak bérelni egy kis lakást. Rendben?

Hol a szemüveged?

Eltört.

De Szabina, egy vagyon volt! Nem tudtál volna jobban vigyázni rá?

Az egyik lány rálépett, meg amúgy sem láttam vele jól.

Na jól van, ne húzd itt a szádat nekem, inkább nézd meg mi van a zsebemben.

Cukorka?

Ez a három mézes, ez m...

- Ez micsoda? - Semmi.

Megint bántottak?

Levertem véletlen a vajtartót, és a Frau Gruber nagyon mérges lett.

Amint lehet kiviszlek innen, rendben?

Hallod?

Várom, nagyon.

Hát te? Így jössz?

Magyar társulat a Práterben, nyolcra oda kell érnünk.

Nem mehetek. Ketten megint belázasodtak.

Kollár az ügyeletes nem?

De.

Az orvosi szobában alszik.

Valamikor élni is kell.

Színház után a Muskátliban vacsorázunk.

Mennyei a sült kacsájuk. Legalább oda gyere el.