Doctor Slump (Dakteoseulleompeu / 닥터슬럼프)

GYÓGYÍR SZÍVFÁJDALOMRA

DAEHANI EGYETEMI KÓRHÁZ

REZIDENSEK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 2016

INTERJÚKIÉRTÉKELŐ ŰRLAP

Miért aneszteziológus lett?

Azért ezt választottam, mert tetszett, hogy az altatóorvos

odafigyel a betegre, és mindig gyorsan reagál,

bármire is legyen szükség,

közben szemmel tartja a gyorsan változó életjeleket.

Nem pusztán a beteggel foglalkozik,

értékeli is a helyzetet műtét közben, és gondoskodik…

Nem is tudom.

Nem biztos, hogy maga kell nekünk.

Nálunk fontos a csapatmunka.

Nem lehet sikeres, aki el van telve a saját képességeivel.

Ezt maga is tudja.

Tisztában vagyok vele.

Akkor beszéljen a hírnevéről!

Úgy hallottuk, magának való ember,

aki képtelen jól kommunikálni a kollégáival.

És szívesebben dolgozik egyedül.

Nos hát…

Dr. Nam!

Semmi magánélet, igaz?

- Hogy mondja? - Ne már!

Ez meg miféle kérdés?

Azt hallottam, visszautasított pár férfit, aki randevúra hívta.

Pletykálni kezdtek róla,

ezért a női kollégák is kerülték.

Nem jelentkezett volna hozzánk,

ha önző lenne, vagy egyedül akarna dolgozni.

És nézze!

Az egyetem legjobb hallgatója volt,

a rezidensi munkáját kiválóra értékelték.

Ha megbízhatatlan, ez nem így lett volna.

Ő volt az első, aki hitt bennem

a farkastörvények uralta világban.

Ha-neul!

Hallom, jelentkeztél aneszteziológusnak.

- Igen. - Én is.

Biztos jól megleszünk.

Amúgy dr. Min Kyung-min a rokonod?

Nem.

Tényleg? Akkor miért védett meg az interjún?

Mindenki erről beszél.

Tudjuk, hogy nem akar semmit, mert hét éve barátnője van.

„Tud róla valamit a lány?”

„Tartozik neki?” Ilyesmiken gondolkodnak.

- Tényleg? - Hallottad?

Ő lesz az új vezető rezidens.

Minden főorvos támogatja.

Szakorvos lesz belőle, idővel pedig főorvos.

És mivel bír téged, előtted is szabad a pálya.

Figyelj!

Meghívhatnál valami piára.

Kösz, nem.

Csak engem választott, ennyi történt.

Igyunk valamit!

Itt van a gond.

Aránytalanul választottak betegeket.

Ezért nincs érzékelhető korreláció.

Értem.

Köszönöm! A múltkori anyagok is nagyon hasznosak voltak.

Örülök, hogy segíthettem. Szia!

Kyung-min!

Ráérsz holnap?

Miért hívtál meg?

Köszönetképpen.

Mindig segítőkész és kedves vagy.

Bár lenne egy kérdésem.

Miért bánsz velem ilyen jól?

Nos hát…

Nem vagyok sem társasági lény, sem túl barátságos ember.

Még a kollégáimmal is nehezen boldogulok.

Akkor te miért vagy ilyen jó hozzám?

Mert kiismertelek.

Látom, milyen becsületes és szorgalmas vagy.

Nem tudom, helyénvaló-e kimondanom,

de a többiek nem ismernek ennyire.

Ezért akartalak megérteni, és segíteni neked.

Megnyert magának a szavaival.

Ez finom.

Így hát…

fel sem merült, hogy ne állna mellettem.

Azt fogom mondani a főorvosnak, hogy én terveztem a költségvetést.

De én csináltam.

Nyilván én is tudom.

De őszinte leszek.

A főorvos nem kedvel téged.

Nem kockáztatnám meg, hogy elutasítsa a javaslatot.

Most azt mondom, én terveztem.

Aztán ha elfogadták, elárulom az igazat.

Tisztázhatod a félreértést. Fontos ez a javaslat.

Tudod, a te érdekedben teszem.

De akkor is…

Hívatnak. Akkor megbeszéltük.

Még hinni akartam neki.

Próbáltam minden erőmmel.

- Csakhogy… - Jó.

Mi a véleménye dr. Namról?

- Nam Ha-neulról? - Igen.

Nem is tudom.

Tudja, nem az a barátságos típus.

Pár beteg panaszkodott, hogy goromba és arrogáns.

A kollégáival sem ért szót.

A csapatmunka létfontosságú.

Szerintem nem alkalmas erre az állásra.

- Maga is így gondolja? - Igen.

Szép munka! Igyanak!

Köszönjük.

Amúgy minden rendben?

Mi a gond?

Nem szívesen mondom el.

Igen?

Szerintem dr. Nam manipulálta az adatokat.

Micsoda? Manipulálta?

Ez megbocsáthatatlan.

Engem is megdöbbentett.

A p-értékhez nyúlt hozzá.

Átírta a p-értéket?

Vállalja a felelősséget?

Nem tudom.

Létfontosságú az adatok hitelessége.

Nem tudom, mit tesz, ha lebukik.

Kyung-min!

Mit mondtál az előbb?

- Hogy én… - Dr. Nam!

Ne emelje fel előttem a hangját!

Uram, nem tettem ilyet.

Sok igazságtalanság…

Az élet nem mindig fair.

Ne nyafogjon miatta!

Gyorsan, dr. Woo!

Adja oda dr. Nam táskáját!

Nem tehettem semmit, mert különös módon

senki nem állt mellém.

Belefáradtam az egészbe.

Többé senkiben nem akartam bízni.

De aztán…

találkoztam veled.

Nem, erre!

Miattad maradtam talpon, amikor majdnem összecsuklottam.

Teljesen beléd habarodtam.

De emészteni kezdett az aggodalom.

Féltem,

hogy te is megbántasz.

Szerinted lehetünk boldogok,

ha ilyen bizonytalan vagyok?

Csak szenvednénk ebben a kapcsolatban.

Ezért szakítok veled.

Nem vagyok elég erős.

Sajnálom.

GYÓGYÍR SZÍVFÁJDALOMRA

Jesszus!

Miért pakoltál be ennyit, ha nem végleg költözöl ki?

Van egy garzon a klinika közelében. Ott lakhatok, ha szükséges.

Ha sok a munka, nem jövök vissza ide.

Nem azért, mert kínos Ha-neullal lenned?

Jeong-woo!

- Ezek gombócok. - Hűha!

Tedd őket a fagyasztóba, és bármikor megeheted.

- Ez meg kimcshi. - Jól van.

Ez sült fokhagymaszár és pácolt rák.

Köszönjük szépen.

- Egyél te is vele! - Meglesz.

Igazán nem kellett volna.

Köszönöm az ételt.

Most már menjenek csak be!

Ez nem végső búcsú.

Rendben. Remélem, jól megy majd a sorod.

- Egyél rendesen! - Jól van.

Viszlát! Minden jót!

Viszlát! Köszönjük.

- Viszlát! - Üdv!

Jó utat!

Figyelj, anya!

Szerinted miért megy el ilyen hirtelen?

Holnaptól a barátja klinikáján dolgozik.

De akkor is nagyon váratlan. És Ha-neul ki sem jött.

A múlt héten Jeong-woo azt mondta, elhívja randizni.

Aztán másnap egészen komor volt, és napokig ki sem jött a szobájából.

Most meg elment.

Szerintem szakítottak.

Vajon ki dobott kit?

Én doblak ki téged!

Hallgass el!

Hagyd ezt abba!

Mi van?

Azt hittem, alszol.

Elköszönhettél volna Jeong-wootól.

Hallottad, igaz? Holnap megint munkába áll.

A klinika közelébe költözött.

Úgy összecsomagolt, mint aki vissza sem jön.

Elég ebből!

Nem elég. Miért akarsz mindent a szőnyeg alá söpörni?

Most már mindenki elég nyitott az ilyen dolgokban.

Halljam, Ha-neul!

Összevesztetek?

Vagy kirakott?

Ne mondd, hogy nem hívott randizni!