An Officer and a Spy (J’accuse)

A FILMBEN BEMUTATOTT SZEMÉLYEK ÉS TÉNYEK MIND VALÓSAK.

Katonák!

Fegyvert vállhoz!

Szignál!

„A francia nép nevében,

a párizsi katonai kormány első haditanácsa

1894. december 22-én Alfred Dreyfust,

a 14. tüzérezred kapitányát,

kiképzőtisztet hazaárulásban bűnösnek találta.

Ezért elrendeli fegyházba történő deportálását,

és lefokozását."

Alfred Dreyfus, ön már nem méltó a fegyverviselésre.

A francia nép nevében, önt lefokozzuk.

Katonák!

Egy ártatlan embert fokoznak le!

Megbecstelenítenek egy ártatlan embert! Éljen Franciaország!

- Éljen a hadsereg! - Halál rá!

- Halál rá! -Áruló!

- Halál rá! - Halál a zsidóra!

Áruló vagy!

Picquart, hogy néz ki?

Mint egy zsidó szabó, sír az elveszett arany miatt.

Halál az árulóra!

Halál rá!

- Gyáva! -Halál rá!

Átkozott!

- Halál rá! - Átkozott hazaáruló!

- Halál rá! -Áruló!

Ártatlan vagyok!

A rómaiak a keresztényeket vetették az oroszlánok elé, mi a zsidókat. Fejlődünk.

Milyen volt a hangulat a szertartás végén?

Mintha egy egészséges testet megtisztítottak volna a pestistől

és az élet folytatódna a normális kerékvágásban.

Kár, hogy a hadügyminiszter nem tud részt venni ezeken az eseményeken.

- Emlegették a nevemet? - Nem, miniszter úr.

Mindegy. Jó munkát végzett, Picquart.

Nagyon tetszett nekünk az Ön magatartása. Igaz, Boisdeffre?

Valóban. Sandherr ezredes látta a szertartást?

- Ott volt, tábornok. - Mi van a remegésével?

Tudta kontrollálni.

Már nem fog javulni az állapota.

Ön fog a helyébe lépni.

Tisztelettel, nekem nincsenek tapasztalataim a titkosszolgálati munkában.

Majd megszerzi őket.

Dreyfus büntetése majd megmutatja a világnak, hogyan bánunk az árulókkal.

Olyan helyre akarom küldeni, ahol senkivel sem tud beszélni.

- A cayenne-i büntető telepre? - Nem, még annál is jobb helyre.

Egy elhagyatott szigetre, ahol egyedül lesz, az Ördög-szigetre.

Még mindig arról az átkozott zsidóról beszélnek?

Picquart. Maga ismerte őt, ugye?

- Elnézést, kit? - Dreyfust.

Hallgatóm volt a hadászati főiskolán.

- Azért bánnak vele így, mert zsidó? - Igen. Én jogász vagyok.

Egy katolikus tiszt tisztességes tárgyalást kapott volna.

Egyetért, Picquart?

Olyan nemzetbiztonsági érdekből nem kaphatott rendes eljárást,

amit nem lehetett nyilvánosságra hozni, de bizonyíték volt bőven ellene.

El is felejtettem!

Philippe-pel felfedeztünk egy elzászi éttermet a Rue Marbeuf-ön.

- Csodás. -Remek étterem.

Kipróbálom.

- Őrnagy! - Százados.

Őrnagy, megbántottam valamivel?

Nem.

Ön az egyetlen professzor, aki rossz osztályzatot adott nekem.

Talán nem értékelem annyira a képességeit mint maga.

Nem azért, mert zsidó vagyok?

Vigyázok, hogy az érzéseim ne befolyásolják az ítéletemet.

Ha vigyáznia kell, akkor ez mégiscsak hihető feltételezés.

Ha azt kérdezi tőlem, hogy kedvelem-e a zsidókat, a válaszom: nem.

De ha arra céloz, hogy diszkriminációt alkalmaznék,

Biztosíthatom, hogy nem.

Soha.

Csodás nap volt. Fáradt vagy?

Egy kicsit, de nagyon jól éreztem magam.

- Georges, segítek. - Gyere, drágám.

Szerdán Brüsszelbe megy.

- Tudsz jönni? - Igen.

Sosem érzed bűnösnek magad?

- Nem az én férjem. - Tudod, hogy értem.

Miért lennék bűnös? Velem voltál, mire megjelent.

Nem értem, miért mentél hozzá.

Ő megkérte a kezem.

Te nem.

Szerinted tud rólunk?

Nem.

- Miért? - Ha megtudná, megölne.

- Biztos, hogy Brüsszelben van? - Ezt mondta.

- Ki az? - Távirat.

- Picquart őrnagy? -Igen.

Köszönöm.

- Gonse tábornoktól jött. - Az ki?

A titkosszolgálat vezetője.

- Reggel látni akar. - Drágám! Bajban vagy?

Imádkoztam, hogy ez a nap soha ne jöjjön el.

Sandherr ezredes nem tudja tovább vezetni a statisztikai részleget.

Ezt sajnálattal hallom.

Mostantól Ön lép a helyébe.

Alezredessé fogják előléptetni.

Így maga lesz a legfiatalabb ezredes a hadseregben.

-Gratulálok! -Köszönöm.

Folyamatos tájékoztatást kérek.

Érti, fiatalember? Utálom a meglepetéseket.

Henry őrnagy megmutatja az irodákat.

Nem úgy volt, hogy ő kapja ezt a megbízást?

Istenem, dehogyis! Túl faragatlan. Az apósa szerintem valami kocsmáros lehet.

- Maga házas? - Nem, tábornok úr.

- Van valami különös oka? - Nincs.

Van valami, amivel megzsarolhatják?

Nincs.

Ezeket meg kell kérdeznem, érti, ugye?

Henry őrnagy, jöjjön be.

-Tábornok úr. - Picquart ezredes

fogja vezetni a statisztikai részleget.

- Üdvözölje, kérem. - Igenis, tábornok úr.

Ezredes úr.

Itt is vagyunk.

- Azt hittem, hogy lakatlan. - Itt senki sem zavar minket.

Azt elhiszem.

Bachir!

Jó reggelt, őrnagy úr.

Picquart ezredes átveszi az egység vezetését.

Bachir itt minden titok tudója.

- Igaz? - Igen, parancsnok úr.

Mi ez a hangoskodás? Még az utcáról is hallani.

Hagyják abba!

Rendőrök, informátorok. Hasznos emberek.

Sandherr ezredes utasította őket, hogy maradjanak itt, hogy megismerhesse őket.

- Mi ez a szag? - Nekem mondja? A csatorna.

Az egész környék bűzlik.

Bemutatom Junck és Valdant századosokat.

- Mit csinálnak? - Ők ellenőrzik a levelezést.

Valdant a száraz módszert használja, Junck a gőzölést.

- Ezek magánlevelek? - Már nem.

Pihenj, százados.

Emlékszik Lauth századosra a Dreyfus-ügyből.

Picquart ezredes az új parancsnok.

Ön mit csinál pontosan?

Majd később elmondom.

Talán emlékszik Gribelinre, a levéltárosra is.

Picquart ezredes váltja fel Sandherrt.

Rengeteg akta van itt.

Rendben, folytassa.

Itt a telefon és ez az irodám.

Nincsenek titkárok, az ezredes nem bízott bennük.

Ez volt az irodája.

- Tehát most már az enyém. - Majd megszokja.

Itt vannak a kulcsai. Bejárat, iroda, fiókos szekrény, széf.

Köszönöm. Min dolgozott Lauth?

Összerakja a német katonai attasé levelezését.

- Schwartzkoppen ezredes. - Magánlevelek?

Igen.

- A miniszter tud erről? - Természetesen.

Élvezettel követjük az ügyeit. Évek óta viszonya van.

-És ez valami különös? -Igen, az.

Mivel az olasz katonai attaséról, Panizzardi őrnagyról van szó.

Te jó ég!

Hogyan szerezzük meg a leveleit?

Na gyerünk, már én vagyok a részlegvezető.

A német nagykövetség takarítónőjétől, Marie Bastiantól.

Minden héten elhozza nekünk a szemetes tartalmát.

Fontos dokumentumok, nem csak érzelmes üzenetek.

Emlékszik erre?

- Dreyfus feljegyzése. - Hat darabban volt.

Lauth összeragasztotta őket, lefotózta és eltávolította a szakadás nyomait,

hogy ne lehessen megmondani, honnan van. Enélkül nem tudtuk volna elkapni.

Szép munka.

Bekereteztettük Sandherrnek, amikor lefokozták azt az árulót.

Helyes. Köszönöm, őrnagy.

- Szerintem remekül kijövünk majd. - Köszönöm, ezredes úr. Én is remélem.

"Küldök néhány érdekes információt.

Feljegyzés a 120-as hidraulikus fékjéről és annak működéséről.

Feljegyzés a fedőcsapatokról.

Aztán egy a tüzérségi egységek változásairól.

Tüzérségi utasítás tervezete. 1894. március "

Szabad?

Ezt egy hete állítottuk helyre a német nagykövetségről.

- Hol vannak az említett dokumentumok? - Valószínűleg Berlinben.

Ki a kém?

Nos, a feljegyzés alapján

az egyik tüzérségi tiszt.

A főparancsnokság mind a négy hadosztályában szolgált.

Ilyet csak az ön hallgatói a Hadi Főiskoláról csináltak.

- Meglep, hogy áruló van köztük. - Pedig az egyikük az.

Szeretnénk egy mintát minden egyes olyan tiszt kézírásáról,

aki ebben a rotációban részt vett. -Természetesen.

Azok a tüzérek, akik mind a négy hadosztályban szolgáltak.

Souriau. Gaston. Corbin.

Dreyfus. Etienne. Dreyfus ...

- A zsidó? - Ő az egyetlen zsidó közöttük.

Lehet, hogy ő az?

Nagyon is lehet, hogy ő az. Jobb lesz, ha megmutatja Du Paty-nak.

Du Paty őrnagy? Ő foglalkozik ezzel?

Igen, Du Paty őrnagy szenvedélyes nyomozó.

Picquart, hozza ide Dreyfust.

Henry, bújjon el a térkép mögé.

Úgy teszek, mintha megsértettem volna az ujjamat.

Megkérem, hogy írjon egy levelet, amit lediktálok neki.

Cochefert, maga és a kollégái ülve maradnak. Oda üljön, kérem.

Itt fog ülni a letartóztatáshoz.