Trumpet of the Cliff (絶壁の上のトランペット)

Anya!

Semmi gond, Aoi.

Minden rendben lesz.

Kint leszek, jó?

Anya...

Minden rendben lesz.

Ő Aoi kisasszony.

Sose feledem a fényt, amit a műtétnél láttam.

Óceán.

A víz felszínét.

Ahogy a hullámok kergetőztek...

De a mélységben

csak a csendes és sötétkék vizet láttam...

Talán minden akkor kezdődött, mikor megláttam a fényeket.

Trombita a szakadék szélén

Hogy vagy?

Lágy és langyos szellő fúj.

Jól vagyok.

Aoi, jól ment a műtéted.

Pihensz itt egy kicsit és újra jól leszel.

Fényképeket is készíthetsz. Tudom, hogy szereted őket.

És Koichit is láthatod.

Mi?

Mostantól azzal randizol, akivel akarsz,

mint ahogyan a többi korodbeli lány is.

Mint egy normális lány.

Normális lány...

Hmm?

Mi az?

Ott!

Hú, gyönyörű a naplemente!

Nem az! A trombitás...

Trombitás?

Igazad van. A trombita hangja remekül illene a tájhoz.

Hé, Mari!

Szia!

Szia.

Kérlek vigyázz Aoira mostantól.

Oké. Ha nem menne, akkor írok.

Mi? Hogy érted?

Ha egy sárga lapra írod a kívánságaid

és kék postaládába rakod, akkor a kívánságod valóraválik.

A levél, ami valóraváltja az álmaid.

Ez most Mari kedvenc története.

Értem. Olyan, mint a télapó?

Igen, olyasmi.

Ichiro, kérlek vigyázz rá!

Ne aggódj! Jó, hogy kijönnek egymással.

Haburgert szeretnék vacsorára. Apuci burgere a legjobb.

Nézd a napfényt, Mari! Olyan szép!

Aoi, nézd azt a virágot!

Nagyon szép. Lefotózzalak vele?

Várj csak! Vigyázz, kész! Mondd csíz!

Aoi, csinálj még egyet!

Jó. Csinálok.

Mosolyogj! Csíz!

Cuki vagy.

Itt olyan szépek a csillagok.

Uhyan az az ég,

mégis teljesen más, mint Tokióban.

Bármikor eljöhetsz ide.

Ugyan kis sziget, de elég pénzt lehet szerezni, hogy itt maradjatok Aoival.

Megbántad valaha, hogy elhoztad Marit?

Igen.

Először igen, de már nem bánom.

Mari még mindig nem tud semmit az anyjáról?

Hát,

nem.

Amikor először megláttam Marit az árvaházban, nem tudtam otthagyni.

Értem.

Igen.

Ichiro.

Igen?

Köszönöm, hogy megengeded, hogy Aoi maradjon.

Ez természetes!

Egy család vagyunk.

Ez igaz.

Elvégre a szülőföld a legjobb, nem?

De.

Fincsi!

A nyár elején lehet hallani

a delfinek szomorú énekét.

Mindaddíg, míg a monszunnak vége,

és a nyári fesztivál kezdetét veszi.

Bocsánat, hogy nem tudlak elvinni. A laborba kell mennem!

Nem baj. Vigyázz magadra!

Ó!

Rendben, vigyázz hazafelé!

Jó.

Nem tetszik.

Nem tetszik? És ez?

Ez igen.

Tetszik? Mi mostanában a divat?

Lágy szellő fúj.

Úgy tűnik itt sok cuki dolog van. Nem akarsz bemenni?

Ezek nem eladók!

Miért nem?

A nyári fesztiválig az enyém.

Addig nem eladó, míg az enyém.

Hamburger! Hamburger! Hamburger!

Most...

Köszönöm, hogy vártatok! Tessék!

Nagyon finomnak tűnik.

Sok maradt, szóval ne aggódj!

A hús jobb, mint Tokióban.

Mert te csináltad?

Lehet...

Apuci hambija a legjobb!

Apucié? Örülök, hogy ízlik.

Igen.

Ó, apa! Nemsokára itt a nyári fesztivál,

igaz? Elmehetünk Aoival Yukattában?

Hmm...

Jól hangzik. Elmehetnénk idén Aoival.

Benne vagy?

Természetesen.

Aoi. A fesztivál napján lesz ám tüzijáték is! A hegyről lövik.

Tüzijáték a hegyről?

Igen, nagyon szép lesz.

Hmm...

Idén veled szeretném megnézni.

Rendben. Menjünk együtt! Egyél!

Nem te vagy Ichiroéknál?

De igen. Aoi vagyok. Ichiro a nagybátyám.

Szóval a tokiói hecegnő, akirpl Mari annyit beszél, az te vagy.

Én? Hercegnő?

Mellesleg, hogy hívnak?

Goi vagyok. Hívhatsz Gionak.

Gio?

Igen.

Úgy tűnik már voltál a bolhapiacon. Hamarosan kezdődik a fesztivál.

Igen.

Tegnap, mintha téged láttalak volna trombitálni.

Igen. Éppen visszafele tartottál, nem?

Mi?

Á...

Elvigyelek?

Ha nem baj, előtte megállnék még valahol.

Nem lenne baj?

Nem.

Itt lakok.

Biztosan nagy becsben tartod.

Úgy tűnik sok erőfeszítést tettél ezért a helyért.

Nekem ez a hely a családom.

A családod?

Számomra a család az, amire számíthatsz, amikor

szomorú vagy magányos vagy.

Ahol önmagad lehetsz. Ahova visszatérthetsz

egy nagy vita után. Számomra ez jelenti a családot.

Akkor...

A trombita.

Kiskoromban láttam delfineket a tengerben.

Kitől kaptad a trombitát?

Apukámtól.

Azelőtt adta nekem, hogy utoljára kihajózott.

10 éve Koreában éltem, de ide jöttem, hogy találkozzak a nagyapámmal.

Ezért hívnak Gionak...

Igen.

Anyukám koreai, apukám pedig idevalósi.

Akkoriban nagy tájfun volt ezen a szigeten.

Apa elvitte anyát a tengerre és...

Azóta itt élek...

Bocsánat, hogy ilyesmit kérdeztem!

Á! Azóta mindig akkor trombitálok, ha delfineket szeretnék látni.

A trombita varázslatos hangjára csak úgy megjelennek.

A delfinek elmennek hozzád?

Talán ez egy ajándék a szüleimtől, hogy ne maradjak magamra.

Néha úszom is velük.

Tényleg úszol a delfinekkel?

Igen.

Szeretnéd látni őket?

Akkor ha benne vagy, menjünk el holnap!

Komolyan? Nagyon szeretném!

Aoi, történt valami?

Nem, semmi. Nem fincsi? Egyél!

Jó.

Az én titkom, hogy holnap delfin lesre megyek.

Nem mondtam el Marinak sem.

Szeretnék magamnak egy titkot, mintha újra gyerek lennék.

Írtam egy kívánság üzenetet, ahogy Mari szokta.

Bocsáss meg Mari! Csak egy napra kölcsönkérem.

Ha sárga lapra írod a kívánságod és

kék postaládába teszed, akkor valóraválik.

Ezek a donor adatai, amit kért.

Egy éve,

agyhalottan érkezett a kórházba.

A beteg helyett a gyámja írta alá a donor nyilatkozatot.

Értem.

Beszélhetnék a gyámmal?

Sajnálom.

Megértem, hogy miért szeretné, de a gyámot csak

az unokája halálára emlékeztetné.

A nyári fesztivál utolsó éjjelén, amikor a tüzijáték végetért és minden elcsendesedett,

mindenki a szigeten a sziklához ment és hallgatta a tengert.

Aztán abban az évben messze a tengertől, halhattuk

a delfinek szomorú dalát.

Jól vagy?

Igen...

Jól vagyok.

Tényleg?