Chemo (Chemia)

A körmökben nincs élet.

A körmökben nincs élet?!

- Nyugodj meg, Benek! - Nem! Leszarom!

Benek, gyere ide, kérlek!

Nincs élet a körmökben?

Mert valahol máshol van!

Ki vagy rúgva.

- Élsz? - Még igen.

Vacsora az évfordulón?

Nem leszek éhes. És nem az én évfordulóm.

Ne hidd, hogy megteszed, amit ő.

Az apánk! Cseszd meg! Ünnepelj, ha akarsz.

KEMÓ

Elállja az utat!

Oda szeretnék menni.

Oda... menni!

Bőrig ázom.

- Tudsz táncolni? - Nem.

- Hát nevetni? - Már nem emlékszem rá.

- Élni? - Már nem sokáig.

Tökéletes.

- Menjünk! - Hová?

Hozzád.

De szexelni nem akarok.

És én irányítok akkor is, ha nem én ülök a volánnál.

Szóval, hol van a mennyország?

Valahol máshol.

- Akkor vigyél máshová. - Most?

Most. De előbb kell egy fotó a poklodról. Hozd a kamerát!

- Csak reklámfotókat csinálok. - Vedd úgy, hogy csendélet vagyok.

Érdekel más is az öngyilkosságon kívül?

Nem. Vég. Összeomlás. Béke. Átláthatóság.

Szeretem nézni.

A legtöbb ismerősöm félholt.

Te kábé háromnegyed halottnak tűnsz. Nekem ez a tökély.

Halott vadállattal háltam. Jutalmat érdemlek.

- Nem könyörögtem érte. - Igaz. Fotózz le! Most. Kérlek!

Ne kérj erre! Komolyan mondom.

- Hová? - Máshová. Én fizetek.

Túl gyorsan mész!

- Ez az én kocsim. - Nem. Csak használod.

Fizetem a részleteket.

Mit szólnál egy közös öngyilkossághoz? Te és az autód...

Most?

Nem feltétlenül. Igazodhatok az időbeosztásodhoz.

Nem semmi.

- Józanon gyáva vagyok. - Miért?

- Szabad egy táncra? - Nem. Gyászolok.

- Kit? - Magamat.

Tudod, még sosem úsztam a tengerben.

Apám ki akart vinni, de nem sikerült neki.

Ahányszor új dolgot próbálsz ki, mindig megtudsz valamit magadról.

Tedd meg minden nap, mert az élet rövidebb, mint hinnéd.

Szeress!

- Szeretlek. Szeress te! - Szeretlek. Szeress te.

- Szeretlek. Mizu? - Szeretlek. És te?

- Igen. Ki? - Én. Sírok! Elég!

Szeretlek azért, aki vagy

Nem kell, hogy veled jobb legyek

Maradhatok tökéletlen ember...

Indulhatunk!

...egy elmosódott kép, egy paca...

Megbékélés nélkül...

Indulhatunk!

Szeretem a testedet

Ami gúzsba köt téged

A csontjaidat és az izmaidat

A szívedet és a véredet...

Itt megállunk.

Elfogadom betegségben és egészségben

Mint szent ostyát

Indulhatunk!

Nekem nincs.

Mid nincs?

Nincs igazán kedvem meghalni.

És?

De a kedvedért, és a pillanat szépségéért ráveszem magam.

Nem értem. Egy temetés eleve szomorú,

és a fekete csak ront rajta.

Kicsi, fekete halál.

Nálad vannak?

Íme, a holt bizonyítéka annak, hogy cél nélkül is élhetünk példás életet.

Szép. És a tiéd?

33 évig élt, amit mélyen megbánt.

Lena, szeretném...

Muszáj elmondanom neked.

Vagyis igazából megkérdezni tőled, hogy...

Csak pár őrült napot töltöttünk együtt, de...

Hagyd most ezt!

Őrüljünk meg teljesen.

Nem viccelek. Lena, gyere hozzám feleségül!

Nem figyeltél rám.

Házasodjunk össze, Lena.

Semmit sem értesz. Nem ebben egyeztünk meg.

Eddig sosem éreztem, hogy valakivel le akarom élni az életemet.

Hát, nem sok maradt már belőle.

Nem lehet, és ami még fontosabb:

Nem akarom.

- Van valakim. - Kicsoda?

Ő egy afféle... állat.

Ne is mondj többet.

Nagydarab. Kiszámíthatatlan.

- Őt mélyebben érzem. - Akkor tőlem mit akartál?

Te férfiasabb vagy.

Mellrákom van.

Mindkét mellemben.

Együtt megoldjuk.

Nem oldjuk meg együtt. És én sem, mert nem akarom.

Nem hagylak el ebben az állapotban.

Nem lehetek a tiéd ebben az állapotban.

Ebben az állapotban hagylak el.

A rohadt életbe!

- Összeillünk, mint két fél. - Ja, mint két félőrült.

Rákos. Rákos. Érted?

Az halálos kór.

Először dühös voltam, hogy a tudtom nélkül belerángatott.

- Kérdezted? - Nem.

Aki nem kérdez, nem kap választ. Pár őrült héten kívül ígért mást is?

- Nem. - Hát ez az.

Tomboljátok ki magatokat, aztán győzd meg, hogy menjen hozzád.

Rövid házasság lesz. Legalább nem utáljátok meg egymást.

Benek!

Miért utasítod el a kezelést?

Szép?

Persze.

Ha levetetem, nem futok be a szórakoztatóiparban.

Azt szeretnéd?

- Gyávának tűnök? - Nem.

Pedig az vagyok. A szenvedéshez több bátorság kell, mint a halálhoz.

Ezt biztos forrásból tudom, Benek.

Tombolj pár hétig velem, aztán házasodjunk össze.

Rövid házasság lesz. Legalább nem utálsz meg.

Nem.

Kérlek!

Nem.

Én, Benedykt...

Én, Benedykt,

elveszlek téged, Lena, feleségül.

Ígérem, kitartok melletted jóban, rosszban,

egészségben és betegségben.

- Szeretlek és óvlak téged... - Míg a halál el nem választ.

- Míg a halál el nem választ. - Isten rendelése szerint.

Isten rendelése szerint.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

- A gratulációkat majd később. - Most éljünk!

- Sajnálom szegényt. Olyan szép. - Hol vannak a szülei?

Nem tartják a kapcsolatot.

De tudják, hogy beteg, hogy férjhez megy...

Ne kérdezősködjön annyit, atyám! Az egyház dolga válaszokat adni.

- Ön a férje? - Igen.

- Hol vannak a leletei? - Nem tudom.

- Kapott már valahol kezelést? - Nem. Vagyis nem tudom.

- Ki az orvosa? - Senki. Vagyis nem tudom.

Semmit se tud? A felesége rákos!

És most?

Özvegy leszel, egy kis árvával.

A csajok zabálni fognak.

Egy macsó, egy baba. Az anya tragikus módon, fiatalon elhunyt.

- Akarod ezt a gyereket? - És te?

Minek is kérdezlek? Te sem nőttél még fel.

Egy gyereknek ne legyenek gyerekei.

A terhesség és a kemoterápia nem passzolnak össze.

Az abortusz és a kemó legalább némi reményt ad.

- Rák? Kemó? Baba? - Igen.

Rák? Szülés? A kemó hatására az első trimeszterben elhal a magzat.

Túlélem a kilenc hónapot kezelés nélkül?

Nemigen tehet mást. Próbáljon meggyógyulni, és reménykedjen.

Itt még dilemma sincs.

A terhesség felgyorsítja a betegség előrehaladását,

amiből még nem gyógyult ki, anyuka.

Az anyáknak nem szabad meghalnia.

Az anyáknak nem szabad meghalnia?

Az anyáknak nem szabad meghalnia.

Ezeknek nincs is más elméletük?

- Lena, nyugodj meg! - Világos egyezséget kötöttünk.

Elértük a csúcsot. Ideje abbahagyni a játékot.

Egyedül halok meg. Megtanulok ölni!

A megfogant élet is élet.

A kérdést illetően az egyház álláspontja meglehetősen... homályos.

Nem akarja. Nem erőltethetem. És én sem állok még készen erre.

Hogyhogy nem? Te megőrültél.

Nesze.

Feleséged van. Gyereked lesz.

Ahhoz nem illik az öngyilkos szoba meg a hablatyolás a halálról.

Szegény kicsi Benny!

33 éves, és mire jutott?

Semmire. Még egy következtetésre sem.

Hamis élet, hamis szenvedés. Semmi se valódi.

Elmerülsz a múltban. A jelenre nincs időd.

Dühös vagy,

mert apuka megölte magát.

Azóta zombi vagy.

Ide gyere!

El kell kezdened élni.

Mondta ő...

a reverenda mögé bújva.

Mindjárt megkapja a premedikációt.

Elaltatjuk, aztán a másik szobában elvégezzük a beavatkozást.

Mindjárt jön a nővérke.

Kérem, hogy gondoljon, már bocsánat, valami szépre.