نخستین 200 خط.
Verne Gyula egyszer azt írta:
Tegyél a tengerre két hajót,
és egymás mellé kerülnek, ha nincs szél vagy dagály.
A szüleim is így ismerkedtek meg.
Mint két hajó, ami egymást keresi.
Hé, minden rendben.
Csak lassan.
Nem lélegeztél.
Más világokból érkeztek.
De az élet, mint a tenger, képes összehozni az embereket.
Sütöttem pár tojást neked.
Kérlek ne edd meg a kutyám, oké?
Jól van, jól van, csináltam teát.
Gyere idd meg. Jobb lesz utána.
Szóval, ki vagy te?
Atlantiszi.
Atlantisz királynője.
Azta; Tom vagyok, a világítótorony őre.
Egy rossz házasságból menekült ebbe a világba.
De az apám világítótornyában talált valami
különlegeset.
Apám pedig megtalálta élete szerelmét.
És ha Arthur lenne?
Ami hurrikánt jelent?
Végül is király lesz, nem?
Több mint király.
Bizonyítéka hogy népeink együtt tudnak élni.
Egy nap összehozza a világainkat.
A szigonyt pedig a legerősebb atlantiszi hordhatta.
Ami a királynak hatalmat adott a vizek felett.
Nagyon erőssé tette. Az óceán pedig féltékeny lett,
és földrengést zúdított Atlantisz népére.
Atlantisz a tenger mélyére zuhant.
De a legenda szerint egyszer
egy új király jön el és
a szigony hatalmával egyesülve
megmenti Atlantisz népét.
Tom, rejtsd el!
Atlantisz királynője!
Orvax király felhatalmazásából,
visszaviszünk Atlantiszba.
Atlanna!
Tom! Erre!
A két világnak sosem lett volna szabad találkoznia,
és nekem sosem kellett volna megszületnem.
Ne tedd meg, Atlantea. Kérlek!
Tom. Újra el fognak jönni. Legközelebb még többen.
Vissza kell mennem.
Csak így menthetem meg.
Vigyázz rá!
Ahonnan én jöttem,
ott a víztől nem látszik a sírás.
Igen. De érzed.
Visszajövök, ha már biztonságos.
Valamikor.
Itt találkozunk. Napkeltekor.
Újra együtt leszünk.
Maradj erős, kis hercegem. Mindig veled leszek.
Ne engedd, hogy elfelejtsen!
Napjainkban már jobban ismerjük a Marsot mint a saját óceánjainkat.
Gyertek ide! Hagyjátok abba!
Szia, halacska!
Arthur vagyok. És te?
Éhesek vagytok?
Nézzétek! Artúr egy halhoz beszél.
Szánalmas vagy, Arthur.
Hagyd abba!
Engedj el!
Indulj, nyomás!
Uram, elfogtuk a kapitányt.
Nincs kimenő jel. Biztonságban vagyunk.
Én ebben nem lennék olyan biztos.
Kössünk alkut!
Nem ütöm bele a dolgom a magáéba,
ha ön se az enyémbe.
Hol van a legénység többi tagja? Bezárkóztak a torpedóba.
Már tudták hogy jövünk.
Félnek tőled, ez büszkévé tehet.
Itt van.
Ez a darab fém az életed része.
Sosem beszéltem még róla.
A nagyapádé volt.
Régen a II. világháborúban harcolt.
Nagyon jól ismerte a tengert.
Az egysége úgy hívta: Manta.
A háború után, az országa megfeledkezett róla,
Ezért visszatért a tengerbe, a saját világába.
Ő adta ezt a kést, amikor épp annyi voltam, mint most te.
És most már a tied, fiam.
Találtunk valamit.
- Nem! Ő talált meg minket. - Uram, van valami odakint.
- Egy másik tengeralattjáró? - Nem, azt hiszem egy ember.
Ez nem ember.
Gépház, jobbra! Kijáratot megtisztítani!
Üdv a fedélzeten.
Siessetek! Nem sok időnk van!
Már régóta várok erre a percre.
Ismernem kellene téged?
Én vagyok a tengerek ura.
Te Aquaman vagy.
Ideje volt már találkoznunk.
Szerintem nem.
Ó!
Apám!
Apa!
Ő a fiad?
Szégyelld magad!
Magadnak köszönheted, a többi a te dolgod.
Szemét!
Várj! Segits! Beszorult!
Nem hagyhatod itt!
Kérlek!
Ártatlanokat öltél meg.
Kérj a tengertől segítséget.
Menekülj!
Nem hagylak itt!
Életben kell maradnod, hogy bosszút állj értem!
Menj!
Menj!
Francba!
Menj.
Tudtam, hogy itt talállak meg.
Szokások.
Gyere, csinálok reggelit.
Már megint második lettél.
Hogy lehet az, hogy vízben élek, de lassabban iszok nálad.
Ez az én szuper erőm.
Ugyanarról. a kalózról van szó, aki
kapcsolatba hozható a tengerészet titkos
tengeralattjárójának az ellopásával.
Meg nem erősített információk alapján,
az Aquaman-ként elhíresült embernek köszönhető
a legénység kiszabadítása...
Nem én voltam.
A francba, ugye te voltál?
Mire tanított Vulco?
Tudtam, hogy nem fogsz nyugton maradni.
Anyád tudta, hogy különleges vagy.
Ne csináld ezt!
Szerinte te fogod egyesíteni a két világot.
Kérlek, állj le!
Csak te tudod megoldani Atlantisz problémáját.
Atlantisz ölte meg az anyám.
- Ezt nem tudhatod biztosan. - De igen.
Elrabolták, miattad és miattam.
És ezt te is tudod.
Fiam, abba kell hagynod saját magad hibáztatását.
Hé, haver.
Te vagy az a halfiú a TV-ből?
Nagyszerű.
Az vagyok. Mit akarsz?
Mindjárt elmondom.
Kérhetek egy közös fotót?
Te vagy a mi hősünk, ember.
Gyors leszek.
- Tőlem. - Jó, csináljuk.
Ne nyúlj hozzám.
Jól van, akkor csináljuk meg gyorsan.
Oké, mindenki mosolyogjon.
Tudja, hogy fontos ez a találkozó mindenkinek.
Hallgatni fog rád.
Orm király. - Üdv, Nereus királya.
A kedvenc helyem közelében akartál találkozni.
A királyok tanácsa helye az én kedvencem is.
A hét király itt válik eggyé. Az őseink itt gyűltek össze.
Az asztalfőnél vagyunk.
Xebel mindig mellette ült.
Brine, Fishermen,
Deserters és Trench hiányzik még innen. Az elveszett nemzetek még nem tűntek el.
Összefogva a legerősebb nemzet voltunk amit látott a világ.
De most a törvények és a politika elválasztott minket egymástól.
Mindeközben a fenyegetettség nem múlt el.
A felszínen még mindig tombol az erőszak.
El fogják pusztítani egymást.
De legalább nem minket.
Elég sokáig rejtőzködtünk.
Itt az ideje, hogy Atlantis ismét nagy legyen.
Nereus király, megtiszteltetés, hogy
Xebel hívására eljöttél, és csatlakozol Orm király seregéhez.
Mintha lett volna más választásod.
A törvény szerint, ha legalább 4 királyságod van, akkor indítható csata.
A Sivatagosok és a többiek már régen eltűntek.
Az Árkok nemzetség mára már szelíd fajjá vált.
A Brine-nok nem csatlakoznának, A Fishermen-ek pedig gyávák.
Csak az én seregemmel győzhetsz,
amúgy semmit nem ér a terved.
De tudom, hogy mire vágysz.
Ha valaki a négy királyság felett uralkodik,
automatikusan ő lesz az
Tengerek Ura.
Ez csak egy cím. Ne nézz bolondnak.
Ezzel a címmel te lehetsz a mindenség legerősebb seregének az ura.
Én vagyok az egyetlen lehetőség erre a címre.
Igazán?
Azt hallottam, hogy más is van még.
Egy atlantiszi, aki a felszínen él,
egyike a királyi vérvonalnak.
Ülhetsz Atlantisz trónján.
De nem sokáig. Hogyan is egyesíthetnéd te a seregeket?
Anyám fattya nem Atlantisz polgára.
No comments yet. Be the first to leave one.