Love Is Blind: Sweden (Love is Blind: Sverige)

Ha most itt ülnék sírva, és egy gyerekkori autóbalesetről mesélnék,

aztán bejönne egy másik pasi, aki nem sír, nem érzékenyül el,

nincs ilyen sztorija, nem éreznéd úgy, az előző sráccal mélyebben kapcsolódtál?

Igennel vagy nemmel felelj.

Nem, inkább azt mondanám, hogy túl kevés bizalmad van bennünk, nőkben.

Ugyanez van itt a csapatban is.

A roncsok kapják a legtöbb figyelmet, mindenki azt gondolja, ők érzékenyebbek.

Nem hinném.

Lehetsz érzékeny ember akkor is, ha nem éltél át traumát.

Akkor is beszélhetsz a nehézségeidről. Ez tesz valakit érzékennyé.

Ezt mondom, hogy nincs sok nehézség az életemben.

Ez nem valami, amibe beleszületsz.

- Több mint 40 év van mögötted. - Az életem csodás.

Történtek veled dolgok, és engem ezek érdekelnek.

Úgy érzem, a helyemen vagyok.

Nem akarom, hogy kizökkentsenek.

Csak annyit mondtam, te olyan embernek tűnsz, aki segíteni akar…

Te vagy itt a legjobb ember. Ha bármiben segítségre lenne szükségem,

akkor te és én sokkal gyorsabban közelebb kerültünk volna egymáshoz.

Attól, hogy nincs semmilyen traumám, és jó életem van,

még nem vagyok felszínes.

Nem hiszem, hogy azt mondtam volna, hogy felszínesnek tartalak.

Nem.

De most félek, mert úgy érzem, másnak látsz engem, mint aki vagyok…

Vagy úgy érzem, kicsit félreértjük egymást.

Mármint szeretnélek jobban megismerni.

Nem azt kértem, hogy sorold fel a traumáidat.

Ez jó hír. Köszi.

Tényleg le fogok ülni, átgondolom a dolgot, és jegyzeteket készítek.

-Tedd azt. - Muszáj lesz.

Remélem, hogy hamarosan újra találkozunk.

- Vigyázz magadra. - Úgy lesz. Te is. Szia!

Francba.

Szerintem kiestem az első jelöltjei közül.

Nehéz versenyezni azokkal, akikkel tényleg történt valami rossz.

Talán olyasvalakit akar, akit felkarolhat, és akinek segíthet.

Ez az, amitől félek.

SVÉDORSZÁG

Milyen napod volt?

Őszintén szólva, kicsit fura.

Eléggé összezavarodtam, és úgy érzem, félreértett…

Értem.

…az egyik srác. Olyan képet festett rólam, ami nem felel meg a valóságnak.

Mintha olyasvalakit keresnék, akit pátyolgathatok,

olyan embert, akit megmenthetek.

Elég fura volt ezt hallani.

- Mondtad, hogy „Beszéljünk erről…” - „Holnap”?

Nem mondtuk ki, hogy újra találkozunk,

de azt sem, hogy nem. Át kell gondolnom.

Jobban kell figyelnem arra, amit érzek.

Erre kell koncentrálnod. Magad miatt vagy itt.

Ennyi idő után hazamenni nagyon nehéz. Ez a legrosszabb benne. Baromi korai még.

Nincs más jelölt, akivel úgy érzed…

Nincs.

Elég nehéz nap volt a mai, úgy érzem.

Nagyon szerettem volna tovább beszélgetni Ibrahimmal, de nem jött össze.

Danielt gondoltam neked. Talán vele lehetne valami.

Nem tudom, ő nem túl sok-e…

mint személyiség.

Igen, de akkor nem kellene elmenned.

Beszélgess tovább, ismerkedj, és meglátod, mi sül ki belőle.

- Igen, igazad van. - Jó.

Oké. Gyerünk.

- Indulás, lányok! - Let's go!

Sok szerencsét!

Még mindig úgy érzem, hogy okkal jöttem ide.

Hogy megismerjek valakit.

De ha nem adok bele 100%-ot, akkor ez nem fog megtörténni.

- Minden rendben lesz, drágám. - Igen, köszi.

Nagyon várom, hogy találkozzak ma Daniellel.

Majd meglátjuk, mi lesz utána.

Azt akarom érezni, hogy valaki első jelöltje vagyok.

Ott akarok ülni, és érezni: ez az ember engem választott.

Senkinél nem akarok csak második lenni.

- Helló! - Helló, Daniel!

- Szia! - Itt Johanna.

A bankos Johanna?

Bankos Johanna?

Vagy mi is vagy? Te… Nem, nem is… Összekeverek mindenkit.

- Hát, ez nem túl jó. - Mi… Várj egy pillanatot!

Rendezvényszervező és értékesítő vagyok.

- Rendezvény, értékesítés? - Sydney-ből, megvan?

- Igen, tényleg. - Már emlékszel rám?

Igen, már emlékszem.

- Leesett a tantusz. - Leesett a tantusz.

Az első nap Ausztráliáról meséltél.

Akkor már ki is költöztél.

Igen, már kiköltöztem Ausztráliába.

És elfelejtetted a nevem. Upsz.

- Gyors váltás. - Nem felejtettem el, összekevertem.

- 37 éves vagy. - Két hét múlva 38.

Az macskaévben sok, de…

- Nem, de boldog vagyok az életemben. - Értem.

Azt érzem, az élet most kezdődik igazán.

Inkább ismerkedem tapasztaltabbal,

mint olyannal, aki csak most kezd el élni.

Akkor már tudod, mit akarsz és mit nem.

Pontosan.

Ez az egész kísérlet lényege.

Nem azt keresem, akivel lefekhetek, hanem aki mellett szívesen ébredek.

Ez kedves. Olyan vicces, hogy ezt mondod.

Világ életemben olyan társat kerestem,

akivel el tudom képzelni magam,

ahogy 80 évesen a teraszunkon ülünk a hintában, és csak nevetünk az életen.

„A fenébe is, jól szórakoztunk.”

Igen, és inkább Ausztráliában szeretném leélni az utolsó 25-30 évemet.

Egyetértek.

Hintázni egy székben, talán átvenni a nagynéném szőlőjét.

Csak ott ülni, és iszogatni.

- Élni az életet. Egyetértek. - Élni az életet.

Egyébként érdekel a vezetéknevem?

Ha elárulod.

Nem számít. A nevem Daniel Fjäll.

Akkor ez nehéz lesz nekünk.

- Miért? - Johanna Stormnak hívnak.

- Johanna Storm a neved? - Igen.

Fjällstorm, „hegyi vihar”. Ez nagyon menő. Levédetjük.

- Igen, vagy Stormfjäll. - Igen, Stormfjäll. Ez király.

- Egek. - Mi a fene?

Szóval az időjárásról kaptuk a nevünket.

- Arról. - Ez zseniális.

Rosszul indítottam, de úgy érzem, megbocsátottál.

- Nem vagyok olyan… - Sértődékeny?

Pontosan. Sokat kell tenni azért, hogy megsértődjek.

Te jó ég, ez szuper.

Hogyhogy nem vettem észre őt? Mert valójában ez történt.

De azt gondolom, ő is hasonlóan érez,

és talán nem mindig én voltam a kedvence.

Szóval lehet, hogy feljebb kerülünk egymás „toplistáján”.

Jól ment?

Igen, nagyon jól. Jó volt, szórakoztató. Jól éreztem magam.

Ki volt az?

- De tartsd a szád. - Ígérem.

Johannával találkoztam, és nagyon jó volt.

Ez sokkal nehezebb, mint gondoltam.

Érzések, amiket nem tudsz irányítani, csak elárasztanak.

Mindent egy lapra tettem fel,

és ez persze ijesztő,

de úgy érzem, nem érném be kevesebbel, mint amit Aniela iránt érzek.

És senki mással nem érezném ugyanezt.

Szorítsatok nekem, fiúk!

- Ez fontos. - Hajrá!

Izgatott vagyok. Valószínűleg három randija van előttem.

Vagy több.

- A randik felé. - A randik és a leendő férjünk felé.

A leendő férjünk.

Egész nap arra vártam, hogy beszéljünk.

Tulajdonképpen egész éjjel rád gondoltam.

Valószínűleg sokféle érzést átél, mielőtt találkozna velem.

Zakatolt a szívem, mielőtt ma beléptem ide.

Ó, Istenem, ki ez a lány?

Úristen.

Valahányszor beléptem az ajtón,

- reméltem, hogy te leszel ott. - Köszi!

Végig te voltál az első jelöltem.

Olyan boldog vagyok!

Sok gondolat kavarog bennem, mintha mosógép lenne a fejemben.

Nagyon jól érzem magam, élvezek minden randit.

Nem akarom túl hamar leszűkíteni a kört.

Ugyanakkor nehéz nem kötődni bizonyos emberekhez.

Most éppen Ibbétől bizsergek.

De…

okoz némi stresszt a tőle kapott visszajelzés.

Mindent vagy semmit.

Odaadom neki az MP3-lejátszómat.

Van rajta egy dal, aminek a címe az ő beceneve, de nem tudtam.

Ó!

Feküdtem és zenét hallgattam, megszólalt az Annie című szám.

Nem igazán vagyok babonás, de mégis kicsit különlegesnek éreztem.

Srácok?

Sok sikert, Ibbe!

Csá!

Nem azért jöttem ide, hogy akárkivel találkozzak,

hanem azzal, akivel el tudom képzelni a házasságot.

Ha minden jól megy, holnap találkozunk, különben… hazamegyek.

- Szia! - Szia!

- Szia! - Szia! Hogy vagy?

Én jól. És te?

Fogalmad sincs arról, min mentem keresztül ma.

Szóval…

- Milyen napod volt? - Egész jó.

- Sok érzés kavarog bennem. - Igen, tudom.

De örülök, hogy itt vagyok veled.

Én is így érzek.

- Te küldted be ezt a fejhallgatót? - Igen.

Van rajta pár dal,

és az elején van egy kis meglepetés.

Oké. Akkor bekapcsolom. „On.”

Végig kell hallgatnom?

Nem, szerintem elég az eleje…

Azta…

Hát milyen őrült dolog, hogy pont ez a dal volt meg?

Ne, ezt nem bírom!

Ibbe, ez a legszebb dolog, amit valaha is tettek értem.

- Úristen. - Örülök, hogy boldog vagy.

Hogyne lennék boldog. Ez nagyon kedves.

Jó ezt hallani.

- Kedvelsz engem, vagy mi? - Igen, nagyon is. Úgy értem, nyilván.

Istenem, annyira imádom a nevetésed.

Jézusom, elpirultam.