பவுல்வர்டு (Boulevard)

Senki sem mondta, hogy a szerelem így fájhat.

Hogy olyan, mint egy rózsa.

És nincsen rózsa tövis nélkül.

FLOR M. SALVADOR BOULEVARD CÍMŰ WATTPADOS REGÉNYE ALAPJÁN

Jó reggelt!

A mai lesz az első napod a gimiben. Remélem, szép napod lesz!

Biztos imádni fogod, és új barátokat szerzel.

Már a kórházban vagyok, szóval kívánj szerencsét, jó?

Puszi, édesem! Szeretlek!

Bocsi, hol van a másodévesek terme?

-Az az ajtó ott. -Kösz!

Bocs, hogy késtem!

Hát te?

Idióta.

-Az egyik legnagyszerűbb időszak… -Jó reggelt!

Elnézést, új vagyok, és…

Késtél.

Hasley… Weigel?

Weigel.

-Apám német. -Oké.

Uram…

Aki késik, nem ülhet be az órámra.

Komolyan?

Mint mondtam, idén az aranykorral kezdjük.

Bunkó vagy.

-Kidobott a tanár. -Igazából nem.

Ahhoz előbb be kellett volna engednie.

És te miért ülsz itt és szívsz?

Menőnek akarsz tűnni?

-Kérsz? -Undorító.

Mi az?

Basszus!

Fogkrém, oké?

Vicces vagy…

Hasley.

Weigel. Hasley Weigel. Az apám német. Örülsz?

Hasley Weigel.

Csak Hasley.

Téged hogy hívnak?

Hasley!

-Hasley, ugye? -Igen.

Király! Olivia. Szólíts Olinak!

-Az óráról? -Igen.

Figyu, ezt jól megszívtad.

De ne aggódj, ő a leggázabb. A többi nem olyan vészes.

-Csak egy kicsit. -Csak egy kicsit.

Kint leszünk a lépcsőn, ott iszunk.

Csatlakozol hozzánk?

-Mehetek? -Igen.

Jó. Hozok valamit, és megyek.

Szupi! Ott tali!

Hasley!

Oké, srácok! Majd én bemutatom. Ő Hasley.

-Ő Dylan. -Szia!

-Zev. -Helló!

Neizan és Carla.

-Szia! -Helló!

Hogy vagy?

Oli, ki az a szőke srác?

Ő?

Luke Howland.

Egy lúzer. Jobb, ha távol maradsz tőle.

-Miért? -Valami nem okés vele.

Fura srác. Néha begőzöl.

-Gonoszak vagytok. -Mi?

-Miről beszéltek? -A drogosról.

-Luke-ról. -Szuper!

Szia! Matt vagyok.

Örvendek!

Hasley.

Hasley?

Milyen szép név! Új vagy, ugye?

Még elfuthatsz.

Ne törődj vele!

Nehéz lenne. Anyám az új pszichológus.

-A suliban? -Basszus!

És a kórházban is.

Anyád a suli agyturkásza?

Miért így mondod? Hülye vagy?

-Bocs! Ne rinyálj már! -Mi bajod van?

Jó srácok, hidd el!

Ha idegesítenek, szólj, jó? Ha nem, akkor is!

Ideje visszamenni a terembe.

Hétvégén edzésünk lesz. Jöttök, ugye?

Igen, persze.

Te is jöhetsz, hogy csacsoghassunk.

Oké.

Számítok rád, Hasley!

Oké, Rómeó!

Később találkozunk!

Mit gondolsz? Menő bagázs, mi?

Mi a baj ezzel a Luke-kal?

-Csak az van vele. -Mióta a bátyja kinyírta magát.

-Őrült. Igazi bajkeverő. -Ne már, Carla!

Mi az? Tudnia kell, hogy messzire elkerülje, nem?

Édesem, ha el akarsz szökni,

ne legyen helyesírási hiba a leveledben!

Jó éjt!

Szeretlek!

Basszus!

…harmincötben, a sevillai Palacio de Dueñasban,

amit több család bérelt egyszerre.

Nyolcéves korában…

ÁLMOK

Weigel!

Nem órán kéne lenned?

Igazad van, Luke Howland.

De nem volt kedvem hozzá.

Szóval tudod a nevem.

Már be is tépsz?

Enyhíti a stresszt.

„A csillagok alatt aludni.”

„Párizsba menni.”

„Hippi furgonnal utazni…”

Hékás!

„Fát ültetni.”

„Gátlástalanul táncolni mások előtt.”

„Tűzijátékot indítani.”

Elég! Ez csak rám tartozik.

Mi ez? Bakancslista vagy mi?

Haldokolsz.

Álmok.

Kicsit furák.

Te egyértelműen nem költöztél egész életedben.

Csak hogy tudd, irigyellek.

Álmaid vannak, meg ilyenek.

Az nem nekem való.

Az álmok végül mind összetörnek.

Ez nem igaz.

Reményt adnak nekem. Ez olyan…

Még valami, amiért érdemes élni.

Más szóval kitalált célok, hogy értelmet adjanak egy pocsék életnek?

Mi értelme hazugságok közt élni?

Csak akkor hazugságok, ha nem váltjuk valóra őket.

És ne már, tuti neked is vannak álmaid.

Jaja, épp egy füves brownie-n gondolkodom,

hogy túléljem a reggelt.

-Persze, csak erre gondolsz, mi? -Nem.

Például arra is, hogy delfinekkel úszom.

Leugrom egy szikláról. Cél nélkül útnak indulok.

És Amszterdamba utazom. Arra is.

Brownie-t enni?

Igen.

Mi ez a prizma a pólódon?

Viccelsz?

Nem ismered a Pink Floydot?

De, ismerős a nevük.

Minden idők egyik legjobb rockbandája.

Radiohead.

Offspring? Doors?

Tuti hallottam már őket valamikor.

És a Green Day?

Oké, elég! Ne nyúzz már! Előveszem a telómat, és…

Mi? Ne! Állj le!

Ha első alkalom, meg kell adni a módját!

Megadni a módját?

Bakelitlemezről.

Hány éves vagy, 80?

Meg kell mutatnom, hogy született a jó zene.

Fura fazon vagy.

Kérsz egy slukkot? Néha jó szabályt szegni.

Be nem teszem a számba azt a spanglit.

Ti ott! Mit csináltok? Álljatok fel!

Az igazgatóiba, most!

-Az enyém. -Most!

Nem is ismerem.

Menj az igazgatóiba! Te meg órára!

Nem direkt lógtam óráról.

Komolyan. Megint késtem,

és mivel úgysem engedett volna be, ennyi volt.

Igen, „nem direkt”. Bátor vagy.

Ne aggódj, jó? Majd hozzászoksz az időbeosztáshoz.

Hasley, van valami programod mára?

Nincs, miért?

Megiszunk valamit?

Persze.

Tökéletes. Akkor később találkozunk!

Üljetek le!

Matt, mit keresel itt? Menj vissza a termetekbe, már elkéstél!

Jó okom volt rá.

Hogy állsz a költözéssel?

Hát… általában nem szoktam kipakolni a dobozokat.

Hogyhogy?

Már azelőtt tovább szoktunk állni, hogy kipakolnék.

Én egész életemben itt éltem, de a csapattal utazom.

Kosárlabda, ugye?

Méghozzá csapatkapitány vagyok.

Milyen itt lakni?

Az élet pokol tud lenni egy kisvárosban.

De ne parázz! Neked paradicsomi hellyé tehetem.

Ez igazán hízelgő.

Az új kezdetekre!

Kösz, hogy hazakísérsz!

Örömmel. Így több időt tölthetek veled.

Itt vagyunk.

Jól éreztem magam, Has.

Én is.

Ez ezerszer jobb volt, mint képzeltem.

Hasley, picim!

Anya, helló!