Yarına Tek Bilet

A NETFLIX BEMUTATJA

A TÖRTÉNET TELJES EGÉSZÉBEN KITALÁCIÓ.

PEMRÁNAK...

DRAZEN KULJANIN HUR MAN STOPPAR ETT BRÖLLOP CÍMŰ FILMJE ALAPJÁN

VÉGÁLLOMÁS: A SZERELEM

ELSŐ RÉSZ

Elnézést! Azt hiszem, ez az én helyem.

Tessék!

Néha hibáznak.

- Vajon ez történt? - Igen.

Néha kétszer adják el a jegyet, talán...

Nem. Nem szeretek háttal ülni, úgyhogy elfoglaltam.

Halló!

Felszálltam, Gözde.

A vonaton vagyok.

A kék vonaton.

Nem tudom. Valaki ellopta. Mindenem eltűnt.

Meztelenül megyek az esküvőre.

Passz. Majd kitalálok valamit.

Ha leszálltam, megoldom.

Szerinted jól állna nekem a ruhád?

Olyan vagy, mint az anyám. Elég!

Mondtam már, édes.

Nem tudom, ki lopta el. Rendben.

Jó. Nem tudom, ki volt. Majd hívlak.

Rendben. Szia!

Sajnálom a történteket.

Eltűnt a poggyászod…

Hallgatóztál?

Behallatszott.

Kíváncsi voltam valamire. Mi az ülésszámod?

Három, oké?

Az megteszi?

Ne érts félre, de az is az enyém.

- Mi a fene? - Azaz a barátaimé.

De nem baj. Nem gond!

Úgyse jönnek.

Holnap estére Izmirbe kell érnem. Tele a vonat.

Elég ennyi?

Mi?

Holnap estére Izmirbe kell érnem. Tele a vonat.

Elég ennyi? Témát válthatnánk?

- Akkor illik megbocsátanom. - Miért?

Az idegeskedésed meg a „mi a fene” miatt.

Csak azt mondom, illik bocsátanom.

Hát igen. Rossz napom volt.

- Eltűnt a poggyászod. - Aha.

- És nem mehetsz vissza. - Miért lovagolsz ezen?

Szerinted miért?

Oké, elmehetek Izmirbe, vagy sem? Ennyi a kérdés.

A válasz is lehetne egyszerű, nem?

Nem, úgy értem...

Persze, elmehetsz. De én itt maradhatok, vagy sem?

Ez az igazi kérdés.

Nem értem.

Olyan az attitűdöd...

Milyen az attitűdöm?

Jó estét!

- Jó estét! - Szabadna a nevüket?

Ali Kaynar.

Kaynar...

Ali Kaynar.

Rendben. És az öné?

Kavak.

Kavak. Itt nincs ilyen név.

Tévedésből holnapra vettem jegyet.

Ayhan Adali. Üsse csak be!

Igen. A hölgy lenne Ayhan Adali úr?

Hogy lehetne ő? Önt hogy hívják?

Mehmet.

Mehmet úr, az egész fülke a barátaimé.

Négy emberé. Nézze meg!

Seyhan.

Rasim.

Ayhan. Látja?

Ez a mi fülkénk. Csak ők nem tudtak eljönni.

- Ő a neje? - A jegyesem, uram.

Mert egy férfi és egy nő nem utazhat így.

Ő nem engedte, hogy Izmirbe menjek a barátaimmal.

Felzaklatta az ötlet.

Női névre nem vehetett volna ide jegyet.

Mit tehetnénk?

Megbírságolom a hölgyet.

Rendben. Mennyi a bírság?

Körülbelül 85 líra lesz. Hadd nézzem meg!

Persze, állítsa ki a bírságot!

- 89,50 líra. - Tessék!

Parancsoljon!

Köszönöm.

Jó utat!

Akkor milyen az attitűdöm?

Ilyen: „Nem magyarázkodom, úgyis megértenek...”

- Tényleg? - Eddig ez a benyomásom rólad.

Bocs, de miért vettél négy jegyet?

Ilyen embernek tartasz?

Olyannak, aki négy jegyet vesz,

csak hogy egyedül utazhasson?

Nem tudom, mit gondoljak.

- A barátaimnak vettem. - Szóval leráztak?

Nem tudtak jönni.

Lemondhattad volna. És ha másnak sürgősen utaznia kell?

Akkor repüljön! Miért menne vonattal?

Több mint tízórás út.

Talán félnek a repüléstől.

Hát szálljanak buszra!

A pályaudvaron ellophatták a poggyászukat.

Miért szálltál fel ide jegy nélkül?

- Van jegyem... - Holnapra.

- Mi az? Menjek el? - Nem próbáltad azt már?

- Mit akarsz? - Talán egy „köszönömöt”?

- Köszönöm. - Szívesen.

De sajnos rossz hírem van.

Én se tudok háttal utazni.

Semmi gond. Kibírom.

Amúgy Ali vagyok.

- Mi? - Amúgy Ali vagyok. Üdv!

- A gyomrom... - Jól vagy?

MÁSODIK RÉSZ

Hadd segítsek!

- Maradj ki ebből! - Jó, hogy nem ment a ruhádra.

Jó estét, Şebnem kisasszony!

Megnéztem, és az asztalán hagytam.

Nos...

Nem a GSM-operátor a hibás, hanem a fazon.

Víztartálynak álcázott adótornyot épít.

A tetőre rakja, és ráírja: „Ez víztartály.”

A képek a dossziéban vannak.

A szemközti tetőről készítették őket.

A kábeleket is látni.

Egyértelműen adótorony.

Pontosan. Ezt írtam bele a petícióba.

Oké.

Már úton vagyok.

A barátom esküvőjére.

Meglátjuk. Oké.

Viszonthallásra!

Egy fickó víztartálynak álcáz egy adótornyot?

Az egész környék felhördült.

Fa alakúak is vannak.

Azt se tudni, gondot okoz-e, vagy sem.

- Ügyvéd vagy? - Egyelőre.

Eltűnt a szag?

Visszaérve nem éreztem.

Ez rémes, ne haragudj!

Nincs miért. Világos, hogy nem kéne így utaznod.

„Mielőtt a bosszú útjára lépsz,

egy második sírt is áss magadnak!”

Megvettem, de nem tetszett.

- Csak kíváncsi voltam, hogy kié. - Az enyém.

- Mi ez, általános suli? - Nem.

Ezért nem kutakodunk más táskájában, oké?

„Üdv, uram! Revansot vennék.” „Íme, megveheti könyvben.”

Nem is olvastam végig.

És a jegyzetek?

Antikváriumban vettem.

Miért antikváriumban veszel revansot?

A jogon tanultad ezeket a poénokat?

Nem. Saját poénok.

Nem tűnsz perverznek. Ha annak tűnnél, azt hinném, kikezdesz velem.

Még nem tudom. Furcsa.

Csak kérdeztem.

- Mert ügyvéd vagy? - Csak beszélgetni akartam.

- Miért? - Kíváncsi vagyok.

Sokan nem azok, de én igen.

Az is érdekel, miért vagy itt. Mi a helyzet?

De nem elégednél meg ennyivel.

- Hogy érted? - Sokat kérdezel.

Nem könnyű. Figyelni is kell.

Ez természetes.

Az emberek azt se teszik. Nem figyelnek.

Rengeteg hibánk van, ugye?

Kevesebb lehetne, ha figyelnénk.

Tizennégy órán át utazunk egy fülkében.

Ki vagy mi vagyok? Egy perverz?

Semmit nem akarsz tudni rólam?

Ali vagy. Hellyel kínáltál. Kösz.

Ügyvéd vagy. A barátaid nem jöttek. Esküvőre mész.

- Esküvő? - Ezt mondtad a telefonon.

- Szóval hallgatóztál. - Behallatszott.

Amúgy is egyértelmű az öltöny miatt.

Csak színleled a közönyt. De miért? Nyugodtan kérdezz!

Engem még a bankban állók is érdekelnek.

- És kérdezgeted őket? - Ha úgy adódik.

Teát vagy kávét isznak?

A meleg vagy a hideg tengervizet szeretik?

- Facsarnak citromot a halra? - Azt nem lehet.

Látod? Ez már beszélgetés.

Muszáj beszélgetni?

Unatkozom.

A csodás csirkés vagy a közepes marhadöner a jobb?

Hagyjuk az utcai ételeket!

Anamur a pároddal vagy Párizs a barátoddal?

Minden kérdésed ilyen?

Más is lehet. Mi volt a poggyászodban?

Ne emlékeztess rá! Minden.

Minden nem férne bele.

Hogy férhetne minden egy poggyászba?

És nem minden veszett oda. A táskád megvan.

A zenéd is.

Ha az is eltűnne, megölném magam.