The Dink

Vannak született nyertesek.

Tom Brady,

LeBron James,

Joey Chestnut,

és persze én.

A nevem Dusty Boyd,

de a Föld lakosságának döntő része úgy ismer, hogy a Pöröly.

Apám adta a becenevet, még mielőtt elárulta volna az igazi nevemet.

Aha, így kell ezt, Pöröly. Igen.

És úgy edzett engem, mint egy teniszversenylovat.

Kardió, erőnléti edzések a kezemre szigszalagozott teniszütőkkel.

Az én apám más volt, mint a többi apa.

Nem olvasni tanított meg. Hanem ütni.

Alakul, Pöröly!

És bevált. Megdöntöttem minden junior rekordot.

A PÖRÖLY ODACSAP „A TENISZ FENEGYEREKE”

Győzelmek, ászok, love game-ek… Ahány rekordot tudsz, mindet én tartottam.

És hamarosan a világ is felfigyelt rám.

Nem, Dave. Én nem erőset ütök.

Hanem a legerősebbet.

És még mielőtt leérettségiztem volna,

- valóra váltottam az álmomat, és apámét. - Dusty, nézz erre!

- Profi lettem. - Nézz ide! Dusty, erre!

FÉRFI EGYES

És ez, barátaim, az én hihetetlen történetem.

Nos, van bárkinek bármi kérdése?

Aha. El fogunk végre ütni egy kurva labdát?

Ez az edzés rohadt gáz.

Úgy értettem: van-e bárkinek bármi kérdése a történetről, amit meséltem?

Nagyon világos voltam, nem?

Világos a sztori. És nekem lenne is egy kérdésem, király.

Na, pont ezt várom. PJ, tessék.

Miért borzongok bele még mindig minden alkalommal, ha hallom?

- Én is beleremegek. - Komoly, te vagy

- az egyik legjobb… - Ha olyan jó vagy,

hogyhogy apádnak dolgozol, és kilencéveseket tanítasz?

Szerintem ráfér a kis huligánokra az Andy Roddick-sztori.

- Ó, rájuk fér, mi? - Ó, ne, ne, ne, ne.

- Sztorit ne. - Vero Beach körverseny.

Uramisten!

Az év: 2000. Én Andy Roddick ellen.

Papíron ő volt a nagyobb név, de mindenki engem akart látni.

Imádlak, Pöröly!

CSAPJ ODA! PÖRÖLY!

Amatőrként játszottunk párszor.

És ahányszor összeakadtunk, megraktam a valagát.

Nem lehet másképp leírni.

Tutira le lehet.

De profikként itt találkoztunk először.

- És kezdtem ízekre cincálni. - Ez az!

Jól nyomod, Pöröly!

Az én fiam!

És ekkor a gonosz Mr. Andy úgy döntött, mocskos eszközökhöz nyúl.

Igen. Megpróbált megzavarni azzal, hogy elment vécére.

Utána futottam, hogy kérdőre vonjam.

Megcsúsztam egy vízfolton.

- És szétzúztam a csuklóm. - Aú!

Roddick!

És ezzel szétzúztam a nagyon ígéretes karrieremet is.

- Mi van? - Andy Mocsodick nyilván

bekente a padlót valamilyen anyaggal.

És ez azt jelenti, hogy Roddick minden profi eredménye,

hogy megnyerte a US Opent, és elvette Brooklyn Decker szupermodellt,

ezek igazából Dustyt illetik.

Ez amúgy tök érdekes gondolat.

- Sose jutott eszembe… - Bocs.

Miért is illetnének téged az ő eredményei?

Ja, én se tudom összekötni a pontokat.

Talán pontösszekötő órákat kéne vennetek.

Fasza oltás.

Na jó, nem dumálok veletek. Rohadt unalmas.

Nem hinném, hogy átjön a tanulság. Na, akartok teniszezni, vagy sem?

- Igen! Végre! Úristen! Lécci! - Igen. Lécci!

Egy pillanat.

Van egy kis dolgom.

- Hé! - Sajnálom.

- Segítene? - Igen. Örömmel.

Megy a pickleball-labda.

A kukába!

Ez egy teniszklub, hölgyem.

- Seggfej! - Hallottam.

Jó. Ez volt a szándékom. Ezért is mondtam hangosan.

Oké, pickleballhölgy. Csináljuk.

Pizsi. Van egy játékom. Szeret játszani. Szereti a pickleballt.

- Látja a negyeddollárost? - Igen.

Tegye a pályán bárhová, ahová akarja, és egy ütésből el kell találnom.

Ha eltalálom, maga egy életre ki van tiltva innen.

De ha mellé ütöm, egy évig eltekintek a tagdíjától.

Ki vagyok tiltva?

Nem számít, mivel nem vagyok itt klubtag.

Csak egy edzésre jöttem.

Akkor még jobb ajánlatom van.

Ha nem találom el,

bedobom ezt.

Dusty, ne! Az 1999-es Buick LeSabre-odat ne!

De. Bedobom a 1999-es Buick LeSabre-omat, ami kevesebb, mint 320 000 km-t futott.

Most meginogtam.

Többet nem igazán akarok beszélni magával, de látni akarom, hogy eltalálja-e.

Mit tegyek? Oké.

Játsszunk.

Bárhová?

Ahová csak akarja.

Ezt választom itt.

Trükkös. A sarokba.

Ez az!

Tűnés! Tűnés! Tűnés!

Jézus.

Viheti a pickleballos sejhaját.

Mielőtt elmegy…

Mosolyogjon, ki van tiltva.

Felőlem. Öcsém!

Ez az!

El tudod olvasni, mi áll a névtáblámon, Dusty?

Hát persze, apa.

Az, hogy: „Chuck Boyd. Teniszügyi Műveleti Igazgató.”

Beszarás!

- Elég fontos fickónak hangzik, mi? - Igen.

Nem az a fajta, aki azt akarja látni, hogy a fia slamposan öltözik, elkésik,

- embereket tilt ki a klubból. - Értem.

Őszintén szólva nem csak rólad van szó.

Az egész klub rossz útra tévedt, de egyenesbe hozom a hajót.

Ma este vacsorát adok a góréknak és neked is.

A górékkal én is megyek.

Az hétszentség. És nem hozol rám szégyent.

Időben érkezel, nem lesz rajtad idióta fejpánt,

és hozol plusz egy főt, hogy megmutasd nekik,

hogy nem valami reménytelen lúzert neveltem.

Igenis.

Ráérsz ma este, tesa?

Hadd gondoljam át.

Nem őt!

Azt a lányt hozd, akivel jársz. Tudod, a csinosat.

Sajnos Marisa és én… Szakítottunk.

Akkor menj át hozzá, kérj bocsánatot, és szerezd vissza.

- Ez bonyolult. - Nyomás.

Oké. Úgy érzem, egész végig rólam beszéltünk.

Te hogy vagy?

Megyek is. Megyek, megcsinálom, amire kértél.

Rajta. Menni fog.

Nocsak, nocsak, nocsak.

Na, ki jött vissza térden csúszva, ahogy tutira is vettem?

- Nem. Meggondoltam. Nem csinálom. - Várj!

- Nem, nem megy, Marisa. - Dehogynem megy.

- Nem, tényleg nem. - Gyere vissza.

Mit akarsz?

- Szívességet kérni. - Oké.

Egy estén át tegyél úgy, mintha megint járnánk, és gyere el vacsorázni apámhoz.

Úristen!

Ti, fiúk, szeretitek a kisded játékaitokat, igaz?

Az egyik percben a világ legrosszabb embere vagyok. Látni se akarsz már.

Azt hiszem, még „hűtlennek” is neveztél.

Azért neveztelek annak, Marisa, mert megcsaltál.

Dusty?

- Mi az? - Az csak egyszer volt.

Nyolcszor volt.

Igen, de csak egy pasival.

Kilenc pasival!

Úristen.

Mi vagy te, Rain Man? Mindenre emlékszel.

Figyelj, Marisa, megtennéd nekem ezt a szívességet?

- Kérlek. - Oké, rendben.

Köszönöm.

Igen, nagyon igaz.

Olvastatok bármit ettől a Malcolm Gladwell nevű szerzőtől?

Az a cikke arról, hogy a Beatles azért volt jó, mert próbáltak…

Na, attól rendesen seggre ültem.

Nem, állandóan eszembe jut.

- Tényleg? - Igen. Komolyan.

- Apa, nézd, kit hoztam. - Marisa.

Remélem, nem késtünk el, Chuck.

Épp unokát próbáltunk csinálni neked.

Hát, igazából most kivételesen nem késtél el, mocskos kutya.

Ja, az vagyok.

- Imádom azt, amilyen érzés a szex… - Aha.

…a csajommal.

Nagyon jó.

Nagyon jó.

- Kérlek, foglaljatok helyet. - Foglalj helyet.

- Köszönöm, hogy fogadott, uram. - Ja.

Tenisz.

Elegancia.

Esztétikai tökély.

De a tenisz nem csak sport.

Hanem egy élő, lélegző állat,

és szüksége van a védelmünkre.

Járvány söpör végig hajdan nagyszerű nemzetünkön.

És a járvány neve…

…pickleball.

- A sportok újsütetű koronavírusa. - Igen.

Odaadtuk ezeknek a bohócoknak Mountain Crest legrosszabb pályáját,

amolyan kézfertőtlenítős/maszkos megállapodásként.

És most ezek a pickleballosok több pályát akarnak.

Már nem tudom sokáig késleltetni a bővítési szavazást.

És ha veszítünk, a terjeszkedés sosem áll meg.

A klubunk az egyik utolsó bástya.

Az a felelősségünk, hogy mi legyünk az oltás,

hogy egy nap majd soha többé ne kelljen róluk beszélnünk.

Még akkor se, ha hasonló létszámban léteznek.

- Vége. - Nos…

- Hűha. - Ez remek volt, apa.