200 baris pertama.
Ali mesélt nekem egy helyről.
Közel volt a gyerekkori házunkhoz.
Messze, kint a sivatagban
keletkezett egy tó a semmiből egyik napról a másikra.
Kristálytiszta víz fakadt a kőből és homokból.
Tökéletes volt.
Két öreg gazda talált rá egy reggel.
Messziről odautaztak az emberek, hogy fürödhessenek benne. Hogy lássák.
Senki nem tudta, hogy került oda.
Senki se kérdezte.
Csoda volt.
Mifelénk az emberek hisznek a varázslatban meg az ilyenekben.
Pár hónappal később valaki kiderítette az igazat.
Víznyelő volt, egy közeli foszfátbánya csurgalékvize töltötte fel.
De ez nem érdekelt senkit.
Akkor is odajártak messziről. Akkor is fürödtek.
Aztán kezdett megváltozni a víz.
A méregtől, gondolom.
Megfeketedett.
Hirtelen vége szakadt a fürdésnek.
Ali!
Mutatok neked valamit.
Gyere ki!
- Mi az? - Gyere már ki!
Mi az?
Eladom. Van rá vevőm.
Ez csak egy korsó.
Ez egy ókori római edény. Egy vagyont ér.
- Mutasd! - Nyugi!
Nézd a feliratot!
Ez nem valami piaci bóvli.
- Hol szerezted? - A nagybátyámnál. Nekem adja a felét.
Adok neked részesedést, mert a haverom vagy.
Na, mit gondolsz? Benne vagy?
Megyek dolgozni.
Ma délután kell.
Gyorsan! Igyekezz már, az istenit!
Menj! Nem lesz gond.
Még kettőt kérek.
Aztán fizess a nap végéig, oké?
Gyere vissza más úton! Visszahívlak.
Van cigid?
Tüzed?
Hé, főnök!
Nem cigizhet a kormányzóság előtt.
Meg van gyújtva?
És milyen ott?
- Hideg. - Na!
Itt folyik az izzadság a seggemen.
- Van csajod? - Naná, hogy van. Tina.
A Tina nem német név.
Sok német lányt hívnak Tinának.
Hé, hozz egy sört! Ez meleg.
Szar itt a kiszolgálás.
Haver, németben két év alatt meglett mindenem.
Pénz, kurvák, ház, kocsi...
Itt szart se lehet keresni.
Németországban mennyit keresel?
Kilóra megvennélek. Ha akarnám, mindenkit meghívhatnék.
- Akkor mire vársz? - Lúzereknek nem fizetek.
Ezt hogy érted?
Találd ki!
Rohadt szemét! Kinyírlak!
Takarodj innen!
- Nem akarlak itt látni többet. - Ki engedte be?
Alyssa!
Nyiss ajtót!
Nincs kulcsom.
Miért vérzel?
Mit keresel te itt?
Minek jöttél ide?
Apa miatt.
A munkanélküliség az egekben,
így tovább folytatódnak a tüntetések.
Az illegális migráció az utóbbi években folyamatosan nő.
Sok tunéziai a feketepiacon fizeti meg az árát annak,
hogy Európába jusson.
Idén már 450 tunéziai halt meg
a Földközi-tengeren való átkelés közben.
Részvétem.
Alyssa szólt.
Két éve betegeskedett.
- Mi baja volt? - Rák.
Jó, hogy eljöttél.
Hazajössz velem?
Hiányzol a lányoknak.
Na?
Meglátjuk.
Ridhával kocsikáztam.
Egy macska ment át az úton.
Rátaposott a gázra,
és halálra gázolta.
Egy hőségben kóborló kiscicát.
Megölte, és a szeme se rebbent.
Kérdezem: "Mi a szar volt ez?"
Azt mondja, ő megpróbálta, de nem tudta kikerülni.
"Embert ölj, ne egy szegény kiscicát!"
Jól vagy?
Egész este meg se mukkansz.
Elhagyom ezt az országot.
- Illegálisan? - Igen, illegálisan.
Miről beszélsz?
Azt hiszed, az olyan könnyű, simán kapsz papírt,
aztán kocsival meg pénzzel jössz vissza?
- Nem fanfárral fogadnak. - Kapd be! Nem maradok itt.
Nem halok meg itt, mint az apám.
Jó, tegyük fel, sikerül kivándorolni. És aztán?
Egy-két évig vándorolsz, míg nem kapsz papírt.
Ott is ugyanolyan nyomorultak az emberek.
Ember, Tunézia a te hazád.
Itt mindenki olyan, mint te.
Mindenki utál itt lenni.
Bele kell törődni.
Ali három éve költözött el tőlünk.
Azt mondta, örökre.
Elege volt már.
Azt mondta, az ország tele van gazemberekkel...
...akik csak magukkal törődnek.
Az emberek mindennap lecsípnek egy picit belőlünk.
Apránként.
És ha itt marad,
annyit elvisznek belőle, hogy végül eltűnik.
Minden pénzét félretette.
Úgy volt, hogy elmegy. Áthajózza a tengert.
Elképzeltem, hogy vízbe fúl.
És mi nem is hallunk róla. Csak eltűnik.
Aztán tényleg eltűnt.
Istenem, de megnőttél!
- Hogy vagytok? - Jól. És te?
- Mik ezek? - Apa holmija.
Munkába menet eladom a piacon.
- Dolgozol? - Igen.
Mit csinálsz?
Takarítok a barátnőm anyukájával.
- És a suli? - Otthagytam.
Kell a pénz.
Leégtünk.
Hol van a feleséged?
Elment a családjához Hammametbe.
Beszéljünk odakint!
Mi történt?
Munkát kaptam.
Mázli. Milyet?
Mosogató és pincér.
Hol?
Hammametben. A tengerparti turistaparadicsomban.
A lányokra ki vigyáz majd?
Nincs más választásunk.
Elég az éheztetésből! Elég a szegénységből!
Elég az elnyomásból! Mondjátok velem!
Nem a félelemre! Nem a terrorra! A hatalom a népé!
Nem a félelemre! Nem a terrorra! A hatalom a népé!
Tolvajbanda! A munka alapjog!
Tolvajbanda! A munka alapjog!
Munkát érdemlünk!
Skander!
Nem maradok itt. Jövő hónapban elmegyek az országból.
Minden megvan. Nem tudok rájuk vigyázni.
Amint keresni kezdek, küldök pénzt.
Itt a busz. Mennem kell.
Nem bírom a cigiszagot.
Jó, kimegyek.
Nem akarsz rágcsát árulni a benzin mellé?
Nem.
Mintha benzinkút lennél. Ital, SIM-kártya, rágcsa.
Úgy sokkal többet keresnél.
Ennem kell valamit.
- Ez a te kocsid? - Miért kérdezed?
Csak kérdezem.
Eladó?
Nem tudom. Az apámé.
Kocsit akarok venni.
- Mennyibe kerül? - Mondtam, nem tudom. Nem az enyém.
- Van jogsid? - Miért kérdezed?
Csak úgy. Mitől félsz?
Mit művelsz, fiam?
- A felirat szerint a kocsi eladó. - Miért szólsz hozzá?
- Mit akarsz? - Megvenni a kocsit.
Szállj be!
Mennyibe kerül?
- Kocsit akarsz venni? - Igen.
Szamarat vegyél! Azzal beszélhetsz és utazhatsz is.
- Mi bajod, te barom? - Kapd be!
Ismerem a fajtátokat!
Barmok.
- Kedves vagy. - Majd adok én neked!
Este találkozunk.
Ali!
Miért kint alszol?
Hány óra van?
Megyek dolgozni.
Miért aludtál kint?
Ott laksz, ahol rád találtam?
Igen.
- De az egy építkezés! - Igen, az.
- A tiéd? - A tulaj külföldön van.
Mit tanulsz?
- Franciát. - Olvass fel nekem valamit!
Na, rajta!
Ez mit jelent?
No comments yet. Be the first to leave one.