Doctor Slump (닥터 슬럼프)

GYÓGYÍR SZÍVFÁJDALOMRA

A bácsikám már 20 éve készít milmjont.

Pedig a sorkatonaság után azt mondta, apám mellé szegődik

a halpogácsaüzembe. Senki sem tudja, miért gondolta meg magát.

Ba-da az utóbbi időben nagyon elhivatott.

Miért aprítok uborkát éjjel?

Miért a leveses fazék mellett töltöm a péntek estéimet?

Folytassuk!

De hogy mennyi ideig fog kitartani,

azt magam sem tudom.

Szerinted

Ha-neul még mindig munkanélküli, és otthon dekkol?

Nincs semmi hírem felőle, úgyhogy gondolom, igen.

Mit ér, hogy orvos, ha otthon tesped munka nélkül.

Hát ez az!

Wol-seon mindig kérkedett, hogy Ha-neul főorvos lesz.

Istenem, biztos vagyok benne, hogy ma is tele lesz aggodalommal.

Már most megszakad a szívem, ha belegondolok, milyen elkeseredett lesz.

Én is ettől tartok.

Ami anyukámat illeti, soha életében nem volt még ilyen büszke.

Durva, alkoholt készítünk az első randinkon?

Miért ne?

Amint megerjedt,

fogyaszthatjuk marhaszeggyel. Hát nem lenne szuper?

Tehát három hónap, mire kész?

Ünnepeljük ezzel a 100. napunkat együtt!

Ünnepeljük meg? Nem vagyunk már gyerekek.

Minden percről meg akarok emlékezni.

Mindent megkapsz.

Mindig veled leszek, és jókat eszünk.

Sosem hagylak nehezet cipelni.

Védelmezni foglak.

Őrült vagy.

Hogyan tudsz ilyen elegánsan palackból inni?

- Ez gyönyörű volt. - Ne butáskodj már!

- Jut eszembe, kérdeznék valamit. - Mit?

Mindig ilyen szép voltál?

Most komolyan.

- Hong-ran társra lelt. - Elég!

- Ne kérdezz ilyeneket! - És rájött valamire.

Hogy szerelmesnek lenni éppoly csodálatos, mint várni,

hogy a szilvabor megerjedjen.

Mindenki élte az életét,

és lassan, de biztosan én is haladtam az utamon.

„Vajon mi vár rám ezután?”

„Most már biztos teljesen jól vagyok?”

Ehhez hasonló kérdések kavarogtak bennem.

GYÓGYÍR SZÍVFÁJDALOMRA

Jól van.

Kóstoljátok meg!

- Ez életem első saját milmjonja. - Istenkém!

Te aprítottad fel az uborkát, és a szószt is magad készítetted?

Még szép!

Ahogy az alaplét és a tésztát is.

Muszáj lefotóznom.

Ba-da első milmjonja.

Láss hozzá! Szottyos lesz a tészta.

Oké.

Az íze hasonlít a tiédhez.

- Ugye? - Igen.

Egyáltalán nem rossz.

Nahát!

Nem hiszem el!

Miért sírsz?

Ennyire azért nem lehet finom.

Csak büszke vagyok rá.

Mi bajod?

Mi ez a dráma egy kis leves miatt?

Kiújult a depressziód?

Te kis…

Mindennap gyakoroltál a bácsikámmal, hogy el tudd készíteni.

Voltál valaha ilyen kitartó bármiben is?

Nem.

A taekwondót három nap alatt feladta.

Ahogy a művészeti iskolát is.

A köztisztviselői vizsgát még a könyv megérkezése előtt.

Pontosan.

Eddig mindennel felhagyott, amibe csak belefogott.

De ezúttal kitartó és eltántoríthatatlan voltál.

Ba-da,

örülök, hogy kitartó voltál, és véghez vittél valamit.

Mi sem akartunk mást neked.

Amíg itt dolgozol, gondold át, mit szeretnél igazán csinálni az életben!

Igen, és én mindenben segítek, amiben csak tudok.

Isteni!

Megjöttem.

Gyere be!

- Bocs a késésért! - Siess!

- Kóstold meg! - Oké. Jól néz ki.

- Na milyen? Csak az igazat! - Hogy mi?

Ez egy új fogás?

Kicsit tényleg más az íze.

Hogyan más?

Kissé lapos.

És talán mert későn érkeztem, a tészta már egy kicsit szottyos.

És még…

Mi a baj?

- Akkor ne edd! - Tessék?

Mi az?

Tae-seon bácsi!

Hova megy?

- Gyere ki! - Mi a baj?

- Gyere velem! - Ba-da!

- Gyere ki! - Várj, én…

- Mi folyik itt? - Gyere!

Valami rosszat tettem?

ZÁRVA

Komolyan?

Azt a milmjont Ba-da főzte?

Az a Ba-da, akit ismerek? Az öcséd?

Igen, nagyon keményen dolgozhatott.

Mikor megkóstoltam, mint egy bolond,

megkönnyeztem, mert végre benőtt a feje lágya.

Te jó ég, én meg kritizáltam a főztjét. Nem csoda, hogy kitették a szűrömet.

Őszinte leszek. Eddig frusztrált, hogy tétlenkedni láttam.

Ezért büszke voltam rá, hogy végre elért valamit.

- Egy aggodalommal kevesebb. - Értem.

- És mi lesz az én aggodalmammal? - Tessék?

Megkértelek, hogy legyünk egy család,

de nem válaszoltál.

Mert akkor épp más járt az eszemben.

Tudod jól.

Ba-da!

Mi ez?

Meg vagy szeppenve, hogy megkaptad életed első fizuját?

Nem, nem az az oka.

Hirtelen adtál egy pénzzel teli borítékot.

Nem tudom, elfogadjam-e.

Ne viselkedj már ennyire felnőttesen!

Folyton 50 000 vont kunyiztál tőlem.

Bölcsen költsd el! Ne piára és játékgépre szórd el!

Az legyen az én dolgom!

És ki adja oda manapság a dolgozók fizuját borítékban? Olyan régimódi vagy!

Na mentem.

EREDETI PUSZANI MILMJON

Az én kicsikém!

Mi lelt téged?

Miért cirógatod azt a borítékot?

Levelet kaptál egy lánytól?

Kézzel írt levél manapság? Hol élsz?

Vénségekkel vagyok körülvéve.

Menjünk, vegyünk valami kaját!

Teleettem magam milmjonnal.

Ne kéresd magad! Szeretnélek meghívni.

Meghívni?

Úgy, hogy te fizetsz?

- Aha. - Ismételd meg!

Nem meghívatod magad, hanem meghívsz?

Hát, nekem is kínos, hiszen még sosem hívtalak meg semmire.

Siessünk! Hamarosan zárnak.

Hé!

Csak álmodom?

Ez valami átverés? Te tényleg Ba-da vagy?

Ez biztos nem valami maszk?

- Gyanús vagy. - Én vagyok az.

- Menjünk! - Megáll az ész!

HANYANG HWARO

Milyen az első étel, amire az öcséd meghívott?

Ínycsiklandó.

Nem hittem, hogy valaha is meghívsz vacsorára.

Hát én sem.

Nagyszerű felnőtt lettem, igaz?

Egyél!

Eddig folyton csak kunyiztam tőled,

legalább egyszer szerettelek volna meghívni.

Miért csak egyszer? Tartsd meg a jó szokásodat!

Majd meggondolom.

Miért? Ne a szád járjon, beszéljenek a tettek!

Épp most hívlak meg, vagy nem? Na egyél!

Láss hozzá!

Tele vagyok. Nem fér több belém.

Tessék, az étel, amit rendelt.

Köszönöm.

- Az kié? - Anyáé és a bácsikánké.

Add ide! Kifizetem.

Nem, megmondtam, hogy én állom.

De fotózd le, ahogy fizetek!

Mintha épp elkapnál fizetés közben. Mint egy lesifotós. Vili?

Jól van.

Ilyet!

Szerinted visszautasított?

Megkértem a kezét,

de már napok óta nem adott választ.

Nem reagált rá semmit.

Nem megmondtam, hogy túl korai?

Most mitévő leszel?

Gondolom, bizonytalan, és nem tudja, mit mondjon.

Barátnak még elmész,

de nem vagy férjnek való.

Mit akarsz ezzel mondani? Ez nem igaz.

Hékás, erről nem te döntesz,

hanem ő.

Gondolj csak bele!

Már rég adott volna választ, ha férjnek való lennél, nem?

Istenem!

Mi az?

Csak azt nézem, vajon mit kifogásol benned.

Gyerünk!

- Küzdjünk meg! - Nőt se tudsz szerezni.

- Na gyere! Megásom a sírod. - Legyen!