Ladies First

Ez a mese egy Damien nevű férfiról szól.

Damiennek mindene megvolt: pénz, szex, hatalom.

Mert történetesen…

egy seggfej volt.

Ébren vagy? Helyes.

El kell búcsúznom.

- A tegnap este… -

Hihetetlen volt.

- Az volt. - Rendeltem reggelit.

Nem tudtam, mit szeretnél, ezért mindenből kértem.

A takarítók kitisztítják a ruhádat.

Ha pedig valami diszkrétebben szeretnél hazamenni,

vettem egy új ruhát.

A számla a táskában.

Nahát!

Annak a nőnek bármit,

akivel elvesztettem.

OKOSTÓNI

Mint azt tudjuk, ebben a világban

gyakran a legrosszabb emberek azok, akiknek mindenük megvan.

Szóval ez jár a Guinness vezérigazgatójának?

Csak nem az övé az egész sziget?

Csak a jó részei. Louist még Oxfordból ismerem.

Mindig így intézi az ügyleteit.

Körbeveszi őt a szépség, ha érted, mire gondolok.

De ne aggódjunk!

Damien pontosan azt fogja kapni, amit megérdemel.

A vezetőség belekötött ebbe a „női reprezentációba”.

Amikor rájöttek, hogy az Atlasnek egyetlen női kreatív felső vezetője sincsen…

- Ez meg mi a fenét számít? - Nos…

Azt mondták, hogy máshol keresgéljünk.

Mi van?

- Bocs, Fred. - Hagyjuk már!

Azt akarod mondani,

azért hozattál ide a világ végére, hogy kirúgj minket? He?

Úgy vélem, az ilyet szemtől szemben illik intézni.

Sajnálom, de nem én döntök.

- Louis, figyelj… - Ne-nem tudom, hogy mit mondjak nekik.

Én tudom.

Az információid elavultak.

Múlt héten neveztük ki a legelképesztőbb nőt kreatív vezetőnek.

Nem a látszat kedvéért, hanem mert ő a legjobb erre a munkára.

A feminizmust az Atlasnél nem számokban mérjük.

- Ezt mondd meg nekik! -

Áruld el, ki ez a hölgy, akit a múlt héten kineveztünk!

- Ó, bocs, múlt hetet mondtam? - Ühüm.

Ma délutánra gondoltam. Az időeltolódás mindig megzavar.

Agyafúrt szarházi.

- Na jó, figyelj! -

Maradjon köztünk, de jövőre szeretnék nyugdíjba vonulni,

és felvetettem a neved a vezetőségnél,

úgyhogy tudomásom szerint te leszel az Atlas új igazgatója.

Készen állsz rá?

Hülye kérdés.

Halló, Atlas Ügynökség! Damien Sachs irodája.

Helló, Ruby! Van számodra egy fontos feladatom.

Oké, beszéltem a HR-rel,

és nem kérhetsz meg, hogy megint szakítsak az egyik csajoddal.

Nem, nem, soha nem kérnélek erre. Nagyon szarul csinálod.

Légyszi, állíts össze egy listát a női kreatívokról,

hogy előléptessek egyet!

Oké. Szóval azt akarod, hogy kategorizáljam a dolgozóinkat

egy nemi és/vagy faji alapú előléptetéshez.

Nem, csak a nemük a fontos.

- És ezt ne írd bele a dokumentumba! - Ühüm.

KIRÚGÁS ESETÉRE

- Kiket találtál? - Van itt egy Alexandra Fox.

Remek! Szervezz egy meetinget, hogy közölhessem vele a hírt!

Tudod egyáltalán, ki ő? Ábécésorrendben mentem.

- Jó reggelt! - Ruby, most komolyan?

Ó, és foglald át a gépem holnapra!

Épp most találtam három nagyon ígéretes jelöltet

egy-két megürült pozícióra.

Annyira kiszámítható vagy.

Köszönöm.

- Alex, ugye? - Igen.

A többiekkel azt terveztük, hogy lemennénk majd a kocsmába iszogatni, és…

Ó, nahát, köszi, de szerintem az iszogatós napjaim már elmúltak.

Ó, nem akartalak elhívni, csak… gondoltam, talán be tudnád fejezni

a Morris-kampány képeit, ha mi előbb lelépünk.

Persze, természetesen. Igen, rajta leszek.

Szuper!

- Alex? - Ó, Ruby, jól nézel ki!

Azért kereslek, mert Damien szeretne veled találkozni

holnap reggel kilenckor.

- Jaj, ne! Valami baj van? - Ami azt illeti, ellenkezőleg.

- Csak nem előléptet? - Ühüm.

Akkor tetszett neki a Guinness-kampány prezentációja.

Tudom, nem miattam van, de volt egy olyan érzésem,

hogy be fog találni nála.

Igen, pont ez történt.

- Nahát! -

Ó, jó ég, sajnálom! Tudom, hogy csak 20 éve vagyok itt.

Nem bánom, hogy otthon maradtam gyereket nevelni,

de nehéz volt visszajönni arra, hogy mindenki olyan fiatal és energikus.

- - De úgy érzem, büszke lehetek magamra.

És izgatott vagyok, és… nem hiszem el, hogy sírok az irodában.

Oké. Tudod, ezt most abba kéne hagynod, oké?

- Ne itt, mindenki előtt. - Nem sírok.

Oké.

- Kérsz uborkát? - Igen.

Szia, anya! Mi? Persze hogy emlékszem.

Boldog szülinapot! Igen, épp a kocsiban ülök.

Csak ezért utaztam haza.

Igen!

SZÍVESEN! RUBY

Vettem ajándékot.

Ruby, mit is vettem az anyámnak?

Borzalmas gyerek vagy!

- Meghaltál! - Nem, nem is!

- De! - Te haltál meg!

- Te haltál meg! - Nem talált!

- Szia, Damien! - Sziasztok!

Pjú! Meghaltál!

- Áu! - Nézd, mit tudok!

Engem nézz!

Hozzá se értem!

De igen!

- Nem igaz! - Chris!

- Hívnak a fiúk! - Megmondalak! Apa!

Sunny!

- Megyek! - Tommy megint bántott.

- Nem! - Mit csináltál vele?

- Sunny, olyan… - Vigyázz!

- Gyönyörű vagy! - Tartogasd másnak a kamubókjaidat!

- Szia, apa! - Ó, téged aztán megkapott a nap!

Nem úgy néz ki, mint akit megkapott a nap?

Nem, szerintem mindig így nézett ki.

- Hol van anya? - Szerinted?

- Oké. - Tegyél meg valamit!

- Hm? - Szólj neki, hogy kell még sör!

Nekem is, Damien!

- Szia, anya! - Ó, szia, édesem!

- Hát… eljöttél? - Persze. Boldog szülinapot!

Ó, köszönöm! Ó, milyen kis szép!

Ó, köszönöm!

Szomorúnak tűnsz.

- Nem vagyok az. - Ó!

- Nagyon is boldog vagyok. - Tényleg?

- Jó híreim vannak, anya. -

- A te pici fiad… - Igen?

Hamarosan, jól figyelj, az Atlas Ügynökség vezérigazgatója lesz.

- Ó! -

És senkivel se tudod megosztani.

Nagyon sok emberrel meg tudom osztani.

Ami azt illeti, hat nővel osztottam meg csak a múlt hétvégén.

Ó, te kis csibész!

Hattal egy hétvégén?

- Igen. - Chris, vidd ezt ki!

- Majd én viszem. - Nem, nem, nem. Te biztos fáradt vagy.

- Így van. - Christopher!

Sunny, anyádnak szüksége van rád!

„Guinness. A szerelemhez idő kell, de megéri.”

Ügyes! Tényleg jó a prezentációd.

Ó, köszi, szívem! Nem tudom, hogy most dicsérsz vagy sértegetsz.

Ünnepeljük meg, vehetsz nekem egy iPhone-t!

Egy iPhone-t? Azt hittem, az új telefonokat apád intézi.

Igen, de most minden pénzét Tinára költi.

Tinára? Mi történt Rebeccával?

- - 30 éves lett.

Ó, jaj, szegényke! A legjobbakkal is megesik.

Lesz új irodád is?

Új iroda? Nem. Nem.

Azért még nem dolgoztam meg, és jó nekem, ahol vagyok.

A kis asztalomnál. Jó ott lenni a középpontban.

- Mindig így beszélsz. - Hogyan?

- Mintha nem érdemelnél meg semmit. -

Ez nem igaz.

Dehogynem. Muszáj kiállnod magadért.

- - Én igenis kiállok magamért.

Na persze!

Mindegy, szerintem jól néz ki.

Köszönöm.

Izgatott vagyok.

- Elküldöm az ajánlatot, rendben? - Jól van, viszlát!

Ó, helló!

Helló!

Csak ön után.

Kérem! Hölgyeké az elsőbbség.

Tetszett a prezentációm?

- Igen. - Örülök.

Sok munkám van benne.

Látszik.

Alig várom, hogy maga alatt dolgozzak.

- Oké. -

Kész vagyok megtenni bármit, amit akar.

Valóban?

- De ha úgy akarja… -

Irányítok is.

- Már nem játsszuk az elérhetetlent? - Üdvözöljük az Atlasnél!

- Tessék? - Felicity!

Csakhogy végre újra találkozunk! Hiányoztam?

Üdv itthon, Damien!

Ó, mikor hagyjuk már abba ezt a nevetséges színjátékot,

és szökünk el mi ketten?

- És dobjam el 23 éve munkáját? - Ühüm.

Ez a hely összedőlne nélkülem.

- Hát… -