لومړۍ 200 کرښې.
Kívánni: Olyasvalamire vágyni, amit nem kaphatunk meg,
vagy valószínűleg nem fogunk megkapni.
De mi van, ha mégis megkapjuk?
AZ ÍR KÍVÁNSÁG
- Paul! - Paul!
Kérem, csak egy szóra!
Várjon! Hé! Várjon! A sálam! Álljon meg!
Szia, szépségem!
Szia! Nagyon jól nézel ki!
Köszi.
- Paul! - Paul!
- Két másodperc. - Oké.
Hogy van? Nagyon örvendek. Üdv! Köszönöm, hogy eljöttek.
- Lenne pár kérdésem. - Egy pillanat.
Sehol sem lennék e csodálatos nő nélkül,
aki amellett, hogy kiváló író, a könyvem szerkesztője is. Madeline Kelly.
Gyere ide, Maddie!
Ez a mi esténk, Maddie. Együtt hoztuk össze.
Te írtad a könyvet. Én csak kicsit kipofoztam.
Bent találkozunk, jó? Beszélni szeretnék valamiről.
- Miről? - Majd meglátod.
- Oké. - Klassz.
- Gyors kérdés. - Helló, Jay!
Esetleg egy konkrét hölgy inspirálta a szerelmi történetet?
Na de Jay! Nem adhatom ki az összes titkomat.
- Visszatér Manhattanbe? - Szeretem Manhattant.
Készül az újabb bestseller?
Halló?
- Maddie. - Szia, anya!
- Végre elértelek! - Mi ez a kattogás?
Próbálok vécépapírt rendelni a netről.
A gyerekek folyton ellopják,
és van egy gomb, ami mindig beragad a billentyűzetemen.
Anya, rövidebben!
Te kérdezted.
Bocs, csak eléggé rohanok.
Dugóba keveredtem, és még csak most értem ide.
Elkésel a nagy estédről. Rosszul osztod be az idődet, kincsem.
Bár ott lehetnék, hogy segítsek!
- Anya, tartanád egy kicsit? - Persze.
Csak egy pillanat.
Oké, mondhatod!
Csak azt akartam megkérdezni, hogy beszéltél-e már Paullal.
Még nem. Remélem, senkinek sem mondtad el, mit érzek iránta.
Senkit sem érdekel Des Moines-ban, hidd el!
- Heather és Emma sem tudják. - Még nekik sem mondtad el?
Még nem állok rá készen.
Ha a barátaid sem tudják,
akkor elég valószínű, hogy Paul sem.
Dehogy! Rengeteg jelet küldtem neki.
Látnod kéne, hogy néz rám munka közben.
- Egy hullámhosszon vagyunk. - Szereted.
- Miért nem mondod el neki? - Mert talán nem kell.
Hogyhogy?
Azt mondta, beszélnie kell velem.
- Tényleg? - Talán ma végre megtörténik.
Működik.
Mennem kell, anyu.
Jól van. De ha esetleg nem vall neked szerelmet,
akkor is mondd el, mit érzel! Jó?
- Oké, szeretlek. Szia! - Én is.
- Sziasztok, csajok! - Szia!
Olyan izgi!
Nagyon büszkék vagyunk rád.
- Köszi, hogy eljöttetek. - Hol a sálam, amit kölcsönadtam?
- Valahol Brooklynban. - Mert? Mi történt?
Egy hülye baleset. Megértem, ha soha többé nem adsz ide semmit.
Semmi baj. Úgyis ingyen kaptam az üzletből.
Csoda szép lett a borító, Heather.
Tetszik?
Elképesztő. Te mit gondolsz, Emma?
- Hogy titkolózol előttünk. - Miről? Paulról?
Igen. Több mint egy éve dolgozol vele.
- Ne mondd, hogy nem tűnt fel! - Szerintem csodálatos író. Ennyi.
De a te nevednek is a borítón lenne a helye.
- Gyakorlatilag te írtad a könyvet. - Nem is.
Azért ezt nem mondanám.
Amúgy is, jót tesz a karrieremnek, és Paul is beajánl a kiadónál.
- Paul ír? - Az.
- Szexi akcentusa is van? - Nem tűnt fel.
- Szingli? - Add ide!
- Jól van. - Hova mész?
Megkeresem Pault.
Gyerünk, Maddie! Szedd össze magad!
Hát itt vagy!
Iszom egy kis szíverősítőt, mielőtt kiállok a közönség elé.
Imádni fogják. Gyönyörű történet.
Ezt neked köszönhetem.
Ha rajtam múlik, a szerelmesek már a 10. fejezetben a tóba vetik magukat.
Csodálatos vagy. Tudod?
Kiegészítesz, Madeline.
Klassz csapat vagyunk.
Igen, ezért akarok veled megbeszélni
egy nagyon fontos dolgot.
- Nekem bármit elmondhatsz. - Nos...
Úgy érzem, itt az ideje,
hogy új szintre emeljük a kapcsolatunkat.
Paul, nem is tudom, mit mondjak. Én is pontosan így érzem.
Tényleg?
Csodálatos.
Akkor...
dolgozol velem a következő könyvemen?
Ezúttal szeretném, ha a történetet is együtt találnánk ki.
Tudom, hogy saját regényt szeretnél írni. Ha szeretnéd, segítek.
De mit gondolsz, várhatna még egy kicsit?
Hát én...
- Persze. - Remek!
- Jól hangzik. - Csodás!
Nos, ideje a farkasok elé vetnem magam.
Bent találkozunk.
Ha végre megállnál, le tudnám szedni.
Csak kísérj ki a mosdóba!
Nagyon sajnálom. Jól van?
Csak egy kis szempillamalőr.
Felajánlhatom a segítségemet?
Talán. Ez az új nanogripes szempilla.
Stylist vagyok a Bergdorf'sban.
Mindig kapok mintát a legújabb luxuskozmetikumokból.
Ez csúnyán leszerepelt.
- Szabad? - Persze.
Nagyon-nagyon óvatos leszek.
Így.
Na, milyen?
Sokkal jobb.
Bocs, hogy félbeszakítalak, de már mindenki vár.
- Ó, igen. Csak utánad! - Nem, csak utánad.
„Felnéz a víz mélyéről.
Ha a férfi utánanyúlna,
megtörhetné az átkot.
De helyette hátat fordít neki.
Fulladozva kiált a férfi után,
akinek alakja lassan eltűnik a mohos völgy árnyékában.”
„Nyolcadik fejezet.
Az első egyedül töltött éjszaka volt a legrosszabb.”
KÉT ÍR SZÍV PAUL KENNEDY
Tessék, Gertrude. Gyönyörű neve van.
Köszönöm, Paul.
- Honnan ismeritek egymást? - A suliból, azóta is barátok vagyunk.
Már akkor is könyvmoly voltam.
Mi? Az én voltam.
- Dedikáljam a könyvedet? - Igen, örülnék neki.
Jól van.
- Lássuk! - Tényleg létezik ez a tó?
Igen. Írországban van. Nem messze a családom otthonától.
Egyszer szívesen megnézném.
Én pedig szívesen megmutatnám.
Olyan csodálatosak a történeteid. Egész éjjel elhallgatnám őket.
Az tényleg klassz lenne.
Sajnos Paulnak sajtótájékoztatója lesz reggel.
Kérnénk a számlát!
- De nem is kell fizetni. - De kell.
Elképesztő volt.
Szerintem ez volt életem legcsodálatosabb estéje.
- Úgy láttam, jól kijöttetek Paullal. - Igen, egyből egy hullámhosszon voltunk.
Azért ne láss bele túl sokat! Paul híresség.
- Mindig így bánik az emberekkel. - Dedikálta a könyvemet.
- Rengeteg könyvet dedikál. - És a számát is mindig odaírja?
SZERETNÉLEK ÚJRA LÁTNI PAUL
Csak megadta a számát. Nem a kezed kérte meg.
Hihetetlen, hogy Paul és Emma összeházasodnak.
Olyan gyorsan történt.
Ne is mondd!
- Üdv Írországban! - Köszönjük.
- Mindjárt megvagyunk. Már csak egy van. - Paul, az is az enyém.
- Kérem! - Elég cuccot hoztál, Em?
Férjhez megyek, Heather.
El se tudod képzelni, hányszor át kell majd öltöznöm.
Elnézést! Hölgyem.
- Mads! - Elnézést!
- Boldogulsz? - Persze.
Megvan a bőröndöd, Maddie?
Majdnem.
- Kint megvárunk, jó? - Jó.
Ha kell, azonnal tudok kezdeni, jó?
Jó. Rendben. Persze.
Igen.
Bocs. Ez az enyém.
Nem, attól tartok, az enyém.
Nem, az enyém.
Mennem kell. Egy amerikai csaj le akarja nyúlni a bőröndömet.
Nem nyúlom le, ez az én bőröndöm.
Nézd meg a címkét, és rájössz, hogy tévedsz.
Szükségtelen. Látom, hogy az enyém. Úgyhogy kérem.
Nem adom oda. Az enyém.
Látod? A kedvenc skót szoknyám.
Biztos a te méreted?
Nagyon sajnálom.
Semmi baj. Bárkivel megesik.
Gondolom, veled gyakrabban, mint mással.
Minden jót!
ELVESZETT POGGYÁSZOK
Maddie. Hát itt vagy!
Végre sikerült betuszkolnunk Emma bőröndjeit a kocsiba.
Legfeljebb én a tetőre ülök.
- Hihetetlen ez az egész. - Tényleg az. Hogy érzed magad?
- Nem fogsz megfutamodni, ugye? - Én? Soha!
Örök hála, hogy bemutattál Emmának.
Megváltoztattad az életemet. Sosem fogom elfelejteni.
Kérem, töltse ezt ki!
Úgy tűnik, ez el fog tartani egy ideig. Menjetek csak előre!
No comments yet. Be the first to leave one.