Hellraiser

BELGRÁD, SZERBIA

Az az én bőröndöm?

Igen.

Az pedig a magáé.

Nem szabad könnyelműen bánni vele.

Ami azt illeti, reméltem,

hogy ő maga jön el érte.

Nos, Mr. Voight már csak ilyen.

Sosem tesz meg maga olyasmit, amit rábízhat másra.

Jól érzed magad?

Igen. Ez…

Ez a hely elképesztő.

Hogy hívnak?

Joey.

Joseph. A barátaim hívnak Joey-nak.

Akkor én is így szólítalak.

Én Serena vagyok.

Ismeri ezt a Voight nevű pasast?

Neki dolgozom.

Szívat?

Nem szívatlak.

Szerintem szívesen megismerkedne veled.

Van egy terem az előcsarnok végén.

Dupla szárnyú ajtaja van.

Légy ott tíz perc múlva!

Hahó!

Serena?

Gyönyörű, nem igaz?

Mr. Voight, én… Volt az a…

Volt ott egy nő, és én csak…

Elnézést kérek.

Ne mentegetőzz! Megfoghatod.

Csak felelj a kérdésemre!

Igen, ez tényleg nagyon szép.

Mi ez?

Ez egy…

Ez egy rejtély.

Egy páratlan rejtély, ami egész idáig elfeledve hevert.

Már majdnem megoldottuk.

Folytasd!

Tehát ha megoldom, kapok valami díjat?

Én igen.

Várjon, azt hiszem, megvan!

Hé, valaki!

Mi folyik itt?

Én nem…

Mi a faszt művelt velem?

Vezeklő lélek vagyok…

a Leviatán alattvalója.

Meghallgattatást kérek.

Áldásotokat kérem.

KÍSÉRTETHÁZ

Keményebben!

- Biztos? - Igen, még!

- Várj! - Mi az?

Fordíts meg!

- Így, csináld! - Itt?

- Így? - Igen, csináld!

Elég gyors így?

- Élvezed? - Igen, nagyon.

Szeretlek.

Mi van?

- Mit mondtál? - Mi baj?

Nem kellett volna ezt mondanom.

HAT ÉVVEL KÉSŐBB

Semmi gáz.

- Elragadott a hév. - Nyugi, Trevor.

- Csak talán mi… - Jézusom!

Sziasztok! Csak nem főztetek?

De. Nora csinált tapast.

Szóval ő… Ez ő?

Trevor.

- Meséltél nekik rólam? - Egy keveset.

- Szia! - Szia!

- Hogy vagy? - Királyul.

Ő a bátyám, Matt, ő pedig a pasija, Colin.

- Szia! - Csá!

Nora, a lakótárs. Gyere, egyél velünk!

Egyek?

Igaz is, mennem kell.

Sok képet kell kiszállítanom.

- Muszáj dolgoznom. - Semmi gond.

- Ja. - Király.

Veszem a kabátomat.

Nagyon örültem, srácok.

Jó étvágyat! Sziasztok!

- Hallottatok dugni minket? - Igen.

Mondd ki, Matt!

Nem szimpi a fickó.

Csak nem bírod elviselni, hogy ennyire jóképű.

Milyen alak az, aki becsajozik egy leszoktató csoportban?

Hogy? Ezt sértésnek szántad?

Nem, Riley. Csak aggódom miattad.

Hogy mi lesz veled, ha a csávó visszaesik.

Hónapok óta tiszta vagy, már majdnem egy fél éve.

Ja.

Megfosztasz minden bűnös élvezettől. Legalább hadd keféljek!

Lehalkítottátok a tévét, hogy hallgatózzatok?

- Nem. - Dehogy.

Jesszus, itt senki se vesz komolyan!

Mert folyton papolsz mindenkinek.

Valakinek muszáj, nem?

Nemsokára újra itt lesz elseje.

Nem tudlak tovább segíteni.

Tudom. Nem is kértelek rá.

- Újabban szarul jattolnak. De igyekszem! - Oké.

Ry, szeretlek.

Azt akarom, hogy boldog légy. Nem akarok beleszólni a döntéseidbe.

Csak tudni akarod, hogy boldogulok-e egyedül, igaz?

Vettem. Nem találkozom vele többé.

Az a gond,

hogy Mattnek igaza van.

Ráadásul jó szándék vezérli.

Legszívesebben megfojtanám.

Gondolom. Ha akarod, leütöm.

- A játéknak vége. - Na mindegy.

Nem kell, hogy büszke legyen rám,

de legalább ne kelljen szégyellnie.

Ugyan, nem csinálunk semmi rosszat.

Miért, mit csinálunk?

Mondjuk…

Együtt vagyunk magányosak.

Miért, van jobb dolgod?

Ja. Mondjuk kereshetnék munkát.

Van munkád.

Tudom, de egy jobbat.

Unom, hogy csóró vagyok.

Mi van?

Mi az?

Felejtsd el!

A bátyád utálná, szóval…

Azt is utálná, hogy itt vagyok.

Ha nem tudja, nem fáj neki.

Igaz, de neked attól még fáj.

Talán nem vagy rendes lány, Riley, de szeretnél az lenni.

Ott ül egy kicsi Matt a válladon,

érdemes lenne hallgatnod rá.

Talán.

Most már elmondhatod.

Nincs mit mondanom.

- Mondd, Trevor! - Állj le!

Hé, ne már! Elég!

Jó, rendben, elmondom.

Halljuk!

Jó. Tudod, hogy gyakran szállítok dolgokat a raktárnegyedbe, igaz?

- Ja. - Van ott egy hely,

ahova sok holmit vittünk.

Sosem tudtuk, ki a címzett, és soha nem volt ott senki.

De a cuccok, amik ott forogtak… Ilyenekkel csak pénzesek foglalkoznak.

Néha lecsekkolom az épületet, de teljesen elhagyatott.

Tök üres. Csak az utolsó szállítmány van ott.

Be akarsz törni?

Nem. Emlékszem a belépőkódra.

Mi volt a szállítmányban?

Nem tudom.

És kié?

Nem tudom. De gondolom,

egy pénzes seggfejé, aki mindenen nyerészkedik.

Meglesz nélküle.

Ha segítesz, osztozunk.

Tudod, mit? Inkább felejtsd el!

Fontosabb, hogy összeszedd magad.

Nem akarlak akadályozni ebben, úgyhogy…

Kuss, Trevor!

Rendben.

Innen már nincs visszaút. Biztos benne vagy?

Igen?

Menjünk!

Oké.

Lássuk!

Oké.

Mi legyen?

Hogyhogy mi legyen? Nem tudod a kombinációt?

Nos, nem igazán,

nem.

- Ha nekem nem ment, neked se fog. - Mindennek megvan a trükkje.

Ja, persze.

Nézzük!

Hé!

Mi van itt?

- Menni fog? - Naná.

Ki tudod nyitni?

A pokolba! Doboz a dobozban.

Jézusom!

Na jó.

Nyitva van?

Ennyi az egész?

Bassza meg!

Azt hittem, hogy legalább egy köteg részvény lesz benne.

Biztos ér valamit.

Reméljük.

Elviszem, ha neked nem kell.

Ja, persze, miért is ne lehetne nálad?

Keresek valami becsüst,

és megosztjuk a pénzt, amit kapunk érte, jó?

Jó.

„Meghalt a hullám, meg az árapály, a hold, úrnője, rég megsemmisült már.

A pállott légben elhervadt a szél,

felhő sem járt -

rájuk már nem szorult a Sötétség: