Save Yourselves!

Ha erre nézünk, ugyanannyi galaxist látunk,

mint amikor arra, arra vagy arra.

Mintha a középpontban lennénk, és a galaxisok mind távolodnának tőlünk.

"Akkor a közepén vagyunk!"

De ma már több ennél a sütnivalónk.

Azt mondjuk: "Nem dőlünk be!" Oké?

Kilencszer hagytuk magunkat rászedni.

Ez alkalommal nem.

Valakinek végre leesik:

"Valahányszor magunkat helyezzük a középpontba, tévedünk."

Nem követjük el újra ezt a hibát.

Így hát alkalmazzuk Einstein általános relativitáselméletét, ami szerint...

AZ ÉV, MIKOR AZ EMBERISÉG ELVESZTETTE A FÖLDET.

...ha egy táguló univerzumban élünk, a tér-idő szövedékében,

akkor mindegy, hol vagyunk, úgy látszik, mintha középen lennénk.

- Tehát nincs középpont? - Nincs.

- Minden középpont illúzió. - Igen.

Ezért tűnhet úgy, mintha a világegyetem közepén lennénk,

pedig mégsem.

Mert mindenki ugyanazokat a tágulásra utaló jeleket látja.

Na mármost, van egy, a számoknál is erősebb érv.

Nézzük, miből áll a...

- Ne! - Mi van?

Ne, ne, ne!

Mi a baj?

Istenem, ez rossz!

- Várj, Su, csak nem Észak-Korea? - Nem, a fülecskéim.

Mi?

A fülecskéim. A fülecskék. Az internetes fülecskéim, eltűntek.

Jézusom, Su!

- Használtad a számítógépemet? - Hogy mi?

"Kovászkalandok, hét tipp hét pékmestertől."

Alexa, állj!

A te géped volt közelebb.

- Kenyeret akartam sütni. - Jack!

- Alexa, indítsd! - Csak a miheztartás végett...

- Alexa, állj! - Rendet tartok a fülecskéim között.

Minden repülőjáratot kigyűjtöttem Stephanie-nak, és az egészet kitörölted.

Su, mégis milyen nehéz összeszedni a járatokat? Sajnálom.

Ez a munkám, Jack. Fontos.

- Alexa, indítsd! - Alexa, állj!

Ebben a világban, ebben a városban

annyi dolog van, ami fontosabb!

Oké, például mi a fontos?

Rengeteg minden.

Mondj egyvalamit!

- Az élelmiszer-pazarlás. - Remek, nagyon jó.

Csak New Yorkban az élelmiszer egynegyede veszendőbe megy.

És nem csak pazarlásról van szó.

A szeméthalom alá szoruló moslék metánt termel.

Én pontosan ezért...

- Befejezted? - Meggondolta magát.

Szeretlek.

Kedves. Azaz bocsánatot akartál kérni?

Igen. Elnézést kérek.

Miért kérsz elnézést?

Azért, ami miatt bocsánatkérést vársz tőlem.

"Su, sajnálom, hogy bekapcsoltam a számítógéped,

és szétcsesztem a fülecskéidet a saját, hülye fülecskéimmel."

Aha, pontosan.

Figyelsz egyáltalán?

Oké, oké.

Nagyon sajnálom, Su,

hogy letöröltem a fülecskéidet, amiket nagyon precízen elrendeztél,

és amikről tudom, hogy rendkívül fontosak voltak neked a munkádhoz.

Kérek ide egy csókot.

Öt dolcsi lesz.

Mennyi időnk maradt a partiig?

Miért, mit akarsz csinálni a parti előtt?

Szerintem tudod te azt.

Mit... mit fogunk csinálni?

Jaj, ez a vőlegény. Bocs.

Hű, Kylie-nak babája született.

A Stegosaurus távolabb áll a T-rextől, mint a T-rex az embertől.

Oké, szóval az ember 200 ezer éve létezik, sacc per kábé.

- A dinoszauruszok pedig... - Pontosabban a T-rex.

Hatvanöt millió éve éltek. Ugye? Az bizony 65 millió év.

Zsupsz, visszaugrunk még 100 millió évet.

Akkor kezdtek hullani a Stegosaurusok.

Mi mind... porzsákok vagyunk.

És jobban belegondolva, tök értelmetlen a saját kis életünk.

De csak ha jobban belegondolunk.

Egy érdekes tény a dinókról: igazából parányiak.

- Mexikóváros! Állati menő! - Tudom.

Örültök?

Nagyon. Környezetbarát esküvőnk lesz.

Semmi eldobható szemét vagy műanyag szívószál. Azt vedd ki szépen! Szevasz!

Ja, és Cal szülei odareptetnek

egy 12 fős rézfúvós zenekart New Orleansból, picinyem. Tizenkét zenészt!

- Mi? - Bizony.

Te jó ég!

Nem akartunk mexikói zenét, olyan kultúralenyúlós dolognak éreztük.

Hé! Hé!

Hagyd abba!

Az Raph?

De van ott egy vulkán. A Managua-vulkán. Uramisten!

Egy hatalmas tó közepén magasodik,

és erős part menti szeleket okoz, ami gigantikus hullámokat jelent.

Azok a hullámok mintha üvegszobrok lennének. Eszméletlen!

Szóval tökéletes ahhoz, aminek a prototípusán dolgozom.

- Baró! - Min dolgozol?

Egy algából és 3D nyomtatóval készíthető szörfdeszkán.

Rosszféle algából.

Ami terrorizálja az ökoszisztémát, szóval máshogy próbáljuk hasznosítani.

A bálnauszonyból merítjük az ihletet.

Hihetetlen!

Én is szeretnék valami ilyet.

Tudjátok, valami kézzelfoghatót.

Megteheted.

Igen, de ott az állásunk, és...

Raph befektetési bankár volt.

Az elvesztegetett évtized. Bizony.

Hogyan hagytad ott?

Simán csak felmondtam.

Az a meló átprogramozta az agyam.

Mélyen bennem izzott valami düh.

Szerintem olyan bennem is izzik.

Aszta! Nicaragua, mi? Te aztán az álmaidnak élsz.

Hát, elég sokat ingázom ide-oda.

Felújítom a nagyfaterom nyaralóját északon,

és majdnem kész...

Szuper ötlet!

Imádnátok, elutazhatnátok oda.

Tök üresen áll.

Szerintem...

- Csúcs volna. - Aha.

- De csak ha szeretnéd. - Nagyvonalú ajánlat. Ha te is akarod, jó.

Igen, imádjuk az ilyesmit.

Jack, majdnem elfelejtettem. Hoztam neked valamit Patagóniából.

- Nekem? - Igen.

Uramisten! Egy kő!

- Kristály. - Kristály, igen.

Megláttam, és rád gondoltam.

Tudom, lököttség,

de ha stresszelsz vagy bedühödsz,

csak vedd a kezedbe, és tényleg segíteni fog.

- Király! Kösz, Raph. - Szívesen.

Nyitni akarok egy közösségi kertet.

Koszos körmöket akarok.

Láttad Raph kezét?

Koszos volt?

Nem, olyan... lestrapált, tudod?

Aha.

Újra vega akarok lenni.

Jó.

Ez az egész elgondolkoztat az életed nagy döntéseiről.

Az enyéimről?

Nem, általánosságban.

- Aha. - Igen.

Azt akarom, hogy jobbak legyünk.

Általánosságban?

Nem. Mi. Mi ketten.

Igen, én is pont erről dumálok.

Köszönöm.

Igen, mindent kikapcsolunk. Ja.

Igen, újra egymásra találunk, azt hiszem.

- Szia, Stephanie, Su vagyok. - Szerintem igen.

Bocs, hogy hétvégén zavarlak.

- Csak nem tudom, megkaptad-e az e-mailemet. - Igen.

Meg akartam kérdezni, kivehetném-e ezt a hetet.

Igen, kábé...

Benne van az e-mailben, és mindent elküldtem egy Dropbox-linkkel.

...öt vagy hét olyan ügyfél lehet, akivel foglalkozni kell,

- de őszintén szólva nem hiszem. - Remélem, nem gond.

- Köszönöm, szia! - Igen.

Jó, szólj, ha megvan!

Az az. Igen.

Azt szeretnék, hogy a felhasználók megcsillagozhassák a posztokat...

Kirúgtak.

Pillanat, Dyl!

Micsoda?

Nem hívhatod vissza? Hogy megbeszéljétek.

Figyelj, nem muszáj... Nem muszáj ezt tennünk.

De. Jó dolog.

Jó dolog. Jó dolog.

Biztos vagy benne?

Igen. Jó.

Oké.

Szia, Dyl!

Kihúztam egy ősz szőrszálat a mellbimbómból.

Új jegyzetfüzet?

Igen. Újragondolom az egész életem. Beújítottam.

Szuper lesz, Su.

És csak egy hét.

Elutazunk, és hagyjuk, hogy helyre billenjen az agyunk.

Jó. Szupi lesz.

Igen.

Büszke vagyok magunkra.

Nagy szappan a pici szappanba

Nagy szappan a pici szappanba

Nagy szappan a pici szappanba

Nagy szappan a pici szappanba

Nagy szappan

Pici szappan

Nagy szappan a pici szappanba

Raph visszaszólt, ugye?

Aha, a kulcs a fokhagymafüzérben, vagy micsodában.

Majdnem elfelejtettem a kovászomat.

Hozod?

Igen, muszáj táplálni.