200 บรรทัดแรก
David Bowie-Nak bejelentenivalója van.
Élőben kapcsoljuk műholdon keresztül
a gyönyörű Los Angeles megyei Burbank városából.
Jó látni téged, David. Jól nézel ki.
- Milyen színű a hajad? - Melyik részére gondolsz?
A közepe. Felül, az orrod vonalában.
Milyen színűnek tűnik?
Nos, nekem olyan A szalma kutyák -ba hajló.
Szalma kutyák -ba hajló…
Szóval van számunkra egy bejelentenivalód, ugye, David?
Változnak a terveid a jövőre nézve,
és tartogatsz valamit 1976-ra?
Igen. Turnézni fogok.
Azonban májusban visszatérek Angliába…
hogy koncertezzek, és lássalak titeket és Angliát…
hogy otthon legyek angol.
Megint?
Nos, mindig is angol voltam, de most Angliában leszek az.
Mi hoz haza? Elfogyott a pénzed?
Vagy fogytán vagy a rajongóknak?
Anglia hiányzik… mindennél jobban.
Hogy-hogy? Ugye tudod, hogy az Anglia, amit két éve elhagytál,
már nem ugyanaz lesz, ahová visszatérsz?
Hát, ez a csütörtök sem olyan, mint az előző, de nem kevésbé fontos.
Hiányolnám, ha nem jönne a szerda után.
Tudod, hogy a popzene világa némiképp megváltozott azóta.
Nem.
Hallottál a Bay City Rollersről?
Igen.
Tudod, ők most elég népszerűek
egy nagy, hisztérikus fiatalokból álló közönség körében.
Azon tűnődöm, te vajon milyen közönséghez térsz ide vissza.
Nem tudom. Te mit gondolsz?
Talán egy teljesen új platformot kell létrehoznod.
Nem.
De nem tudhatjuk… csak visszajövök, hogy játsszak.
- Egy, két, há'! - Igen!
Kevés olyan előadó van, aki olyan látványosan
feszegette a határokat, mint David Bowie.
Fél évszázadon átívelő karrierje során olyan úttörő volt, mint senki más.
Majdnem egy évszázada ezt csinálom.
Szóval már elég jól megy.
Nagyon… nagyon szórakoztató.
Popsztár, zeneszerző, showman, színész és producer.
Bowie olyan sokoldalúságot képviselt, amire kevés énekes volt képes.
Stílusának, zenéjének és művészeti jellemének szüntelen fejlődése
óriási hatással volt a popkultúrára.
- Helló, David! Nagyon örvendek! - Én is nagyon örvendek.
Milyen jó itt lenni ma este.
El sem tudom hinni, hogy mennyi szemetet írtam életem során.
Tudod, amikor lejátszod a kazettákat,
találsz valamit, amit sosem akarnál megmutatni.
És eléggé egyértelművé válik, hogy miért nem.
De néhányuk annyira vicces, hogy muszáj megosztanom.
Hozott egyfajta színpadiasságot a popzene világába,
amitől nagyon erős imázsa lett.
Nagyon színpadiasan gondolkodott.
Egyfajta műsort akart bemutatni.
Sosem állok le.
A személyes szükségletem, hogy szórakoztassak megváltozott.
Azt hiszem, fiatalkoromban sokkal színpadiasabb voltam,
egy sokkal mesterkéltebb valóságot mutattam be a színpadon.
Ahogy öregedtem, és főleg az elmúlt hat évben,
elkényelmesedtem kicsit, és már csak előadom a dalokat.
Ha meg akarod kavarni az állóvizet,
viselj női ruhát egy sajtótájékoztatón, ahogy David Texasban tette.
Különösen nézett ki. Mintha csak sztárnak született volna,
minden furcsasága ellenére.
A stílus tekintetében azt mondanám, hogy nem vágyom egy konkrét stílusra.
Nem szeretnék olyasmit, hogy „Ó, igen, ez olyan Bowie-s”,
inkább szeretnék független maradni,
és arra menni, amerre a lelkesedésem terel.
Amikor kiválasztottad, hogy mit viselsz majd ezen a turnén,
gondoltál arra, hogyan mutat majd több ezer rajongódon?
Valami egyszerűt szerettem volna. Tudod, letisztult vonalakkal.
- Igen? - Szóval, ezt viselem ma este.
A divat arculata sokat változott,
de az olyan emberek miatt, mint David Bowie.
Az androgün koncepciója,
a sci-fi stílusa, a színek miatt, amiket viselt és a festett haja miatt.
A tervezők álma volt.
Nyilvánvaló, hogy David ezen a téren is egy zseni volt.
Szóval amikor visszajössz Angliába, gondolom, nem a bűbájos,
strasszoktól csillogó Ziggy Stardust-ként térsz vissza, ugye?
Vagy úgy tervezted?
Hát, még nem tudom. Ezt még nem találtam ki.
Azt hiszem,
hogy sokkal spontánabb lesz.
Nem tervezted meg a ruhatárad? Nem találtad ki a karaktert?
Nem tervezted meg, hogy milyen szerepet öltesz magadra?
A szerep, amit öltök majd, valószínűleg én magam leszek.
Jelenleg épp kitalálom magam.
- Úgy érted, hogy újra? - Igen. Megalkotom magam.
Deréktól felfelé?
- Igen, elég kellemetlen. - Mit fogsz viselni?
Egy rövid öltönyt, egy egyenes zakót vagy egy…
Azt tudom, hogy mit fogok énekelni.
Ez a legfontosabb.
David Bowie nem csak szórakoztatott.
Provokált és intrikát okozott.
Ötven évnyi rivaldafény után
a legendás zenész fenn tudott tartani egyfajta különös rejtélyességet.
Sosem hittem volna, hogy képes vagyok rá,
de a banda valahogy úgy formált, hogy végül ilyen lettem.
Végül kevesebb lett a színház, és sokkal több az éneklés és a zenélés.
A Beatlesszel és Elvis Presleyvel együtt
Bowie eltörölte a zenei határokat, és meghatározta a popzene műfaját.
Próba. Újra itt vagyunk, hogy csapassuk.
Egy, két, há', négy, egy, két.
A huszadik század egyik legmeghatározóbb ikonjáról beszélünk.
Ne felejtsetek el jattot adni!
Örökre nyomot hagyott több generáción is.
Az emberek, akikkel beszéltem rólad,
azt mondják, elég privát ember vagy, ha érted, mire gondolok.
- Az emberek, akikkel bulizok? - Nem. Akikkel dolgozol.
Azt hittem, azt mondtad, hogy azok, akikkel szórakozni járok.
Nagyon… nem is titkolózós, de tartózkodó vagy.
- Csendes. Igen, elég csendes vagyok. - Gondolod, félénk vagy?
Nem.
Nem, nem vagyok félénk. Csak egy kicsit csendes.
Gondolod, ha nem tartanád magadban a dolgaidat,
az emberek nem lepődnének meg annyira a következő lépéseden?
Ezen sosem gondolkodtam. De majd elmondom a műsor után.
- Rendben. - Induljon a műsor! Velem jössz?
Úgy gondolom, oda jutott, ahová szeretett volna.
Mondjuk, hogy Lennon magasságaira, de nem túlszárnyalva őt.
Nem hiszem, hogy volt még egy ilyen nagyszerű művész,
akinek olyan kreatív portfóliója lett volna, mint Davidnek.
Jogosan mondhatjuk, hogy a Beatles
erősen hatott a fiatalok gondolkodására.
Ugyanezt gondolom Bowie-ról is.
Ő az egyik olyan ember,
aki a legnagyobb változásokat okozta a világunkban és az életünkben.
Túlzásnak tűnhet az állítás, de tényleg így van.
David Robert Jones számára évekbe telt,
míg a zenei élet egyik legmeghatározóbb figurájává vált.
A háború utáni Angliában, megszorítások között nőtt fel.
Az úgynevezett „Swinging '60s ” -ben.
1947-ben a londoni Brixton városrészben született.
Édesanyja Margaret volt, apja pedig Haywood John Jones,
a Barnardo's szociális munkása.
David elhívott engem a szülei házába.
Ott voltam 14 évesen ezzel a furcsa fiatalemberrel,
legalábbis, ahogy én láttam őt.
Ostobán hangzik, de sosem voltam azelőtt munkásosztálybeliek házában.
Kész kultúrsokként ért, de a korlátolt neveltetésem volt az oka.
A házuk, ami aprócska volt…
ÉNEKES/SZÍNÉSZNŐ
…a szülei két fotelje, ami szemben volt a tévével.
Emlékszem, hogy az anyja tonhalas szendvicset csinált nekünk,
és, hogy a szülei nem beszélgettek.
Sosem jártam még olyan rideg házban. Tényleg sokkolt engem.
Sosem jártam még olyan házban, ahol az emberek nem nevettek,
nem szórakoztak és nem voltak vidámak. Ez olyan volt…
olyan, mintha egy hatalmas súllyal sétálgattál volna a válladon.
Imádtam az apját. Olyan burzsoá volt.
SZERZŐ
Az emberek azt mondják, munkásember volt, de én nem hiszem.
Számomra nem ezt a benyomást keltette.
David azt mondta nekem… és ezt sosem felejtem el…
azt mondta, „Akármibe is kerül, el akarok menni erről a helyről.
Nem akarok itt felnőni.”
David már nagyon fiatalon megismerkedett a rock 'n' zenével,
a bátyja, Terry lemezgyűjteményének köszönhetően..
Bowie korai munkáiban visszatérő mentális instabilitás
Terryhez köthető, akit skizofrénia miatt utaltak be egy intézetbe,
és aki 1985-ben öngyilkos lett.
Sokszor meglátogatta az elmegyógyintézetben a bátyját.
Nem vettem észre, mekkora hatással volt ez a családra.
Halála után sosem említette a bátyját.
Sosem találkoztam a bátyjával, mert akkoriban már az intézetben volt.
Az édesanyjával azonban igen, aki egy hétköznapi nő volt.
Ma már igazán sajnálom az anyját.
Nagyon kimért, hűvös asszony volt.
Esélyed sem volt, hogy rendesen megismerd.
Magának való volt.
Később… sok évvel később,
az anyja gyakran felhívta Davidet,
amikor kezdett egyre sikeresebb lenni,
de David szinte soha nem akart beszélni vele.
Angie, tökéletes háziasszonyként
játszotta a villámhárító szerepét… „most elég elfoglalt” vagy „ma nem megy”.
Szóval nem hinném, hogy olyan közel állt a szüleihez.
Hatéves korára
a Jones család elköltözött Bromley külvárosába, Kent megyében.
David a Burnt Ash Általános iskolába járt,
és már ott megmutatkozott a tehetsége, ami az éneklést és furulyázást illeti.
- Inspiráló, hogy az iskolánkba járt. - Azt hiszem, igazad van, ha azt mondod,
ő volt az iskolánk leghíresebb diákja.
Húsz, harminc évvel ezelőtt elég radikális módszerekkel tanították.
David Bowie szerepelt a Labirintus című filmben.
Én személy szerint nem értettem őt.
David Jonest már az iskolában elismerték egyedi és művészi tánctudásáért,
énekhangjáért és a hangszereken való játékáért.
Nem rémlik, hogy bárki órákra járt volna.
- Csak hallgattad a lemezeket - már ha tudtál szerezni Amerikából -,
és azokkal játszottál és énekeltél együtt.
Elég nyugtalanító, hogy amikor fiatal vagy,
mindent olyan fontosnak tartasz, még önmagadat is.
Aztán ahogy öregszel, egyre kevesebb fontos dolgot találsz.
No comments yet. Be the first to leave one.