Some Birds (Valami madarak)

Kenyér, paprika...

vaj.

Hát meg a sörike.

Kenyér, paprika, vaj, sör.

Paprika, vaj, sör.

Vaj, sör.

Oh, a vaj!

Kutya bajom. Vigyél már haza!

Doktor úr!

Jó napot, Takács Máté vagyok! Ha kezdhetnénk az apámmal, Takács Béla.

- Takács, Takács. Igen! - Hogy van az apám?

Felszíni sérülés érte a fejét, és az az ütés következtében

- elveszítette az eszméletét. - Igen, igen.

Az értékei nem tökéletesek, de ebben a korban

egyáltalán nem meglepő a magas koleszterin szint. Érdemes lenne diétáznia az úrnak.

Ez nem probléma, megoldjuk.

De ennél van egy aggasztóbb dolog is.

Úgy tűnik, hogy nem először esett el az apja.

Fogja már be! Hát mit hadovál ez itt össze?

Több bevérzés van a testén, ezek korábbi esésekre utalnak.

Ezeket az eséseket okozhatta egy esetleges szédülés a magas vérnyomás miatt,

illetve egy megcsúszás, vagy itt látom, hogy rossz a csípője is.

És mit csináljunk, mit javasol? Meddig akarják bent tartani?

Hát akár most is elvihetik, de őszinte leszek.

Az apjának, állandó felügyeletre lenne szüksége.

- Állandó felügyeletre? - Érdemes lenne megvizsgálniuk,

hogy milyen lehetőségek vannak. Néha az időseket magukhoz veszi a család.

Vagy ápolót fogadnak.

Illetve léteznek erre a célra kialakított, jól felszerelt intézmények is.

Jól vagyok. Vigyél haza!

Azt kell tennünk, ami a legjobb neki, és nem azt, amit ő annak gondol.

Persze, de én sem tudom, mi a legjobb neki.

Költözzön hozzánk?

Nem hiszem, hogy egy ekkora változás jót tenne.

Mármint neki.

Az idősek otthona is nagy változás. És mégiscsak az apám!

Akkor fordulj meg!

Tényleg?

Gyere!

Ez jó!

Gyere!

Helló! Ricsi vagyok.

Fantasztikus! Bemehetek, végeztél?

- Persze. - Kösz.

Uh!

Jó reggelt!

Kifújtad az összeset?

- Hallom, találkoztál Ricsivel. - Aha.

- Ricsinek hívják. - Tudom, most mondtad.

Fú, de harapós reggel van.

Nem kell egyből utálni.

- És házas? - Semmi közöd hozzá.

Amúgy nem tudom.

Szerintem nem. Egy benzinkúton találkoztunk.

De hát, mit kerestél ott? Nincs is kocsid.

Most neked az nem tök mindegy?

Ott dolgozik.

Aranyos, nem?

És meddig dolgozol ma?

Asszem fél hétkor még van egy francia manikűr.

És utána nem csinálunk valamit? Elmehetnénk moziba.

Ma Ricsivel leszek, de...

Majd máskor, jó?

Nem ön az egyedüli ezzel a helyzettel.

Mindent meg fogunk tenni, hogy itt jól érezze magát az édesapja.

Persze, tudom, csak...

Meg fogja szokni.

Mind megszokják.

Köszönöm, hogy ilyen gyorsan találtak neki helyet.

- Nem volt egyszerű. - Ez csak természetes.

- Aláírta az apja a papírokat? - Igen.

Még egy joglemondó nyilatkozatra lesz szükségünk. Az is egy formanyomtatvány.

És aztán meg is vagyunk.

Ez a papír azt jelenti, hogy az édesapja mostantól a mi felügyeletünk alatt áll,

és hogy ha bármi történik vele, mi vagyunk érte a felelősek.

Ez talán segít magának is egy kicsit megnyugodni.

Itt biztonságban lesz az édesapja.

Remélem így lesz.

Nem kell! Megy egyedül is.

- Na, hát én ide nem megyek be. - Apa! Ne csináld ezt, kérlek!

- Megbeszéltük. - Meggondoltam magam.

De ez az egész, ez nem végleges, jó? Ígérem. Gyere!

Jó napot!

Na jó, hát én abba nem ülök bele. Nem vagyok nyomorék.

Csak azért van, hogy egy kicsit gyorsabban odaérjünk. Apa!

Kérlek, ülj bele ebbe a székbe! Nem akarom, hogy újra összetörd magad.

- Óvatosan! - Köszönjük!

Büdös van.

Kinyithatom az ablakot?

Haza akarok menni.

Apa, nem lesz semmi baj.

Nem tudok mást csinálni most. Az én felelősségem, ha valami bajod lesz.

Érted, Apa?

Tudod, hány helyet kellett felhívnom? Az összeset a városban.

Nagyon nehéz volt találni egyet, ahol ilyen gyorsan befogadnak.

De itt jó lesz neked, vigyáznak rád, én meg jövök amikor tudok. Jó?

Persze.

A foteledet is behozzuk. Elintéztem.

Szarok a fotelre.

Ez az egész nem végleges, rendben?

Ezt nézd mit vettem!

Tudom, hogy nem szereted az új dolgokat, de szerintem ez tetszeni fog.

Mi a szar ez? Mit csináljak vele?

Ez egy okostelefon. Lehet vele videózni. Láthatod, hogy mit csinálunk.

- Felhívunk Hansszal, meg ilyenek. - Azt se tudom, hogy kell kezelni.

- Jó nekem az otthoni is. - Kibontom, és megmutatom.

Nem bonyolult. Ha valamit nem értesz, akkor a nővérek segítenek.

- Nővérek, persze. - Vedd le a kabátod!

- Nem! - Apa!

Pont olyan vagy, mint az anyád.

Szépen itt hagysz a szarban.

Most hogy jön ide a mama?

Ő is a legrosszabbkor hagyott el.

Ne csináld ezt, kérlek!

Nekem mennem kell.

Viszlát!

Szia, Apa!

Nehogy megedd!

Nem volt szándékomban.

A főzelék, nem erőssége a szakácsnak.

- Mondjuk, más sem. - Te jó isten!

Éhen fogok dögleni.

Nem olyan rossz ez azért.

Idővel megszokja az ember.

Beilleszkedik.

Ő ott Karcsi.

Karcsi nagyon jól érzi magát itt.

Néha az az érzésem, hogy már túlságosan jól érzi magát.

Nem mintha irigyelném tőle.

Bomlanak érte a nők. Még most is!

Egész nap kártyázik,

mesedélutánokat tart arról, hogy majdnem elment egyszer Amerikába,

de aztán jöttek az oroszok és mégsem ment el.

Lujza, aki ott ül mellette, hát ő tényleg volt Amerikában.

Balett táncos volt, és a szülei kivitték '56-ban.

Aztán valami miatt visszajött.

Ő Kitti.

Ha valamit nézni akarsz, akkor jobb ha vele beszéled meg. Jó előre.

Egész nap, ezeket a szappanoperákat bújja.

Tudod, hogy miről beszélek. A csapból is az folyik.

Ő a Szendrey Misi.

Ő minden nap megborotválkozik, tiszta alsót vesz,

öltönyt, mintha munkába menne. Minden, áldott nap.

Az asztalánál Ágota ül, ő a legidősebb lakó. Ő már nem annyira van közöttünk.

Száz éves lesz nemsokára. Nemrég azt hitte, hogy én vagyok a férje.

Jólesett.

Ő pedig ott Bözsi. Ha valamit el akar intézni, hát azt így csinálja.

- Azelőtt az adóhivatalnál dolgozott. - Jaj, új lakó! Üdvözlöm!

Ő pedig az új közmunkás. Mindig van belőlük egy-kettő.

Nagyon különös büntetés ez, berakni a gyerekeket az öregek közé.

Nem tudom kinek nagyobb kínzás, nekik, vagy nekünk.

- Azt hiszem megvert valakit. - Jaj!

- Igen. - Milyen gyorsan terjednek itt a hírek.

Dehogyis! Megölt valakit, a puszta két kezével.

Ne beszélj már butaságokat!

Még-még, nem-nem kérek.

- Mindenkinek szednem kell. - Az előzőt sem ettem meg.

- Nem kérem. - Az a maga baja.

Most... Ezt nem hiszem el, bazdmeg!

Húzzál a konyhára, hozzad a felmosót, mert odaszárad!

- Ezt nem hiszem el! - Maga meg mit fesztiválozik?

Mondtam, hogy nem kérek.

Mondtam, hogy megölt valakit. Majd nézd meg a tekintetét! Gyilkos tekintet.

Béla bácsi, vegye le szépen a ruháit, és menjen be oda! Jó? Pár perc az egész.

Kösz.

Inkább kihagyom.

Béla bácsi, egy hete nem fürdött. Meg fogják enni a kukacok.

Nem akarok, és ne bácsizzon!

Segítsek levetkőzni?

Béla! Muszáj fürödnie. Erről nem nyitok vitát.

Valami baj van?

Reggel hat óta itt vagyok. Nincs energiám veszekedni vele.

Olyan nincs, hogy nem fürdik. Az lehetetlen.

Na itt hagyom egy percre, Sanyi bá'.

Béla!

Bárki szívesen cserélne magával, csak azért, hogy az Éva fürössze.

Na essünk túl rajta! Csak pár perc.

Ha hoz nekem valami normális kaját, akkor lezuhanyozok.

Sajnálom, nem tehetem.

Nézze, másokat az elfekvőn az ágyukban fürösztenek le szivaccsal.

- Ez mégiscsak jobb, nem? - Nagyon.

Megy egyedül is. Hagyjon békén!

Na jó!

Ödön!

Jaj istenem!

Oh!

Le és föl! Még egyszer! Le és föl!

És jobbra hajol, balra hajol, jobbra hajol, balra, jobbra.

Jöjjön! Jöjjön, csak jöjjön! Van itt még hely. Nyugodtan becsatlakozhat.

Jobbra, balra...

És jobbra és balra és jobbra és balra.

Letesz! Láb le, rúg!

Hova-hova?

Lottózóba.

Béla bácsi, maga nem mehet ki kísérő nélkül.

Nem fogok a maga hülye szabályai miatt lecsúszni az egymilliárdomról.

Meg kell várnia amíg valaki jön, és kiviszi magát, rendben?

Nem vagyok én kiskutya, hogy sétáltatni kelljen.

Tudok járni, tudok beszélni, tudok vécébe szarni.

- Mit szól, tudok egyedül sétálni is. - Béla bátyám mondtam, hogy jövök.