Inside the Trustor Scandal

Üzleti megjelenést szeretnék.

- Rendben, szép lesz. - Jól van.

Mi a munkája?

Nos…

Korábban…

nagy pénzügyi ügyletekkel foglalkoztam.

Cégeket vásároltam a tőzsdén.

De az elmúlt 30 évben…

menekülök.

- Bujkálok. - Bujkál?

Igen. Az Interpol elől, meg minden.

Svédország egyik legnagyobb pénzügyi bűncselekményének elkövetője

30 éven át rejtőzködött sikeresen.

Ő az úgynevezett Trustor-botrány főszereplője.

A csalás mögött egy 33 éves stockholmi férfi áll.

A Trustor-ügy kulcsfigurája Joachim Posener.

Joachim Posenert gyanúsítják a csalás kitervelésével.

Az Interpol körözi Joachim Posenert.

A pletykák szerint 100 millióval lépett le,

átműttette az arcát,

és a világ minden táján élt már.

A rendőrség új nyomot vizsgál Posener kapcsán.

Szóba került Moszkva, Tel-Aviv, Rio de Janeiro…

…Barbados, Irak és más országok is.

Nyomravezetői jutalmat is felajánlottak.

És a rendőrség mindenféle információt kapott.

Például hogy megnövesztette a haját,

hatalmas a lába,

skåne-i akcentusa van,

szereti a Pepsit,

és a Big Brother-házban él.

De Joachim Posenert nem találták meg.

Az történt, hogy négy társával együtt

sikerült megvennie a Trustor nevű befektetési céget…

a Trustor pénzén.

Ez példátlan a svéd tőzsde történetében.

A Trustortól több száz millió koronát utaltak szét

világszerte nyitott bankszámlákra.

Ez a svéd történelem egyik legnagyobb pénzügyi csalása.

De hogyan történhetett ez meg?

Ki miért felelt?

És mi történt az érintettekkel?

A TRUSTOR-BOTRÁNY BELÜLRŐL

KARIN AF KLINTBERG FILMJE

Amikor belevágtunk az üzletbe,

hogy ekkora balhé lesz belőle.

A „balhé” kapcsán éveken át nyomoztak,

és elhúzódó ellentétek alakultak ki

az érintettek között.

Szeretném átlátni ezt a balhét. Megkerestem a felelősöket,

meg azokat is, akik csak belekeveredtek valahogy.

Egyikük Thomas Jisander pénzügyi tanácsadó,

aki épp most parkol le a Ferrarijával.

Visszatekintve sokan azt gondolhatják,

tudnom kellett volna, mi történik.

De nem tudtam.

A vezérigazgató-helyettessel is találkoztam, aki még mindig nem épült fel.

Valami elromlott az agyamban. Gyakorlatilag 1997 óta nem alszom.

Meg az oknyomozó újságíróval.

Éreztem, hogy valami nem stimmel.

És az ügyön dolgozó nyomozóval.

Nagyon dühít, hogy nem sikerült elkapni

a Trustor-botrány kulcsfiguráját.

Bakker!

És a tapasztalt pénzügyi szakemberrel, aki megpróbált rendet tenni a balhé után.

Az üzleti életben kemény vagyok,

de a bűnözőkkel szemben nincs kegyelem.

És ott van Joachim Posener,

akit az évek során sem a svéd rendőrség, sem az Interpol nem tudott megtalálni.

Az ő verzióját még senki sem hallotta.

Nem mondta el, megérte-e elhagyni a családját, hogy meneküljön.

Számos próbálkozás után

sikerült megszereznem Joachim Posener e-mail-címét.

ELNÉZÉST, DE… HARMADSZORRA HÁTHA SIKERÜL…

Amikor hangsúlyoztam, hogy engem az igazság érdekel…

végre válaszolt.

BEÉRKEZŐ LEVELEK

ARLANDA REPTÉR, 5. TERMINÁL

Megkaptam az e-mailjét.

El is olvastam.

Benne vagyok.

Szervezek egy találkozót

valahol Európában.

Mik a találkozó feltételei?

Szeretném fenntartani a jogot, hogy visszalépjek az egésztől.

Honnan fogom tudni, hogy tényleg ön az?

A hangomról.

És bár 30 év telt el,

azért még hasonlítok magamra.

BRÜSSZEL

Az első találkozó nyilvános helyen történt,

ahol Joachim Posener távolról láthatott minket.

Úgy egyeztünk meg, hogy csak hátulról vehetjük fel.

De senki sem tudja, hogy most hogy néz ki.

Üdv! Én vagyok Joachim.

Joachim Posenerről nagyon kevés kép készült.

Ha valaki nem akarja, hogy megtalálják, az figyel erre.

Mióta szökésben van, egy tévéinterjút adott.

De mivel a rendőrség kereste,

az arcát abban sem mutatta meg.

És végig hazudott.

Önt tartják a Trustor-ügy értelmi szerzőjének.

Igaz ez?

Nem, egyáltalán nem.

Semmi közöm az egészhez.

Én csak augusztusban kerültem képbe.

Előtte pedig…

Korábban nem akart beszélni a történtekről.

Miért most?

Az ügy elévült, ezért már nincs miért titkolóznom.

Az interjúk során igazat fog mondani?

- Elmondja az igazságot? - Nem fogok hazudni.

Semmiről?

Nem. De az az ön dolga, hogy jókat kérdezzen.

Minden érintettnek megvolt a maga oka,

amiért beszállt a buliba.

Számomra ez a meggazdagodásról

és a sikerről szólt.

A pénz ad egyfajta szabadságot,

és jó visszajelzés arról,

hogy az ember sikeres-e, vagy nem.

De engem már gyerekkoromban

lenyűgöztek a nagy jachtok és szép kocsik.

Elnézést!

- Ez 80 méteres, ugye? - Igen.

Milyen modell?

Arról álmodtam, hogy nagyon gazdag leszek.

Hogy egy sikeres üzlet után jachtot bérelhessek,

kiülhessek a fedélzetre egy itallal, és úgy érezhessem, jól dolgoztam

és sokat kerestem.

Megérdemlem, hogy megvalósítsam ezt a gyerekkori álmot.

A pénzügyi szektorról álmodtam.

Megszállottan be akartam jutni ebbe a világba.

Először ERP-rendszereket árultam.

Mindenhol én voltam a legjobb üzletkötő.

De én főnök akartam lenni.

Ami őrült gondolat volt,

mert kiderült, hogy főnöknek nem vagyok túl jó.

Annak idején a jachtok…

Akkor volt jachtod, ha…

Olyan 30-35 méteresnek kellett lennie,

hogy jachtnak nevezhesd.

Ez mekkora?

Huszonhét?

De megnőttek.

Most már csak azt hívnám jachtnak, ami legalább 50 méteres.

Azalatt már nem jacht.

Nagyban játszunk.

Joachim Posenernek más célja volt az üzlettel.

Az első találkozó után megegyeztünk, hogy különféle európai helyszíneken

folytatjuk a találkozókat.

Jól van.

Hát itt vagyok.

Az arcát nem vehetem fel.

Legalábbis még nem.

És van még egy szabály.

Nem kérdezhetek a családjáról.

De ezt igyekszem majd feszegetni.

Még mindig figyelek az életem minden apró részletére.

Ezt megszokja az ember, ha szökésben kell élnie.

Csak akkor lehet sikeresen elrejtőzni, ha az ember szürke,

érdektelen, láthatatlan,

nem tűnik ki a tömegből…

és nem hívja fel magára a figyelmet.

Amíg köröztek,

szinte titkos ügynökként éltem.

Feláldoztam a családomat és az életemet a szabadságért.

Nem a pénzért tettem.

Járt Svédországban az elmúlt 30 évben?

Egyszer sem.

Miért nem tért vissza?

Nem tudtam vállalni

még egy börtönbüntetést.

Az utolsót alig éltem túl.

Az „utolsó börtönbüntetés” az volt,

amit Joachim Posener

még a Trustor-ügy előtt kapott.

Az 1980-as évek végének pénzpiaci robbanása alatt

a 22 éves Joachim Posener

részvényekkel és opciókkal kezdett foglalkozni.

Kreatív adóoptimalizálási megoldásokat kínált.

Az üzlet eleinte remekül ment,

és dőltek a milliók.

Ki akartam vívni a szakma tiszteletét, bár igazából nem tartoztam közéjük.

Fiatal voltam. A pénzügyi elitbe vágytam.

Mindent akartam, minél gyorsabban.

Ezért néha trükköztem. Nem volt időm kivárni a dolgokat.

A jogi egyetemet sem fejeztem be.

Féltem, hogy középszerű életem lesz,

és nem hagyok nyomot a világon.

Ezért egyre több és nagyobb dologba vágtam bele.

Azt akartam, hogy valami nyoma legyen az életemnek a földön.

Joachim Posener egy barátjával Thul néven befektetési céget alapított,

és elegáns címeken nyitottak irodákat

Stockholmban és Koppenhágában.

Csak egy probléma volt: nem volt befektetni való pénzük.

1991-ben volt egy nagy pénzügyi válság, ezért lehetetlen volt hitelhez jutni.

De kitaláltam egy módszert,

amihez hamis tőzsdei opciókat használtam.

Nem kellett létezniük, elég volt a látszat.