Room to Move

- Jól van? - Aha.

- Első baba? - Aha.

Jól van.

Itt ver a kicsi szíve.

Ez a hasa.

Itt a jobb vese,

a bal vese,

a gerinc,

a farokcsont, az ágyék,

a hát, a váll, a könyök.

Jó sok mozgástere van a babának.

Ez itt a baba feje.

Ez a koponyája felülnézetből.

Ott láthatja a baba agyát.

Minden rendben van a babánál. A mérete is megfelelő.

Gyomor, gerinc, hólyag, vesék, szív,

minden olyan, amilyennek lennie kell egy ennyi idős babánál.

NEURODIVERGENS - MELLÉKNÉV

AZ ELFOGADOTT NORMÁTÓL ELTÉRŐ KOGNITÍV ÉS IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉS

33 ÉVVEL KÉSŐBB

Sziasztok!

Helló!

Kevés időnk van, szóval…

Sokan hamarosan diplomáztok,

és kirepültök a világba, ami tele van ismeretlennel.

Ez egy olyan időszak, amikor különös szükségünk van útmutatásra,

és mohón vágyunk mások életvezetési tanácsaira.

De ne feledjétek, hogy az igazságot itt találjátok meg!

És figyeljetek belülre, bízzatok magatokban,

mert sokkal több mindenre tudjátok a választ, mint hinnétek.

Félek.

Nem tudtam, hogy ilyen nehéz lesz…

ennyi mindent megtudni magamról.

MOZGÁSTÉR

Van bármi kérdésed?

Igen.

De egy idő után úgy vettem észre,

hogy veszélyes kíváncsiskodni vagy kérdezni.

Tíz és egy…

Az embereknek meg kell értenie, hogy egyesek másként érzékelik a világot.

De ahogy te látod a világot, az valami egészen csodálatos.

Ha elvennék tőlem a táncot, azt se tudnám, hogy ki vagyok.

Ezért is változtat ez meg mindent.

Ezt fejtsd ki!

Minden megváltozik, amikor képes leszel felismerni…

és megnevezni az élményeket és érzéseket, amelyeket nap mint nap átélsz.

Minden valóságosabb lesz.

Egész életemben éreztem, hogy valami nem stimmel.

Most minden annyira más.

Három területen látunk nehezítettséget.

Ezek a kommunikáció,

a társas kapcsolatok és az ismétlődő, sztereotip viselkedés.

Mindhárom területen láthatók ilyen jelek nálad.

Ezeknek hosszú távon kell fennállniuk, a korai fejlődéstől kezdve.

Az ember tulajdonságainak megvan a neurobiológiája,

ez már gyermekkorban kialakul,

majd egész életen át végigkísér.

Te minden tekintetben megfelelsz az autizmus spektrumzavar kritériumainak.

AUTIZMUS SPEKTRUMZAVAR

Az autizmus spektrumzavar egy összetett fejlődési állapot,

amely tartós nehézségekkel jár a társas kapcsolatok,

a beszéd és a nonverbális kommunikáció terén,

illetve repetitív viselkedésminták jellemzik.

Az autizmust jellemzően kisgyermekkorban diagnosztizálják.

Az autizmus hatása és tüneteinek súlyossága

minden érintettnél más.

Van bármi kérdésed?

Kérsz valamit?

Csak olyan, mintha…

Bizonyos értelemben megkönnyebbültem.

Elhiszem.

Ma hivatalosan is diagnosztizáltak

egyes szintű autizmus spektrumzavarral,

ami azt jelenti, hogy támogatásra szorulok.

Csomagolj!

Csomagoljak?

- Aha. - Mégis miért?

Az útra.

Tudom, nem csíped a hasonlatokat.

Ez most nem esett le.

Sok érzés kavargott bennem, például…

úgy éreztem, valamilyen furcsa módon nem bízhatok meg magamban.

Mintha…

Olvastam,

milyen tulajdonságok vannak jelen egy 1-es szintű autizmussal élő embernél,

és mintha saját magamról olvastam volna.

Minden értelmet nyert, és maximálisan tudtam vele azonosulni.

Aztán a következő pillanatban úgy éreztem, hogy csak beképzelem, ez nem is igaz,

mintha valami könnyű megoldást kerestem volna egy problémára.

Ez a fura küzdelem zajlott bennem.

De ma hivatalosan is megkaptam a diagnózisomat.

Szóval most már kicsit fellélegezhetek,

és megismerhetem önmagamat.

Eddig nem igazán volt rá lehetőségem, hogy elinduljak ezen az úton.

Most egy kicsit sok ez az egész, de egy bizonyos szempontból…

reményt keltő.

Hálás vagyok érte,

hogy lehetőségem nyílt végigjárni ezt a folyamatot.

Akkor mitől félsz?

Nekem kész rémálom, hogy szerepeljek egy dokumentumfilmben.

A leginkább az,

hogy ennyire személyes témákról kell beszélgetnem valakivel.

Bízom Alexben, de nem szívesen veszek részt olyasmiben, amihez nem értek.

Tudod, mi erre a válaszom.

Mindent, amit ma már tudunk, régen még nem tudtuk.

Mi segített abban, hogy túléld azokat a pillanatokat?

Azt se tudtam, hol vagyok. Mi újság?

- Örvendek! - Én is!

- Ő itt Ian. - Szia, Ian! Alex vagyok.

Szerintem ez a helyes lépés.

Úgyhogy megteszem.

Ő itt James.

- Hűha, nézd csak! - Azta! Nagy a szigor.

- Nagyon nyomja. - Igen, totálisan.

És íme, a legenda!

- Az a kép… - Az első fellépésem.

- Az a kéztartás… - Tudom.

- Feltehetem rád a miksit? - Persze.

Azért is stresszes az egész, mert nem tudom, mire számítsak,

vagy hogy te hogy dolgozol, és…

- Te is videózol engem. - Igen.

Próbálom elkapni a hétköznapi pillanatait.

Nagyon király.

Fura az egész,

mert senki nem tud erről, akivel találkozom.

Meg közben arra is figyelni kell, hogy mindent felvegyünk…

Minden a feje tetejére állt.

Minden…

Minden egyes nap egy egészen új élmény.

Ki fogsz akadni.

Azta, odanézzenek!

Van bennem egyfajta bátorság,

hogy tánc közben megtegyek olyan dolgokat,

amikre Jenként egyszerűen nem lennék képes.

- Ez is olyan. - Nekem is.

És az életemben sok minden más is,

mivel minden beszélgetésnél vagy új lehetőségnél, munkánál

az van bennem, hogy én ezt nem akarom.

Azonnal szorongani kezdek.

Mégis bevállalom.

Nálam is ugyanez a szitu.

De ez a projekt más.

Még nem tudom, mi lesz belőle.

A munkáimban azt kell bemutatnom, mit ad egy előadás a közönségnek.

De mindig is érdekelt,

hogy maguk a művészek mit kapnak az előadástól.

Abszolút.

Így jutottam el a mozgásalapú pszichoterápiához,

ami egy hangzatos kifejezés arra,

hogy ha szavakkal nem megy, tánccal beszélünk.

- Igen. - Nekem ez nem megy könnyen.

- Te jutottál először eszembe. - Persze.

Tudom, hogy már hat éve volt, de ennek ellenére megkerestelek,

mert azóta követlek, hogy megcsináltuk azt a klipet.

Van abban valami sorsszerű, hogy ennyi idő után

pont a diagnózisod napján írtam rád.

Még mindig nem hiszem el. Bizarr az egész.

Előző este értem haza egy Los Angeles-i útról,

másnap reggel volt terápián, aztán bumm, jött az e-mail.

Drámai volt az az alkalom.

Mi vonzott az előadó-művészetben és a táncban?

Korábban mindig azt mondtam…

hogy egyszerűen ebbe az irányba terelgettek,

én meg beleszerettem.

És hogy úgy érzem, ez a küldetésem,

ezzel van dolgom az életben.

Hogy ehhez van tehetségem,

hogy én így kapcsolódom az emberekhez,

hogy én így tudok segíteni.

De mindig is úgy éreztem, hogy valaki terelgetett,

illetve kézen fogva vezetett ebbe az irányba,

és egy kicsit még most is így érzem,

de valójában, azt hiszem,

azért kattantam rá a táncra, mert autista vagyok.

Olyasfajta segítséget nyújtott,

amit csak most kezdek megérteni.

Oké, lássuk, mi sül ki ebből!

Vágjunk bele, én meg csak követlek!

- Oké. - Meglátjuk, mi lesz.

Akkor kezdjük!

GIBNEY COMPANY KÖZÖSSÉGI KÖZPONT

MARTHA GRAHAM ISKOLA

Egy, két, há, négy, öt, hat…

És egy, két…

Ez az, Barry!

Öt, hat…

Igen!

Ez az, szélesen!

Ott a sok hely.

Igen!

Nézzetek ide! Hadd lássalak!

Eleinte csak tánc volt.

De már évek óta…

Kinyílunk, virágzunk!

…nem érzem a gyógyító hatását.

Egy idő után a tánc többet vett el tőlem, mint amennyit adott.

Ha titeket nézlek, ahogy táncoltok,

de nem találkozik a tekintetünk,

akkor nem tudok kapcsolódni hozzátok.

Meg tudtam élni abból, amit imádok,