Gypsy

Apa, már megint.

Ne már. Azt hittem megcsináltam.

- Ki az az Alexis? - Az asszisztensem.

- Miért kell neked asszisztens? - Segít a munkámban.

Én is akarok egyet.

Előbb edd meg a reggelidet, butus.

Édesem, ha együtt akarunk menni, indulnunk kell.

Édesem, gyere.

Öltözöm, egy perc és jövök.

Fel tudnál hívni? Rosszul érzem magam amiatt, ami történt.

Tényleg szeretnék beszélni veled. Remélem nem vagy még mindig mérges.

Találkozhatnánk? Mindent megmagyarázok.

Rég láttam rajtad ezt a felsőt.

Milyen a reggeli?

Imádok a falnak beszélni.

Ne vedd magadra.

A képernyő előtt töltött időt már megbeszéltük, emlékszel?

Igen, de a reggeli felét már megette.

- Ki visz be? - Mindketten.

Este terveink vannak a városban.

Mozgás, kicsi brontoszaurusz.

- Oké, mehetünk majmóca. - Nem vagyok majmóca.

Gyerünk, slowpokes.

Nem tudom elfogadni, hogy vége van.

Abban a pillanatban, hogy aláírtuk a papírokat,

mintha újra beleszerettem volna.

Ön szerint miatta érez így?

Vagy csak azért, mert hivatalos lett?

Végig azt mondta, nincsenek érzelmeim.

Elnézést.

Ne kérjen bocsánatot.

Komoly döntéseket hoz.

Őszintén foglalkozik vele.

Ez nehéz. És dicséretes.

- Jövő héten találkozunk. - Rendben.

Tudom, hogy késében vagyok.

Csak még egy percet kérek, rendben?

Mindig is féltem a pasitól.

Olyan fajta.

A lift előtt álltunk, tett...

valami bunkó megjegyzést a szabadságomra,

én meg egyszerűen megmondtam neki, hogy menjen a picsába.

Ez merész, Sam.

Igen, végre azt érzem, hogy kezdek magamra találni.

Hogy értve?

Hogy mondtam, a munkában.

Még valami?

Hát...

Emiatt egy kicsit ideges vagyok.

Ne legyen ideges.

Nekem bármit elmondhat, Sam.

Beszéltem Sidney-vel.

Visszahívott, miután itt beszéltem vele.

Azt mondta, igyunk egyet a Morandi-ban.

Olyan kedves és nyitott volt, jobb volt mint reméltem volna.

A munkáról kérdezett, aztán...

mesélt a demó-ról, amin dolgoznak.

Elképesztően jól nézett ki.

Olyan elbűvölő volt, hogy a felét nem is hallottam annak, amit mondott.

Elnézést, nem is tudom...

Nem is tudom voltaképp mit akarok ezzel mondani.

Van egy ötletem.

Álljunk meg egy pillanatra, és...

próbáljunk ki egy gyakorlatot, oké?

Segítheti az átláthatóbb kommunikációt.

Vegyen egy mély lélegzetet és hunyja be a szemét.

És emlékezzen az érzésre, amit ott érzett.

Tegyen úgy, mintha én lennék Sidney.

Mit mondott?

Mondtam neki, hogy hiányzik.

Nekem. Mondja nekem.

Te.

Hiányoztál.

És...

Folyton rád gondolok.

Erre mérget vennék.

Minden rendben.

Folytassa.

Örülök, hogy hívtál.

Tudom, hogy nem kellene, de nem tehetek az érzéseimről.

Tetszik, hogy akarsz engem.

Nem mondott ilyet.

Szeretek veled lógni.

Olyan természetes érzés.

Nem olyan, mint az összes baromság odakint.

Most teljesen olyan, mint ő.

Mi van még, Sam?

Tényleg azért jöttél, hogy itt ücsörögj és múlasd az időt?

Mondd el, hogy valójában mit akarsz.

Téged.

Aztán Sid átjött hozzám, és lefeküdtünk.

Tudom, hogy nem rajong ezért, de...

annyira jó volt.

Talán pont ennek kellett történnie.

Talán ez egy új kezdet.

Arra gondoltam, vacsora közben tartom meg a foglalkozást.

A bulimiással?

Gyűlöli, ha így hívják.

Csak győződj meg róla, hogy lesz idő a feldolgozásra.

És persze, hogy mindent kifizet, amit rendel.

Nem akartam azt a benyomást kelteni, hogy...

több időt szeretnék az irodán kívül tölteni.

- Mikor gyakornok voltam... - Egyszer rendben.

A kognitív viselkedésterápia bevett módszer.

A héten kipróbálom.

- Nézzük meg hogy megy. - Jean?

Jean.

Elnézést, a gyerek.

Hogy állsz az új beteggel?

A gyógyszeres.

Ja, igen, jól halad.

Pár hete már teljesen tisztán jön a találkozókra.

És szilárd kapcsolatot építünk.

Hé.

Van...

egy kis problémám a pro bono esetemmel.

Fiatal és nagyon küzd a függőséggel.

Belenézhetnék a gyógyszeressel kapcsolatos jegyzeteidbe?

Hogyan értél el ilyen gyorsan haladást.

Oké.

Persze.

Csak előbb had tisztázzam ki.

Hogy biztosan olvasható legyen.

De jó, köszönöm, Jean.

Távoltartási határozat.

Kockáztattam és végül...

mindent feláldoztam, ami valamit is jelentett számomra.

És minden nap eszembe jut, milyen fontos köszönetet mondani.

Ezen a világon semmit sem szabad magától érthetődőnek venni.

Mert...

Igazság szerint, 5 évvel ezelőtt...

attól a sok szartól, amit magamba lőttem...

könnyen meghalhattam volna.

És miért?

Azt adtam magamnak...

Hogy érzed magad?

Nem akarok itt lenni.

Minden rendben, ez teljesen normális érzés, de itt vagy.

Ez bátor dolog.

Mit gondolsz a beszédről?

- Itt? - Igen, jót fog tenni.

Nem kell sokat beszélned.

Nem akarom, hogy egy rakat idegen ismerje a történetemet.

Néha csak velük lehet igazán őszinte az ember.

Meg fogsz könnyebbülni.

Köszönjük Randall, hogy megosztottad ezt velünk.

Szeretne még valaki beszélni?

Állj fel és mutatkozz be.

Gyerünk, menni fog.

Minden rendben.

Nem engedlek el, ígérem.

Menni fog.

Allison vagyok.

És függő.

Szia Allison.

Azt javaslom, csináld meg a 90/90-et.

90 találkozó 90 nap alatt.

90 találkozó?

Nem olyan szörnyű, mint aminek hangzik, tényleg.

Bocs, még mindig nem fizettem ki az utolsó kezelést.

Ne aggódj emiatt, oké?

Allison, ugye?

Csak szeretnénk bemutatkozni.

- Sziasztok. - És te?

Ő az anyám.

Oké.

Hívj, ha bármire szükséged van. Büszke vagyok rád.

Örvendtem.

Isten hozott, Allison.

Pár dolgot szeretnék megosztani veled.

- Ott a sor vége. - Sidney-t keresem.

Bent van?

Nem, kivette a hetet, hogy a demóján dolgozzon.

Tudod hol?

Én...újságíró vagyok,

a városi bandákról írok egy cikket, és...

reméltem, hátha tudok beszélni az együttessel.

Azt hiszem általában a belvárosban próbálnak.

Tudod a hely nevét?

És ő?

- Vele nem fog összejönni. - Honnan tudod?

2 hete nem volt bent az app-ban.

Valószínűleg csak szünetet tartottak a csávójával, aki még mindig szereti,

ezért körülnézett, de rájött, hogy mindenki idióta.

Sid-nek adtam a kp-m nagy részét, hogy meg tudja csinálni a demóját.

Ne mond, hogy már megint fejőstehénnek használ.

Fogd be.

- Nem ő kérte, én ajánlottam fel. - Had találjam ki.

Azóta nem éred el.

A francba.

- Mi az? - Emily. Maradj.

Szia.

Megdöbbentő, hogy még mindig ide jársz.

Nem igazán.

Én se. Micah leánybúcsúja van.

Úgy látom még mindig utálják a képemet.

Ezért nem hibáztathatod őket.

Szóval...hogy vagy?

Jól, nagyon jól.

- Vele vagy...? - Nem.