ആദ്യത്തെ 200 വരികൾ.
Csitt!
A KEZDETEK
Kék otthonunk
Hol a tengerililiomok ringnak
Beszélgettem
Számtalan
Fivéremmel és nővéremmel
A buborékok nyelvén
Emlékszel?
Réges-rég
Te és én ott éltünk
Együtt a kék tengerben
A medúza, a tengerisün
A halak és a rákok
Mind
A testvéreid voltak
Sosuke, gyere vissza, jó?
Jó!
Egy aranyhal.
Nem tudom kiszedni.
Ez fura volt.
Azt hiszem, meghalt.
Megnyalt! Él!
Sosuke, elkésünk!
Anya, egy aranyhal!
Sosuke!
Megbolondult ez a szél.
Sosuke, indítom a kocsit.
Megtaláltátok a lányomat?
Micsoda? Elfogta egy ember?
Egy kisfiú. Ez nagyon rossz hír.
Meghalt szegény?
Élsz!
Sosuke, tudod, hogy dolgozni kell mennem.
Anya, nézd, találtam egy aranyhalat!
- Aranyhalat? - Odalent, a szikláknál.
Igen?
Nem tudom, ki maga, de errefelé nem használunk gyomirtót.
Hogy mi? Ez nem gyomirtó.
A legtisztább tengervíz,
hogy ne száradjak ki itt kint.
Nekem aztán mindegy, ha nem gyomirtó.
Elnézést!
Ez rossz. Nagyon rossz.
Fura egy madárijesztő volt.
De ne mondd ezt másokra! Nem ítélünk a külső alapján.
Tudom, anya.
- Újabb kísérlet az óvodában? - Aha.
Az óvó néni nem örül, ha bevisztek dolgokat.
Szerintem nem lesz baj.
Ne félj, vigyázni fogok rád.
Hű, az biztos, hogy szép.
Most vontatnak be egy hajót a szárazdokkba.
Gyorsan, edd meg a reggelidet!
Kíváncsi vagyok, megeszi-e ezt.
Kérsz?
Nahát, eltűnt a vágásom!
Anya, azt hiszem, Ponyónak fogom nevezni.
- Hmm? - Ő jött oda hozzám.
Lehet, hogy varázshal.
Megmentettem. Mostantól felelős vagyok érte.
Inkább sonkát kérsz?
Anya, Ponyo nagyon szereti a sonkát.
Vagyis embernek hiszi magát?
Fordulás!
Undorítók az emberek!
Gyerünk, Lisa, siess!
Ez a rengeteg mocsok, hulladék!
Jó reggelt, Shima úr!
Ponyo, nézd, látszik a házunk.
- Kérdezd meg őket a halról! - Úgy lesz.
- Szeretlek, Sosuke. - Szia!
Jó reggelt! Úgy tűnik, folyton elkések.
- Hoznál egy másik tolószéket? - Persze.
- Jó reggel, Sosuke! - Elnézést.
- Nagyon sietek, Yoshie néni. - Igen?
- És én, Sosuke? - Ne most, Toki néni! Koncentrálok.
Aha.
Lehet, hogy mérges lesz az óvó néni.
Megvan!
Itt biztonságban leszel, Ponyo. Hamarosan visszajövök.
Vajon vannak itt macskák?
Így már jó lesz, Ponyo. Maradj nyugton! Hamarosan jövök.
- Szia! - Szia, Toshi!
Telefonálok, ha esetleg csúnyább lenne a köhögése.
- Jól van, drágám? - Köszönöm. Jó.
- Szia! - Jó reggelt, óvó néni!
- Jó reggelt, Sosuke! - Szia, Sosuke!
- Sosuke! - Kumiko!
Nézd csak! Anya új ruhát varrt nekem.
Szép, nem?
Szia, Sosuke, gyere játszani!
Most nem tudok. Dolgom van.
Nem lehet dolgod. Ötéves vagy.
- Pedig nem érek rá. - Fura vagy.
Bizony!
Jaj!
Ponyo!
Sosuke!
- Kumiko. - Az meg mi?
Ismered a szabályt, hogy mit szabad behozni.
Tudom, de nem az oviban vagyunk.
Ezek a bokrok az öregotthonhoz tartoznak.
Mutasd!
Egy aranyhal?
Nem egyszerű aranyhal. Ponyo a neve.
Ponyo? Mutasd!
Jó, de ne szólj róla!
Nem fogok.
Nézd meg! Hát nem szép?
Soha nem láttam még ilyen unalmas aranyhalat.
Kumiko hibája volt.
Nem szabad a külső alapján ítélni.
Adok egy kis vizet.
Ponyo!
Megérdemeltem, az én hibám.
Megint itt van.
Sosuke hangját hallom.
De tudom, hogy a mi kisfiúcskánk most az oviban van.
Szóval biztos, hogy csak képzelődöm.
Yoshie néni, itt vagyok.
Hát itt vagy!
Megmutathatom a nagy meglepetést?
- Mi az? - Megmutatom.
Előtte ki kell találnotok, milyen színű.
- Piros. - Piros.
Igen, az.
- Hogy találtátok ki? - Mutasd már!
Jó.
- Nézzenek oda! - Nagyon szép.
Ponyónak hívják. Szereti a sonkát.
És tud varázsolni.
Megvágtam az ujjamat,
de megnyalta, és meggyógyult.
Nahát!
A varázserejével talán segíthetne a csípőmön és a hátamon.
Bármikor megnyalhatna egy hal, ha utána újra tudnék járni.
Hát, nem is tudom.
- Meg kell kérdeznem Ponyót... - Hadd nézzem meg a vödröd!
Máris, Toki néni.
Igazi arca van!
Gyorsan, dobd vissza az óceánba! Nem tudod, hogy cunamit okoz?
Mindig ezzel a cunamival jössz.
A tengerből kijövő emberarcú halak cunamit okoznak.
Ezt mindenki tudja.
Cunami! Itt a cunami!
Sosuke, engedd vissza az óceánba!
Toki, mi a baj?
Csuromvizes lettem! Nézzétek a ruhámat!
Sosuke!
Sosuke!
Sosuke!
Sosuke!
Gyere vissza, és kérj bocsánatot!
Ne félj, Ponyo! Bármi is lesz, megvédelek.
Sosuke!
Sosuke!
Ponyo!
Ponyo. Sosuke.
Ponyo szereti Sosukét!
Én is szeretlek.
Ponyo szereti Sosukét!
Ponyo?
Ponyo!
Ponyo!
Ponyo!
Ponyo!
- Ponyo! - Sosuke!
Ponyo!
Ponyo!
Ponyo!
Ponyo!
Sosuke, figyelj, jobb így.
Tudom, hogy megpróbáltad, de Ponyo hal.
Nem lakhatott egy vödörben. Az óceán az otthona.
Remélem, a permetezős csodabogár is eltűnt már.
Kérhetek egy nyalást?
Gyorsan, már kezd olvadni!
Finom.
Nagyon sajnálom, Sosuke, viszont ma este végre megjön apa.
Nem akar majd szomorúnak látni.
Ma nincs több óceán, jó?
Sosuke?
Ideje bejönni.
Talán ha kirakom a vödröt,
Ponyo tudni fogja, hogy itt lakunk, amikor visszajön.
Csináld csak! Kedves dolog ezt tenni Ponyóért.
Jó.
Sosuke, felvennéd?
Biztos apa az.
Halló? Igen, én vagyok.
Anya jól van.
Ma este nem tudok hazamenni.
Jelzek, amikor elhaladunk.
Nem, mondd meg neki te!
Szia, drágám! Aha.
Micsoda?
Vegye át valaki más!
Hagyd csak magára a feleségedet és a fiadat egy szikla tetején!
Seggfej!
No comments yet. Be the first to leave one.