The first 167 lines.
Srácok!
Elég a gépből, és gyertek vacsorázni!
Mindjárt kész van.
Ez aztán a jó bor! Istenemre mondom!
Drágám,
hol van a tésztaszűrő?
Ez a lány mindent széthagy.
Meg van terítve az asztal?
Rakok rá egy kis borsot. Csak egy kicsit.
Most úgy csináltam, ahogy én szeretem.
Csak mondom, hogy ne panaszkodjatok.
Egy kis bazsalikom.
Kész.
Szeretem a végén rárakni az olívaolajat. Egy utolsó simítás.
Érzed, ugye?
Rendben, együnk! De előbb egy tószt.
Egészség, család!
- Helló, Eliseo! - Jó reggelt, Martita!
Viszlát, kisasszony, viszlát!
Üdv újra itt, Mérnök!
- Hogy vagy? - Jól.
- Carola, jó reggelt! - Reggelt!
Hé, gyerekek! Kell segítség?
- Kérlek! Köszönöm. - Persze.
- Élveztétek Miamit? Milyen volt az út? - Remek.
- Nehéz tüzérség. - Ez nagyon fog tetszeni.
Vigyázz, meg ne üsd a képernyőt! Még eltörik egy pixel.
Nagyon törékeny.
Óvatosan az ajtókerettel, oké!
- Hagyjuk itt, a szekrénynek támasztva. - Jó.
- Meg is van. - Nehéz, igaz?
- Vigyázz, ne karcold meg az ajtót! - Dehogy.
Remek.
Germán, adjunk Eliseónak egy kulcsot!
Kiszáradtak a növények. Locsolni kellett volna.
- Másolunk kulcsot. - Bármi történhet.
- Nekem jó lesz bármelyik. - Kösz.
- Nem! - Ez csak egy csokirúd.
Jó, de nem kellett volna. Rendben, köszönöm.
Igazán kedves, tényleg.
Szép napot, és üdv itthon!
- Köszönjük. - Kösz.
- Helló. - Helló. Jó reggelt, doktor!
Eliseo, milyen illatot használ a liftben?
- Tavaszi leheletet. Miért? - Tavaszi lehelet?
- Lehetne valami kevésbé erőset? - Persze.
- Nem tudom. Levendulát? - Nem tudom, valami…
- Ne szörnyűt. - Persze, doktor.
Figyelj! Az a pöcsfej a hatosból A… Mi is a neve?
- Augusto. - Augusto visszavehetne a partizásból.
Egy seggfej fel-le mászkál egy sörrel, és ez nem egy bár.
- Különben szólok a szüleinek. - Elintézem, doktor.
Oké. Eliseo, egy kérdés.
Mióta dolgozik itt?
1992 óta.
- Szóval az úgy… - Jövő októberben lesz 30 éve.
Harminc éve? A francba.
- Miért? - Mi?
- Miért? - Mit miért?
Miért kérdi, doktor?
Nem, nem, semmiség.
Az egyik nap ezen gondolkodtam… Csak kíváncsiságból.
- Viszlát! - Szép napot, Doktor Zambrano!
Sajnálom, Eliseo. A vonat késett Ramos Mejíában, és…
Szállítsd ki ezeket!
A sárga a tiéd. Figyelmeztetlek.
Igen, nagyon sajnálom.
Kész van, Eliseo.
Remek. Kikísérlek. Menjünk!
- A 2D volt az, igaz? - Igen.
- Mennyit számoltál fel? - 14 000.
Szóval 14 000, mi?
Mi volt a baj a nő légkondijával?
Nos… a szűrők piszkosak voltak. Bepumpáltam gázzal,
- és egy beállítás kellett. - Beállítás?
Az meg mi a faszom? Beállítás.
- Pumpáltál bele gázt vagy nem? - Igen.
Mindig pumpálok gázt.
Oké, az 4000. Gyerünk!
- Mindig 10% volt, nem? - Emelés volt.
- Megöl ezzel. - Minden emelkedik.
Az én részem is.
Csak nyugodtan. Nem, ne udvariatlankodj! Siess!
- Tessék! - Hívlak, ha bármi van.
Rendben.
- Hogy ityeg, Eliseo? - Hé, Victor, hogy vagy?
- Jól. - Ma sok minden van.
Még egy érintetlen Cézár saláta is.
Be van csomagolva, és így is szállították.
Van egy Teddy mackó, jó állapotban. Egy kis mosás kell neki,
és ennyi. Van egy fonott öv.
Nem tudom, miért dobták ki. Tökéletesnek tűnik.
- Köszönöm szépen! - Ugyan.
És ebben a zsákban van egy működő bambusz pároló.
- Remek. - Jó éjt, család!
- Kösz! - Ugyan kérem!
- Köszönjetek, gyerekek! - Viszlát!
- Doktor. - Eliseo, hogy van?
Magával már minden utas a fedélzeten.
Rosszul parkoltam le az autót. Beállna nekem?
- Persze! - Köszönöm. Jó éjt!
Jó éjszakája van.
Szép kis dolog.
Igen, Zambrano. Itt dolgozom 30 éve.
Miért is érdekelne?
Irány a munka!
Nem idegesítelek.
Helló, Paola!
- Üdv, Eliseo! Hogy van? - Jól. Hogy ityeg, Thiago?
Rossz kedve van. Nem akar iskolába menni.
Van valamim rossz kedv ellen.
Neked.
Hűha! Ez aztán remek csoki.
Oszd meg a barátaiddal a suliban,
és legyen remek napod. Vagyis a lehető legjobb.
Mit kell mondani?
- Köszönöm. - Szívesen.
- Viszlát. - Köszönöm.
Olvastad az e-mailem?
Igen, olvastam. Elolvasom a hétvégén. Megfelel így?
Eliseo lesz a probléma, igaz?
Majd én megoldom Eliseót.
- Bocs. Megyek a másikkal. - Nem, Eliseo, szállj be!
Tényleg? Oké. Elnézést.
Jó reggelt!
- Üdv. - Jó reggelt.
- Eliseo, elnézést! - Igen?
Benézne a lakásomba? Folyik a csap. Meg tudja javítani?
Persze. A holnap megfelel?
Hogyne, amikor magának jó.
- Köszönöm. - Semmi probléma.
Szia! Én vagyok az.
Jól figyelj, mert ez fontos!
Belefutottam abba a sunyi Zambranóba,
aki elég gyanúsan viselkedett.
Florenciával beszélt, az építésszel a 2A-ból,
és hallottam, hogy azt mondja: majd én megoldom Eliseót.
Derítsd ki, miben mesterkednek!
Beba, én vagyok az. Bejövök.
Gyere csak! A konyhában csinálok épp teát.
- Kérsz te is egyet? - Nem, szívem.
Köszönöm. Hogy vagy? Hoztam a nyugdíjad.
Köszönöm, Eliseo.
Ajjaj.
Begyűjtöttem a nyugdíjad, de egy részét bedobtam a játékgépbe.
Micsoda?
- Mondom, nincs itt a teljes nyugdíj. - Micsoda?
Akkora idióta vagy!
- Romlik a hallásod, Beba. - Ó, fogd már be!
Nagyon szeretlek, Bebita.
- Beba, el akarok mondani valamit. - Igen?
Belebotlottam Florenciába, az építészbe a 2A-ból,
aki Zambranóval volt,
és hallottam, hogy rólam beszélnek.
- Miről? - Azt akarom megtudni.
Ezért kérdezlek. Tudsz bármit?
Nem, semmit.
Én is belefutottam Zambranóba, szólt, hogy nehogy kihagyjam a lakógyűlést.
- Rólam mondott bármit? - Nem.
Csak hogy mind legyünk ott, mert valami fontos lesz.
- Fontos? - Igen.
A napirendben annyi van,
a virágágy készítése. Abban meg mi fontos?
- Nem tudom. - Nem tudom, Beba,
de kell lennie valami másnak is.
- Mit akarsz tőlem? - Tartsd nyitva a füled!
- Igen, úgy lesz. - Csináld!
No comments yet. Be the first to leave one.