Dungeons & Dragons: Honor Among Thieves

Ők azok!

Készüljetek!

Két újabb rab érkezik!

Mindjárt beáll!

A helyén van!

Óvatosan!

Kész a kapu!

Indul a rab!

Nagyszerű. Újabb cellatárs.

Ne szívd mellre, haver!

Bemutatom a helyet, hogy képben legyél.

Abban a vödörben fagy meg a pisánk, és...

Ennyi.

Hogy hívnak, leány?

Ő Holga. Én Edgin vagyok. És te?

Sok cellában jártam már, de először van női cellatársam.

Élvezni fogom.

Egy jótanács.

Holga nem szereti, ha megzavarják krumplievés közben.

- Ez a napja fénypontja. - Kuss legyen!

Jól van. Csak tessék!

Félénk vagy, mi?

Majd megkedvelsz, ha megismersz.

Ne csináld már!

Nagyon jól érezhetnénk magunkat...

Szerintem inkább egyujjas kesztyűt csinálok.

Minek is töröm magam?

Se dicső sors, se gazdagság

Jer, itt legalább finom bor vár

Koccintsunk egy jó nagyot!

Aztán fenékig, és lopjuk a napot!

Elég a dalolásból!

Rendben, Tobias!

Holnap ül össze a Kegyelmi Tanács.

Ne reménykedj, Ed!

Miről beszélsz?

Most Jarnathan is a tanács tagja. És ő aarakocra.

Ő simán kijuttathat minket.

Teljességgel kizárt.

Én mondom, Holga, ma törsz utoljára jeget.

A Nagyurak Szövetsége felhatalmazása alapján

a Kegyelmi Tanács mai ülésén

Edgin Darvis és Holga Kilgore ügyét tárgyaljuk.

Második éveteket töltitek börtönben

nagy értékre elkövetett lopás és szélhámosság bűne miatt.

A tanács feladata dönteni arról, hogy kegyelmet kaphattok-e.

Hallgatunk.

Köszönöm, Anderton kancellár és nagyra becsült tanácstagok!

Mielőtt elkezdeném, feltűnt, hogy Jarnathan kancellár nincs itt.

Ne várjuk meg esetleg?

Jarnathan kancellár késik a vihar miatt. Kezdheted.

Értem. Csak hát én...

mi nagyon számítottunk az ő jelenlétére.

Láss hozzá, vagy mondj le a vallomásról!

Ám legyen!

Előbb jöjjön némi háttér-információ!

Talán meglepő, de nem voltam mindig tolvaj.

Évekkel ezelőtt felvettek a Hárfások csoportjába,

egy kémszervezetbe, ami a zsarnokság ellen küzd,

védelmezi az elnyomottakat, és semmit sem kér cserébe.

A feleségem, Zia támogatta a döntést, habár tisztában volt a veszélyeivel.

Nappal zsoldosokat hallgattam ki,

menekülő banditákat állítottam meg,

és még thay vörös varázslókat is bíróság elé állítottam.

Éjszakára hazatértem szerető feleségemhez és a lányomhoz, Kirához.

Bevallom, egy idő után kezdett meginogni bennem

az esküm "semmit sem kér cserébe" része.

De a feleségem azt mondta:

"Semmit nem várunk tőled, csak hogy itt legyél velünk."

Mi van Jarnathannel?

Közel jár már? Megvárhatom.

Nem figyeltél ránk?

De, a vihar. Csak az alapján, amit róla hallottam,

különösen fogékony lenne a történetemre,

és nem szívesen várnék még egy évet, hogy...

Folytasd!

Természetesen.

Egy Hárfásnak mindig vannak ellenségei.

És az ellenségek időnként bosszúért kiáltanak.

A vörös varázslók kardja által ejtett seben a papok sem segíthetnek.

Nem lehetett feléleszteni.

Zia halálával az esküm iránti elkötelezettségemet is elvesztettem.

Elnézést. Nem könnyű visszaemlékezni...

Jarnathan nélkül.

Megint ezzel jössz?

A legfontosabb részről maradt le.

Hogy ítélkezhet a motivációm ismerete nélkül?

Jarnathan nélkül is képesek vagyunk döntést hozni.

- Folytasd! - Rendben. Hol tartottam?

Éjszakára hazatértem szerető feleségemhez és a lányomhoz, Kirához.

Ez már volt. Ne húzd az időt!

Elnézést. Akkor csak nagy vonalakban.

A következő hónapokra nem vagyok büszke.

Akkor ismertem meg Holgát.

Megsajnált.

Vagyis igazából a csecsemőt.

Holga élete is épp mélyponton volt.

Évekkel korábban a törzse száműzte, amiért beleszeretett egy idegenbe.

Gyorsan szinte testvérekké váltunk.

Kapcsolatunk a bizalmon és a kölcsönös tiszteleten alapult.

Pénz és tisztességes állás nélkül

úgy döntöttünk, hagyjuk a becsületet, és valami újjal próbálkozunk.

Mámorító érzés rádöbbenni,

hogy ami elválaszt vágyaid tárgyától,

olyan vékony, mint egy üvegtábla.

Azon gondolkodtok, mit csinált otthon a kislány, amíg mi bűnöztünk?

Hát nem hagytuk otthon.

Siess! Futás!

Kira mellett más újoncunk is volt. Csatlakozott Simon, a kocamágus

és egy Forge nevű szélhámos, aki még nagyobb célokra sarkallt minket.

Hamarosan egy csapattá váltunk.

Igen, tolvajok voltunk, de azért nekünk is voltak elveink.

Soha nem bántottunk senkit,

és csak olyanoktól loptunk, akiknek ez nem nagy veszteség.

De minden megváltozott, amikor megismertük a varázslónőt, Sofinát.

Csak annyit tudtunk róla, hogy ki akarja rabolni Korinn Bástyáját.

A Hárfások egyik erődje. Ismeritek? Jarnathan biztosan hallott már róla.

Tele volt a gonosztevőktől elkobzott értékes kincsekkel,

melyekhez csak a Hárfások férhettek hozzá.

Ezért fordult hozzánk Sofina.

Eleinte nem akartam ilyen mélyre süllyedni.

De aztán Forge-tól megtudtam, hogy a kincsek között

ott van a felélesztő tábla,

ami képes feltámasztani egy elhunyt személyt.

Akkor is, ha vörös varázsló kardja ölte meg.

A többit, gondolom, már sejtitek.

- Miért nem mehetek? - Sajnálom, de ez túl veszélyes.

Akkor ti se menjetek!

Mindenünk megvan.

Még nincs, de ez után befejezzük.

Bízz bennem!

Fel a fejjel, Bogárka! Sietünk vissza.

A tábláról nem szóltam, hátha befuccsol a terv.

És hát,

be is fuccsolt.

Hamarosan, szívem.

Behatolók!

Ott vannak!

Senkit sem bántunk.

Az időstopban rekedt! Simon, ellenvarázst!

Nem megy. Sofina túl erős.

Vidd a táblát! Vigyázz Kirára!

Szavamat adom.

Az az igazság, hogy ha újabb két évre ítélnétek,

vagy akár húszra,

az sem lenne elég büntetés a legnagyobb bűnömért...

hogy megfosztottam a lányomat az apjától.

De tudjátok meg, hogy ha szabadon bocsátotok,

életem hátralevő részében igyekszem majd ezt helyrehozni.

Hozzáfűznél valamit?

Nem.

Mielőtt ítéletet hirdettek, könyörögve kérem, hogy várjuk meg...

- Jarnathan! - Elnézést a késésért.

El sem tudom mondani, mennyire örülök neked!

- Holga! Most! - Őrség!

Eressz el!

Krumplikat dobál!

Jaj, Jarnathan!

De megkaptátok a kegyelmet!

Repülj már, te madár!

Még lélegzik.

Mondtam, hogy kijuttat minket.

DUNGEONS & DRAGONS BETYÁRBECSÜLET

Találtál valamit?

Egy ideje már üresen áll.

Hova vihette Forge?

Kizárt, hogy elhagyta Kardpartot. Mindig is szerette a városokat.

Kértek vacsorát a feleségeddel?

- Mi? Nem. - Hogy én vele?

- Látod az ajkait? - Pfuj! Csak iszunk.

Hajóval elmegyünk Baldur Kapujába,

aztán tovább északra.

Amíg Forge-ot keressük, meglátogatom Marlamint.

Biztos, hogy ezt akarod?

- És ha nem akar veled beszélni? - Nem számít, hogy mit akar.

- Jó. - Le kell zárnunk.

Megírta, hogy többé már nem a férjed.

Ez nem volt elég?

- Te ezt nem érted. - Nem.

Láthatóan.

Ez itt...

A rohadt szemét!

Forge Téltelen nagyura.

Hogy hozta ezt össze az a bohóc?

Amíg nála van Kira, teszek rá.

Gyerünk! Indulás!

Kösz! Mi baj az ajkammal?

- Túl nagy a fejedhez képest. - Mi? Sokaknak tetszik.

Nem láttam még itt ennyi embert.

Biztos a Delelő Viadalra jöttek.

Apám elvitt az utolsóra, mielőtt betiltották.

Nyert valaki?

Hát, egyvalaki eljutott az utolsó körig,

de egy szörny felfalta a felsőtestét, így...

nem.

Jó látni, hogy Forge ugyanolyan szerény, mint volt.

- Mennyi idő telt el? - Két év.

Nem! Mennyi ideje várunk itt?

Apa!

Holga?