The Croods: A New Age

Guy?

Guy! Menned kell!

- Guy, semmi baj. - Ne!

Fiam, emelkedik a kátrány szintje. Menned kell.

Nem! Nélkületek nem!

Ne nézz ránk! Magad mögé tekints!

Látod a fényt? Kövesd a fényt! Jó?

Ne állj meg! Ne bujkálj!

Kövesd a fényt,

és megtalálod a Holnapot.

„Kövesd a fényt!”

Utazónapló: Itt Guy.

A küldetés kezdete óta 14 hold telt el.

Követem a fényt, de a Holnapnak semmi nyoma.

Utazónapló: 29 hold telt el.

Holnapnak még mindig semmi nyoma.

De rátaláltam erre a kis állatra. Teljesen egyedül van, mint én.

Nagyon jó őrszem.

Arra gondoltam, „Kukkerórának” hívom.

Vándornapló: már 54 hold telt el.

Hetvenhárom hold. Száztíz hold.

Kétszáz hold.

Utazónapló: már eltelt...

rengeteg hold.

Az összes.

De még semmi jele Holnapnak.

Valami jön. Csimpa, álcázást bekapcsolni!

Egy ember!

Hoppá! Igen, az én voltam.

Helló! Eep vagyok.

Védelmemre szóljon, egész életemben barlangban éltem,

és nem túl gyakran találkoztam másokkal,

főleg nem egy fiúval!

Nagy meglepetésre a világ két tinédzsere pont egymásra talált.

Mintha a sors hozott volna össze!

Az egész családom szerette...

kivéve apámat.

De végül Guy őt is megnyerte magának.

- Tűz. - Tűz.

Most pedig bejárjuk a világot,

a tökéletes helyet, az otthont keressük,

amit Guy Holnapnak nevez.

Holnap.

Hát nem csodás Guy?

Fura érzést kelt bennem, mintha a gyomrommal lenne valami.

Nem a kaja utánira gondolok, hanem pillangókra.

Nem tudom, hogy hívják ezt az érzést, de így néz ki.

Meg így, és így, és így!

Imádok ilyet rajzolni! Nem tudom, miért. De így helyes.

Eepnek bejön Guy!

Undi! Ugye, Douglas?

Anya! Dung megint a naplómat olvassa!

Dung, hagyd békén a nővéred!

Ne már, Eep! Add ide a táblát!

- Még nem fejeztem be! Add vissza! - Nem!

Ne veszekedjetek!

Adj neki, Eep! Az ágyékra célozz!

Visszafordulok a halálmacskával!

Rengeteg akadály állta utunkat,

de Croodékat semmi sem állíthatja meg.

Dühös tatunguruk a nyomunkban!

Csimpa, öv bekapcs!

Mondtam, ne a kanyon fele menjünk!

- Oké! - Sose menj a kanyonba!

Engedd el!

Sandy!

- Hoppá! - Hé!

- Szia! - Szia!

Hahó! Ide figyeljetek!

Ügyes kislány!

Bumm!

- Bummocska? - Bummocska!

Apa szavajárása: „A falka összetart.”

A falka összetart!

De Guyjal

néha úgy érzem, csak mi ketten vagyunk.

Ne már!

Foglak!

- Tarts ki! Jövök! - Foglak!

Eep!

Nagyon éhes vagyok.

Attól még megettem volna.

Jól van, falka!

Tíz perc alatt nem akart semmi megölni, így tábort verhetünk!

Nyany és Dung, keressetek alvóhelyet!

- Megvan! - Itt jó lesz.

Sandy és Testes, ti őrködjetek!

Uggával gyűjtögetni megyünk!

Guy és Eep?

Guy és Eep?

- Bip! - Bip!

- Bip! - Bip!

- Bip! - Bip!

Hé! Hahó!

Ti feleltek a tűzért.

- Oké, apa. - Számíthatsz ránk, apa!

Ne hívj apának!

Szia!

Mi szia?

Te szia!

„Te szia!” vissza.

Én mondtam előbb.

Én meg visszamondom.

Nézz csak rájuk!

Guynak régen sok ötlete volt.

Nem ő ismertetett meg minket a tűzzel?

Mára meg használhatatlan! Egymagukban nem élnék túl!

Éhes vagyok.

Tudom, Dung, és megesszük az ág- és gyökéradagunkat,

amint a falka két tagja, nevük maradjon örök rejtély,

végzi a dolgát és tüzet csihol!

Ugyan! Nyugi már!

Engem ne csitítgass! Majd adok én neked...

Grug, várj!

Nyugi! Nyugodj le, nagyfiú!

Grug, végül

Eep és Guy is saját falkát alapít, ahogy mi tettük.

Ilyenek vagyunk.

Nem. Kizárt dolog!

A falka együtt erősebb.

Igen! Sikerült!

Eep sosem hagyna el. Nem.

Mintha Eep valaha is... Ugyan már!

Nem!

A falka összetart.

A falka összetart.

Eep! Ébren vagy?

Aha.

Várj! Odamegyek!

Szia, Nyany!

- Szia! - Szia!

Hall minket?

Dehogy! Ha bealudt, ennyi volt.

- Szia! - Szia!

Nem. Most lenne egy kérdésem hozzád.

Arra gondoltam...

Az nem az én kezem.

Amúgy...

nem tudok aludni. A Holnapra gondolok.

A mi Holnapunkra.

A mi Holnapunk? Ezt hogy érted?

Úgy értem,

hogy a mi Holnapunk talán más, mint a falka többi tagjának.

Talán a mi Holnapunk egy saját hajlék.

Egy otthon. Ahol csak ketten vagyunk.

Csak mi ketten?

Guy, nagyon hiányozna a családom.

De irtózatosan jól hangzik!

Egy saját hajlék?

Az otthonunk?

Otthon lehet virágunk?

Naná! És pillangóink is.

És cuki, csörgedező patakunk?

És magánéletünk.

Mi az a „magánélet”?

Hogy lábat csak akkor szagolsz, ha szeretnéd.

Hű!

Szóval...

Eep Amber Crood, mit gondolsz,

eltöltenéd velem a hátralévő Holnapodat?

Igen!

Most visszaalszom, és az otthonunkról álmodozom.

- Jó éjszakát, Guy! - Jó éjszakát, Eep!

Csak ők ketten?

Mendemondákkal és csókkal mérgezi az elméjét!

„Grug hall minket?” Naná, hogy hall! Ő mindent hall!

A kétszemélyes holnapi házatokról,

a mendemondáról, a csókról, a szaki csörgedező patakról, mindenről.

Ez meg mi a kő?

Dung,

nyomd ki!

Nyomd a szundit!

Elég, pocak!

Újabb csodás reggel!

Mi az? Játszani szeretnél?

Hozd vissza!

Sandy, ne!

Anya! Sandy már megint lenyúlja Douglas botját.

Mi ez?

Gyilokkör!

Rajta van az élvédő!

Köszi!

A mai jó nap a halálra!

Figyeljetek! Ki nem találjátok, mit...

Hoppá! Bocsi, édes!

Azt hittük, egy ragadozó akar felfalni.

Sose szabadkozz egy hatékony gyilokkörért!

Ezt látnotok kell! Kövessetek! Gyertek, erre van!

Igen! Imádni fogjátok!

- Azta! - Hű!

Ez meg mi?

Sosem láttam még ilyesmit.

Anya, mi ez? Zavard el!

Valamiért olyan ismerős.

Szerintem... ez a világ vége.

Akkor már mindent láttam.

Nekem befellegzett. Örülök, hogy te végzel velem, Testes!

Ez nem a vég.

Ez csak a kezdet.

Íme a mi Holnapunk!