Spider-Man: Across the Spider-Verse

KÖHH!

Csináljuk ezúttal másképp!

Totál másképp.

A neve Miles Morales.

Megcsípte egy radioaktív pók.

És ezzel nincs egyedül.

Nem volt könnyű élete.

És ezzel nincs egyedül.

Most pedig magára maradt.

És ezzel nincs egyedül.

A többit tudjátok, mi?

Hát nem.

Én is azt hittem...

de tévedtem.

Nem akartam bántani.

De bántottam.

És ezzel nincs egyedül.

- Hé! - A dobhártyánk!

Gwen!

CHELSEA, NEW YORK 65-ÖS FÖLD

PÓKGWEN VILÁGA

Vége a számnak? Úgy tűnik, igen.

- Minden oké? - Sose dumálsz velünk.

Nem lelkizni jöttem.

Én igen.

A dobverővel ütöm, ami fáj.

- Ha nem beszélsz róla, begolyózol. - Semmi bajom.

Azt nem így mondanád.

Inkább: "Jól vagyok! Ti?"

Jól vagyok!

Ti?

- Minden oké? - Gwen!

- Nem értelek téged. - Az tuti!

Én tudok dobolni.

Jó lett volna egy bandában lenni.

De sose találtam nekem valót.

A mi melónkban...

az ember végül mindig szólóban nyomja.

Miles előtt... ott volt Peter.

Tök jók lettek rólad.

Ez lenne az a veszélyes alak?

Nem, jófiúnak látszik.

- Minek maszk, ha nincs titkolnivalója? - Hagyjuk ezt vacsi közben!

Köszi, May!

Nem tudták, ki vagyok.

És én se tudtam, ki Peter.

- Hozzá ne érj, Ned! - Semmi baj, Gwen!

Amikor kiderült, már késő volt.

- Szia, Gwen! - Cső!

Peter!

Mi? Ne!

Ne!

Miért kellett ezt?

Csak különleges akartam lenni.

Mint te...

Gwen.

- Gwen? - Semmi baj.

Ki az a Gwen?

Minden rendben lesz.

Ne!

- Nincs baj. - Maradj velem!

Jaj, Peter!

Hé!

Peter!

Soha többé nem lett igazi barátom... azután.

Kivéve egyvalakit.

De ő nem itt él.

És nincs rá mód, hogy eljussak hozzá.

George Stacy százados és csapata nagy erőkkel keresi Póknőt.

De ki ez a nő? És miért nem láthatjuk az arcát? Peter Parker...

Már 12 éve ismerem May és Ben Parkert.

Peter Parker az asztalomnál evett.

Ő volt a lányom legjobb barátja.

És addig nem nyugszom,

amíg kézre nem kerítem Póknőt.

Várj csak! Mi van a bandával?

Minden klassz.

- Otthagytam őket, úgyhogy kircsi! - Oké.

Áttörést értünk el Póknő ügyében.

Az jó hír.

Elkapjuk. Hidd el, érzem.

Én is.

Jobb lesz nélküle.

Erre nem vennék mérget.

Megölte a barátodat.

- Ezt feltételezed. - Mi? Tudom.

- Ott voltam. Elmenekült. - Talán nem tehetett mást.

- El kell kapnom. - De nem hozod vissza Petert.

Nem szeretnék veszekedni ezen. Oké?

Ja, vettem észre.

Na mi van...

a rockercsajnak már ciki megölelnie?

Szuperemberes esemény!

- A Guggenheim Múzeumnál. - Ez az!

Adrian Toomes, más néven Keselyű.

Akkor később dumálunk, jó?

Szuper!

Majd hívlak. Szeretlek!

49-20-as a helyszínen.

Kelleni fog minden segítség, jó nagy itt a káosz.

Itt Stacy, mindjárt ott vagyok.

Legyünk résen! Lehet, hogy felbukkan Póknő is.

Yuri, magyarázza már el, hogy egy tízméteres szárnyfesztávú pasas

hogyan szambázhat be a Guggenheimbe!

Ez New York. Sok a fura alak.

- Tudjuk, mit akar? - Beszél olaszul?

- Ír vagyok. - De talán szereti az olasz kaját.

Mindenki várjon a jelemre!

Hátha feltűnik Póknő!

- Hé! - Már fel is tűnt.

- Hogy áll az üldözésem? - Le vagy tartóztatva!

Kösz, hogy szól!

Keselyű!

Ez általában bejön.

Végül is bejött.

Én vagyok Keselyű. A zseniális elmék legkiválóbbika!

Te nem az én Keselyűm vagy! Papírból van a tested?

Miféle átkozott helyre vetett a sors?

Ez gikszer volt? Ismerős.

Honnan jöttél?

Művész vagyok. És mérnök!

Remek! Egy reneszánsz ember.

Kitalálom.

Épp az eszpresszódat iszogattad

valami Leonardo da Vinci-s világban,

amikor beszippantott egy portál, és idekerültél.

- Stimmel? - Valahogy így volt.

Amúgy nem lenne ám muszáj minden ok nélkül szétverni a műtárgyakat.

- Ez nektek művészet? - Beszélünk róla, nem?

Ú, ez poén!

Igazából görbe tükröt tart a művészet fogalmának.

De azért művészet.

Ide nézz! A tesód.

Ne játssz a tűzzel, haver! Papírból vagy.

Pá, galambom!

Jaj, ne!

Már bocs, de ki a fene vagy?

Az titok.

- A Kék Párduc. - Nem.

A sötétkék lovag.

Sötét Garfield.

Macho Libre.

- Egy másik világból jöttem. - Komolyan? De durva!

Igazából nem lep meg.

A nevem Miguel O'Hara.

Egy elit egységet vezetek, és a multiverzum...

Ezt szkippeljük!

Bármelyik világba eljutsz az óraizéddel?

Ez nem egy sima óra.

Oké! Kis érzékeny.

Van itt egy reneszánsz pulyka, amit móresre kell tanítanom.

Ha megbocsátasz...

Nyugi, kislány!

Megoldom egyedül.

Csak el ne vigyen a lendület!

Hogy érted ezt?

Nem volt vicces!

Nem értünk egyet.

Jó buli helyrehozni, amit elszúrtatok.

- Hogy érted? - Vezér gyorsítójával.

Miről beszéltek?

- Ne üsd bele a csőröd! - Csönd!

Megmentettük a multiverzumot.

Maradt egy lyuk, és az olyanokat, mint ő...

beszippanthatja egy másik dimenzió.

Nekem kell mindenkit hazaküldenem,

mielőtt összeomlik a téridő.

És akkor még ott van Doktor Strange

meg a kocka gyerek az 199999-es Földön.

Doktor Strange? Ilyen hülye névvel, remélem, nem praktizál.

- Bocs, százados, most nem érek rá! - Hé!

Intézzem, vagy...?

Ó! Oké.

¡Ay, por Dios! Van pörölyzsebe!

*PÖRÖLYZSEB – VÉGTELEN TÁROLÓHELY

LYLA, megtennéd, hogy...?

Nem. Előbb mondd ki!

- Hívj erősítést! - Mit?

- Erősítést! - Na!

- Légyszi... - Már szóltam neki.

De ezt élveztem.

Póknő vagyok.

Én is.

Te kajak...?

Ó, ez?

Még nem tudjuk a nemét. A férjem meglepit akar.

Érzelgős típus, de szívdöglesztő.

Örökbe fogadtok?

- Mi? - Mi?

Koncentrálhatnánk a téridőt fenyegető tűzokádó szörnyetegre?

- Ja. - Persze.

- Nem kérdezzük meg? - Nem.

- Segíthetne. - Nem.

- Mert Sötét Garfieldnak hívott? - Nem.

- Tudsz mást is mondani? - Nem. Igen.

- Mi baj van vele? - Tudod te azt.

Elég ebből!

Nézd meg a kis bombettáimat, amik a táskámban lapulnak!

Nem lóghat meg!

Belerondít a kánonba.