The Morning Show

Bradley Jackson! Köszönöm, hogy ilyen hirtelen invitálásra is eljött.

Még jó. Egy nagy tévétársaság két részlegének is maga a feje.

Nem kell úgy tennie, mintha értékelné, hogy mindent felrúgva eljöttem.

Maga ezt elvárja, nem?

Bourbont kérek jéggel. Kösz.

Nos, miről van szó? Késő éjjeli randi egy hotelben...

Tényleg ne haragudjon, de én az a fajta fura pasi vagyok,

aki csak olyan nőkkel fekszik le, akik vonzódnak is hozzá.

Nem akarom felszedni.

- Látja azt a nőt? - Igen.

Ő Cecily. A New York-i asszisztensem.

Vele dugok.

Oké.

Ez vicc volt.

Nem aggódom. Nem vagyok az az ijedős típus.

- Ezt világossá tette. - Köszönöm.

- Köszönöm. - Szóval ismerik errefelé.

Ja, sokat vagyok itt.

Mi a maga sztorija, Bradley?

- A sztorim? - Aha.

Ki tudja? Gondolom, olyan, mint másoké.

Felnő a kölyök vidéken, balra tehén, jobbra kukoricaföld,

közben olyan életről álmodik, ami nem a trágyáról,

hanem fontos dolgokról szól.

Felnőttként meg rájön, hogy a trágya rohadt fontos dolog.

Szerintem ez cseppet sem átlagos történet.

És a magáé?

Gondolom, nem helyénvaló, hogy faggatom,

mert elméletileg fontos ember, de nem mindegy?

Az "elméletileg fontos ember" a tévés vezetők

eddigi legpontosabb jellemzése.

A sztorim? Okos kölyök, apám lelép, anyámról én gondoskodom,

megfogadom, hogy az enyém lesz a világ, és mindenki bekaphatja.

És bejött?

Nem is akárhogyan.

Akkor erre igyunk!

Jóhogy!

Nos, mit akar tőlem?

Minden üzleti tárgyaláson olyan,

mint Rambó az orosz kihallgatójával?

Ha csak egy csepp esze is van, tudja, hogy egy megbeszélés kihallgatás.

Ha ilyen jól átlát mindent, hogyhogy nem jutott előrébb mostanra?

"Mostanra"? Túl öreg vagyok az ifjú, elszánt riporter szerepére?

Valami jelentősebb helyen kéne lennem?

Talán.

Rém okos, és érdekes. Megvan magában

az a plusz, amit ebben a iparágban állandóan keresünk.

Mi a baj? Mi fogta vissza?

Nem tudom.

Szerintem az, amit maga üdítő újdonságnak lát.

Az hátráltat.

Nem igazán szeretem az embereket.

Ami a szívemen, az a számon. Nem lehet beskatulyázni. Nem szórakozom másokkal.

Milyen skatulyába?

Tulajdonképpen egyikbe sem.

Ó, értem már. Egy nyomi.

- Hogy mi? - Nem sértésnek szántam.

Meg akarta nézni magának a lökött tyúkot, mi?

Már látom, miért jó riporter.

Kösz, tényleg az vagyok.

Azon túl, hogy kiderüljön, nem lökött-e,

volt más oka is a meghívásnak.

Esetleg hasznát vennénk a The Morning Show terepen dolgozó riportereként.

Esetleg?

Belekukkantottam a múltjába.

Sokszor váltott munkahelyet. Helyi legendának számít...

Oké, a "duplán baszd meg Jackson" -t meg tudom magyarázni...

A duplán mit?

- Mit? - Nem, én kérdeztem először.

Én meg csak vicceltem.

"Duplán baszd meg Jackson" egyre jobban érdekel.

De egyelőre...

Egyelőre igyekszem eldönteni, megérdemel-e egy esélyt.

A Mitch Kessler-botrány örvén akarom megújítani a csatornát.

Okos emberek kellenek, friss látásmóddal.

Maga most munkát kínál?

Hát, nem akarok a producerem munkájába beleszólni,

de leszerveztem egy megbeszélést magának Charlie Blackkel.

Ő a The Morning Show főnöke.

- Tudom, kiről beszél. - Hogyne tudná.

Fel tud készülni egy holnap reggel 9.30-as megbeszélésre?

Igen, fel.

Remek.

Kösz az italt!

Ennyi? És "duplán baszd meg Jackson"?

Majd máskor. Fel kell készülnöm reggelre. A melóban nincs pardon.

- Tudtam, hogy bejön nekem. - Figyeljen!

Nem is ismer.

Jason!

Mit keresel itt?

Nem jöhetsz át többé csak úgy.

Alex, a kurva életbe,

a lányunk kiborulva hívott,

mert nem tudta, hol vagy.

Nos, itt.

Itthon. Kutya bajom.

Mindjárt hívom, és neki is elmondom. Kösz szépen.

Hol voltál?

Csak... Nem tudtam aludni.

Nem ment az istennek se. Elmentem sétálni. A parkba.

Az éjszaka közepén elmentél a parkba sétálni?

- Ja. - Az esőben?

Nos...

- MI van veled, Alex? - Mit...

- Jól vagy? - Persze.

Csak elmentem járni egyet az éjszaka közepén!

Hová máshová mehetnék, ha nyugalomra vágyom?

Most miért nézel így rám? Én...

Életem legrosszabb napján vagyok túl.

Semmit nem volt időm feldolgozni. Elmentem a kurva parkba.

- Oké, rendben. - Minden oké.

Holnap este találkozunk. Azon az izén.

Azon a kibaszott izén.

Én is alig várom.

- Tényleg? - Ja. Jó éjt!

MITCH KESSLER #METOO BOTRÁNYA

ÉS ALEX LEVY MŰSORVEZETÉSE MEGDOBTÁK A THE MORNING SHOW NÉZETTSÉGÉT

Lássuk csak!

Ó, baszki!

Istenem!

Mindent átraktam későbbre, mert a műsor után

az UBA PR-csapattal egyeztetitek a ma esti beszédet.

- Ezt letudtuk múlt héten. - Fred kérte.

Alig várom, hogy megkapd a díjat! Vettem egy új ruhát!

Kíváncsi is vagyok rá!

Fodrász és smink háromkor nálad. Benne a naptárban.

Nem érdekel, hogy Fred kérte.

Tudom, mit akarok mondani, és nem akarom, hogy ma átírják.

Kérlek, hívd fel őket!

Nem hibáztathatod őket, mert aggódnak a beszéded miatt.

Most jelensz meg először nyilvánosan, mióta kiborult a bili.

Várj! Szerinted az újságírás terén elért eredményekért járó díj elfogadása

két nappal azután, hogy a partneremet kirúgták zaklatásért érzékeny téma?

A terem tele lesz keselyűkkel, akik csak azt várják, hogy elkúrd...

Miért kell így stresszelni? De komolyan!

Intézz el egy sztrókot hétig, és akkor nem kell mennem!

Valahogy húzz ki belőle!

Megértelek, de...

- Fel kell vennem. - Oké.

Szia, Sarah!

Te hívtál hajnali négykor?

Most keltem, és valami üzenet villogott a képernyőn.

Igen.

Kérdeznem kell valamit.

Véleményed szerint az,

ahogy a csatorna húzza az időt a szerződésem meghosszabbítása körül...

jelentheti-e azt,

hogy valami nem stimmel a háttérben?

Például?

Mondjuk...

a helyettesemet keresik.

Vagy azon tanakodnak, hogy kéne.

Hát, biztatónak nem mondanám.

De nem feltétlenül jelenti máris azt.

A jó hír, hogy most a te kezedben a gyeplő.

Nagy szükségük van rád.

Át kell verni rajtuk a szerződést. És semmiben nem vagyok hajlandó engedni.

Minden oké?

Persze, semmi gáz.

Miért kérdezi ezt mindenki?

Azt akarom, amit kértem.

A legfontosabb a műsorvezetőtárs kinevezése feletti vétójog.

Én akarom irányítani a narratívát,

hogy ki ne írjanak belőle.

Alex, miért parázol ezen ilyen hirtelen?

Csak egy megérzés.

De ez a legfontosabb.

A vétójog.

Át kell verni rajtuk. Komolyan gondolom.

Érd el valahogy!

És abban a pillanatban szólj, hogy visszaszóltak neked,

és ne akkor, amikor szerinted megfelelő idegállapotban vagyok!

Oké?

Persze.

Így kell ezt.

Soha nem küldtem olyan üzenetet, amit én illetlennek tartottam.

Ezek a nők viszont annak vélték őket.

Ez jogos? Úgy véli, hogy a válaszuk megáll a lábán?

Természetesen.

De egyikük sem panaszkodott nekem a viselkedésemet illetően.

Hiszen a főnökük volt.

Hatalommal bírt felettük.

Gondolja, hogy olyan munkahelyi légkört teremtett,

amiben bátran előhozakodhattak ilyesmivel?

Szia! Mit... Nem! Ne!

- Itt nem lehet. - Ó, apuci, akarom!

- Ne már! - Dugj meg, apuci!

- Kérlek, apuci! - Ma nem lesz szerepjáték. Nem itt.

- Ne már! - Add meg, amit kérek!

Claire!

- Te nem mondhatsz nemet, emlékszel? - Claire, kérlek!

Ha azt akarod, hogy leálljak, használd a kódszót!

Oké. Klímaváltozás.

- Komolyan mondtad. - Igen. Halálosan. Érted?

Ne már!

Nem zárjuk be az ajtót sem. Tudod, hogy fog ez kinézni?

Nem folytathatunk magánbeszélgetést?

- Ne már! - Karriertanácsot kérek, mit tudom én.

Ahhoz nem kell zárt ajtó.

Zárt ajtó csak egy dologhoz kell.