Ride or Die

Megkeresem Billy Donovant.

Menekülni próbál.

Az előző részek tartalmából…

Donovan útlevele egy magánrepülőtéren bukkant fel.

A repülő Spanyolországba tart, ott van egy védett háza.

Ha ezen az úton…

- Ellopták 24 millió fontomat. - A fenébe!

Keresd meg őket!

Egy bérgyilkosügynökség fedőcége.

Mi nem érthető ezen?

Iktassák ki a problémát!

Megtaláltak minket!

- Le kell szállnunk most! - Hogy érted? Le kell ugranunk?

Nem szoktam ilyet csinálni.

De ha megismételnéd, csak szólj!

Beírom a számomat a telódba.

A fenébe!

Életben van.

ST. MARY'S ÁRVAHÁZ

Köszönöm, tisztelendő anya, hogy fogad!

Bizonyos kor felett nehéz kilépni a rendszerből.

Elnézést!

A legnagyobb eséllyel azokat viszik el,

akik kicsik, így nem emlékeznek.

Ne vegye sértésnek, ha nem szól magához.

Nehéz vele.

Az akta nem teljes.

A viselkedése romlott, mióta visszahozták.

Visszahozták?

Minden gyerek kiválasztott akar lenni.

Akit örökbe fogadnak, de visszaküldik…

abból kihal valami.

A remény.

Szia!

Leülhetek?

Négy rendbeli gyújtogatás, három lopás,

kettő rablás, egy betörés,

egy ellenszegülés letartóztatáskor.

Közben pedig állítólag kiemelkedően magas az IQ-d.

Ki tanított meg franciául?

Magam tanultam.

Nem olyan nehéz.

Mióta vagy itt?

Lényegében egész életemben.

„Bizonyos kor felett nehéz kilépni a rendszerből.”

Senki nem akar ilyen lányt, mint én.

Én nem akarlak örökbe fogadni.

Milyen meglepő.

- De ösztöndíjat kínálnék neked. - Mire?

Szakképzés tehetséges gyerekeknek.

Lenne intenzív edzés,

nyelvtanulás, új oktatási forma,

- szigorú rend… - Miért én?

Tudod, mit látok benned?

A tekintélytisztelet hiányát,

- szociopátiát… - Lehetőséget.

Szerintem belőled akár valaki

különleges is lehet.

Kösz, de nem.

Jól van.

Ennyi?

Igen.

Ennyi.

Úgy hallottam, hogy…

visszahoztak.

Megbocsáthatatlan ilyet tenni egy gyerekkel.

Az én programomból még nem küldtünk vissza senkit.

Gyere vissza azonnal!

Igen, kérem.

TŰZÖN-VÍZEN ÁT

SPANYOLORSZÁG

Kapcsolja!

- Nem kértem. Csinálja! - Szervusz, Whiptail!

Ne tedd ezt!

Ne öld meg Debbie-t!

Nem én teszem. Te tetted.

Nem fog beszélni, nem fog elmondani semmit.

Kérlek, vond vissza a megbízást!

Bárkit küldesz rá, meg fog halni.

Ezt világossá tetted.

Megölted a saját emberünket, hogy megvédj egy civilt.

Ki neked Debbie Claybourne?

Ne hazudj nekem!

Ő…

Mondd ki!

A barátnőm.

Hát nem tanítottam neked semmit? Az érzelmek sebezhetővé tesznek.

Nem élhetjük túl a munkánkat, a kialakított életünket…

- ha barátunk van. - Nekem sikerült.

Én megcsináltam.

Nem tudtál semmit róla.

Azt sem tudtad, hogy létezik.

És mégis.

Én tudok róla, és ő is tud rólam.

Menj, válaszd a barátod!

Visszavonom a megbízást.

De mostantól magadra maradsz.

Mi?

Ne!

Kérlek, ne!

Elvégzem a munkát, elintézem Billy Donovant.

Döntsd el! Ő vagy én.

Végezd el a munkát! Van 24 órád, vagy repülsz.

Na jó. Van…

hét eurónk,

40 centünk, egy rózsaszín cukorkánk.

Jól vagy?

Igen, jól vagyok.

Válaszolt David?

Nem. Semmit. De látom, hogy elolvasta.

„Tudok az albánokról.”

Kérem! Most visszaadja a telefont?

Tudok az albánokról!

VÁLASZOLJ

Hol vagyok…

Megölte őket.

Igen.

Maga tette ezt velem.

Én szépen benyugtatóztam. Ezt maga tette önmagával.

Annyira megijedt, hogy nekiszaladt a falnak és kiütötte magát.

Hol vagyok? Mit akar tőlem?

- Hogy szokta hívni a feleségét? - Tessék?

Hogy szokta hívni a feleségét?

Amikor otthon vannak, összebújva,

a beceneve vagy ilyesmi.

A felesége?

„D”. „D”-nek szoktam hívni.

Ez tetszik.

Várjon, mit akar?

A feleségemmel beszél? Debbie-vel? Debbie!

D! Nem kell beleavatkoznod. Kézben tartom a dolgot.

„Minél kevesebbet tudok, annál jobb”?

Szemét!

Micsoda szemét!

Letiltott.

- Komolyan letiltott. - Micsoda?

Meg kell találnunk Billyt!

Hadd nézzem!

VÉTEL - ELADÁS - KERESKEDÉS

Mennyi?

Jacques Boucher, Interpol.

Nem vártuk, uram. Már biztosítottuk a helyszínt.

A vonat országhatárokat lépett át. Mutassák meg!

Nem nyúltunk a holttesthez, a helyszínelők már jönnek.

Minden utas megvan, két nőt kivéve.

Veronica Gillingsby és Susan Stewart.

Calais-nál szálltak fel. Nincs nyoma, hogy leszálltak volna.

- Hova lettek? - Nem tudjuk.

Dulakodás volt, de nincsenek tanúk.

De ahogy látja…

A rohadt életbe!

Szarban vagyok. Óriásiban.

Egy titkos ügynökségnek dolgozom,

és hazahoztam egy nőt a bárból.

Ez az első, amit megtanítanak.

Egy egész kurzus van erről.

Elkapott a Vörös veréb.

Totál pánikolsz.

Én még ilyen szoftvert nem láttam,

amilyet felrakott a telefonodra.

Bárki is a nő, profi.

- Meg fognak ölni. - Jól van.

Akkor nem mondjuk el.

-„Mi”? - Igen, „mi”.

Ha meghalsz, én nem jutok be Az Igazgatóhoz.

Biztos hagyott itt ujjlenyomatot, DNS-t vagy ilyesmit.

Megfogott valamit?

Azon kívül… Tudod?

Nem fogok mosogatni.

Ivott kávét.

Nagyon jó!

Még szerencse, hogy nem indítottam el.

Meg is nézzük az ujjlenyomatokat.

Talán Whiptail az. Egész este próbáltam hívni.

Itt Sam.

Várj, lassabban! Micsoda?

Igen. Jövök be.

Az Ügynökség meg akarta öletni Whiptail barátját.

Mi történt?

Szerinted?

Ezek csak csecsebecsék az unokáimnak.

Nála volt az eltűnt nők útlevele.

„Veronica Gillingsby…”

ki maga?

Mondom, nincs szobánk.

Van pénzünk. Eladtam a jegygyűrűm 4000 euróért.

Ebből lejött két kávé,

két cserépedény és egy csomag citromalakú szappan.

Messziről jöttünk. Mondja meg, kérem, hol van a legszebb szállodájuk?

Ebben a városban nincs szálloda. Csak diákszálló.

De…

Csak maguknak, van szoba. Két ágy, ma estére, 12 dollár.

Jól van.

Rendben. És ezek az önöké.

Barátságkarkötő.

Mert önök jó barátok, igaz?

Jól van.

Menjünk!

A lépcsőfok eltört. Óvatosan!

A közös fürdőszobák a bal oldalon…