A Cure for Wellness

A rohadt életbe!

BILL MORRIS AZ ÉV ÉRTÉKESÍTŐJE

AZ EGÉSZSÉG ELLENSZERE

A kötvényekhez nem nyúlhatunk. Azok a fedezet a ciscós pozícióhoz.

- Aztán mindent kiveszel, és átviszed a Banyonba. - Delaware kimúlt, nem?

Feltámad. Ki kell pucolni a számlát a pénzmosás elleni pöcsök miatt.

- Meggondoltad? - E-mailben semmit. Hétfőn utalj vissza mindent.

- Figyelsz rám? - Persze.

A jegyét!

Küldöm a számokat.

- És Green? - Kamuzz neki! Leszarom. Jelents beteget!

Üzleti út vagy pihenés?

- Komolyan kérdi? - Nem nagyon szeretnék...

Josh! Ne légy ilyen beszari! Csináld, amit mondok, és hívj, ha kész vagy.

Bizottsági tagtársaimnak!

Nem hunyhatunk szemet az igazság fölött.

Nem térhetünk vissza a sötétségbe,

és nem vakulhatunk meg, ha már látunk,

ahogy meg nem születetté válni se tudunk.

Mi vagyunk az egyetlen faj, amely önvizsgálatra képes.

Az egyetlen faj, amelynek a genetikai kódjába van írva az önbizalomhiány mérge.

Adottságainkat megcsúfolva csak építünk, vásárolunk, fogyasztunk.

Az anyagi siker illúziójába burkoljuk magunkat.

Csalás és hazugság közepette kaparunk érte,

hogy a csúcsára érjünk annak, amit teljesítménynek nevezünk:

a felsőbbrendűségnek embertársainkhoz képet.

Sarokiroda! Kit kellett leszopnod ezért?

Hallom, lezártad a Reynolds-számlát.

- Mégis hogy sikerült? - Ekkora ász vagyok.

- De majd gondolj ránk, kisemberekre. - Persze.

Ti tudjátok, hogyan iszom a kávét.

Elnézést, de várják az elnökségi tárgyalóban.

- Azonnal megyek. - És holnap van az édesanyja születésnapja.

- Vegyen neki valamit a nevemben! - Rendben.

Betegség bujkál bennünk.

Feljön, akár az epe, és keserű utóízt hagy a torkunkban.

Benne van mindnyájukban, akik az asztal körül ülnek.

Tagadjuk a létezését, mígnem egy nap a test fellázad az értelem ellen,

és azt üvölti: "Nem vagyok egészséges!"

Önök most csak a fúzióra gondolnak.

Két egyformán beteges intézmény tisztátalan összeolvasztására.

De az igazságot nem lehet semmibe venni.

Mert csak ha tudjuk, mi tesz beteggé, akkor találhatjuk meg a gyógyírt.

Nem térek vissza.

Ne is próbáljanak keresni. Üdvözlettel: Roland E. Pembroke

Nos, Mr. Lockhart?

Mit szól ehhez?

Nyilvánvaló, hogy eszét vesztette.

- Ugyanígy gondoljuk. - Elmegy két hétre gyógyfürdőzni,

és teljes idegösszeomlást kap.

Ki a fene vesz még vízkúrát a 21. században?

Nyilván tisztában van a levél bizonyos mondatainak érzékeny jellegével.

- Tehát igaz. - Ez a fúzió

a keleti part egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójává tenne minket.

Minden jelenlévő meggazdagodna.

- Maga is. - Jókat hallunk magáról.

A Reynolds-számlával mesteri munkát végzett.

Persze a felügyelet szabad betekintést akar majd a könyveinkbe.

És akkor minden szabálytalanság kiderül.

Talán azt hitte, nem jövünk rá?

Nem tudom, miről beszél.

Azt hiszi, van olyan trükk, amit nem ismerünk?

Ez amatőrmunka.

Kérdezhetek valamit, Mr. Lockhart?

Volt már 30 centis fekete farok a seggében?

A börtön, Mr. Lockhart.

Igen nagy bajban van.

Ha úgy lenne, már rég feladtak volna.

Úgy sejtem, a Tőzsdefelügyelet egy rangidősebb kollegát akar.

Esetleg egy vezetőségi tagot.

Vagy valakit, aki nyilvánvalóan labilis.

Szeretnénk, ha elutazna Svájcba, és hazahozná Mr. Pembroke-ot.

Tudja, a fúzió nem jöhet létre anélkül, hogy Mr. Pembroke aláírna

bizonyos... jogi ügyekben.

Nem olyan a viszonyom vele, mint Morrisé volt. - Baszhatja.

Morris jó ügynök és derék családapa volt, Isten nyugosztalja.

De nem volt elég okos.

Valakinek vállalnia kell a felelősséget.

Megint én vagyok. Másfél óra múlva zár a Nikkei.

Ürítsd le a Banyont, vegyél put opciót a Glencóra. És hívj vissza, baszod!

Utálok ilyen üzeneteket hagyni.

Kúrára jött?

Nem, látogatóba.

Zavarja?

Nem.

Ön fiatalabb, mint a legtöbb utasom.

- Sok fuvarja van a szanatóriumba? - Mindenkit én viszek.

Hetente veszek fel gazdagokat az állomáson, és viszem fel őket a hegyre.

Csak gazdagokat?

Biztos drága hely.

Pénzes embernek pénzes a gondja.

- Én beérem szerény élettel. - Igen? Nem vágyik másra,

mint fel-le vinni embereket?

- A többség marad. - Miért?

- Megtetszik itt nekik. - Basszus!

Én nem járok gyógyfürdőbe. Munkával töltöm a napot, ahogy apám is tette.

A fiú az apjától tanulja el, mit jelent férfiként élni. Nem igaz?

Nem tudom.

Engem nem az apám nevelt.

Meddig leszel távol?

Pár napig. Üzleti ügyben.

Rosszul nézel ki.

Jól vagyok, csak keveset aludtam.

Pihenned kellene.

Apádnak is mindig mondtam, hogy pihenjen, de...

- nem hallgatott rám. - Gyenge volt.

- Nem is ismerted! - És arról ki tehet?

Jól érzed magad itt? Rendesen gondodat viselik?

Ide meghalni jön az ember. Mitől lenne itt jó?

Előléptetnek.

Ha visszajöttem, átköltöztethetlek egy jobb helyre,

mondjuk, a tenger közelébe.

Nem fogsz visszajönni.

Dehogynem.

Újabb balerina?

Ez nem olyan, mint a többi.

- Miért? - Mert egy álomban él.

- De közben táncol. - Azért táncol,

mert nem tudja, hogy álmodik.

- Kedves emberek. - Igen.

A falusiak és a hegyen lakók közt mindig rossz volt a viszony.

Miért?

Régi történet.

- Milyen öreg a kastély? - Az alapok még a bárók korából származnak.

Évszázadokig az egész vidék és minden lakója egyetlen családé volt.

- A Von Reichmerleké. - És mi lett velük?

Az érdekes történet.

Az utolsó bárónak annyira rögeszméjévé vált a vérvonala tisztasága,

hogy csak a húgát tartotta méltónak a gyermeke kihordására.

És az egyházi tilalom miatt megtagadta Istent.

- Jó kis botrány lehetett. - Mi az hogy!

A nászéjszakán a falubeliek feljöttek a hegyre,

a bárót meg az aráját a katakombákba kergették,

és a báró jelenlétében megégették a nőt.

Aztán felgyújtották a kastélyt.

Nem semmi sztori.

Az.

De ez 200 éve történt. Sok minden megváltozott azóta.

- Max 20 perc lesz. - Nem sietek.

Isten hozta!

- Segíthetek? - Az egyik vendégükhöz, Roland Pembroke-hoz jöttem.

Sajnálom, de véget ért a látogatási idő.

Messziről utaztam ide. Kérem, tegyenek kivételt.

Nálunk nincs kivételezés.

Van itt igazgató, akivel beszélhetnék?

Ezt írja alá, kérem.

Köszönöm, Mr. Lockhart.

Meglátom, mit tehetek.

Itt nincs térerő.

Ez a kezelés része. Majd megszokja.

Amnesztia, 11 betű, mi az?

- Fogalmam sincs. - Mentesség.

- Nem. Az csak 9 betű. - Közkegyelem.

Ez az!

- Szereti a rejtvényeket? - Nem igazán.

Lenne szíves?

Köszönöm.

A nővér a recepción bizonyára mondta,

hogy a látogatási idő pontosan 3 óráig tart.

Mondta, de mint ön is tudja,

Mr. Pembroke egy nagy pénzügyi cég vezérigazgatója.

Tekintettel a körülményekre, kérem, tegyenek

kivételt.

Vitamin.

Ha segíteni akarunk az ide érkezőknek,

jó erőben kell lennünk.

Megkérdezhetem, milyen ügyben keresi?

Üzleti ügyben.

- Többet nem mondhatok. - Értem. De ön is értse meg,

hogy itt is vannak szabályok.

Kezelésünk akkor igazán hatékony, ha minimalizáljuk

korunk stresszkeltő hatásait. Volmer igazgató ezt szigorúan veszi.

- Hidroterápia? - Úgy van.

Jó messzire kell eljönni egy kis víz miatt.

A szanatórium egy olyan ősi vízgyűjtő fölött épült,

ami egyedülálló fiatalító hatással bír.

Épült újra.

A tűz után.

Igen.

A múlt sötétséggel teli.

Amennyiben üzenetet kíván hagyni,

azt szívesen továbbítom Mr. Pembroke-nak.

Mr. Pieterson?

Megértem, hogy az itt végzett munka fontos,

és ön nyilván nagyon elfoglalt.

De ha időt szakítana a vízi aerobic és a jacuzzizás között arra,

hogy tudassa Mr. Pembroke-kal, miszerint neki szóló, sürgős hírekkel

látogatója jött, azt megköszönném.

Ha üzenetet vár tőlem, amit bedughat az ajtaja alatt a reggelivel,

hogy hátha megtalálja a bemelegítő masszázs előtt, akkor csalódni fog.

6000 kilométert utaztam ide,

és este indul egy gép New Yorkba, ahova Mr. Pembroke-kal akarok visszatérni.

Vissza akarja vinni Mr. Pembroke-ot New Yorkba?

- Gond van ezzel? - Természetesen csakis Mr. Pembroke-tól függ, hogy elmegy-e.

Ő itt páciens, nem fogoly.

Este 7-ig kezelése van, ha akkorra visszajön, találkozhat vele.

Köszönöm a megértését.

- Máris megy? - Milyen fess fiatalember!

- A barátja? - Az utolsó vonat? - 10-kor megy.

Vigyen egy hotelbe! Telefonálnom kell.