Georgetown

Azt nem állítanánk, hogy ez a történet igaz lenne.

Viszont valós eseményeken alapul.

Ez az első alkalom?

- Önnek? - Veterán vagyok.

Két korábbi munkavacsora és egy koktélparti.

És?

Nehéz körülírni.

Mindig emlékezetesek.

Eleanor Price. A Reuterstől jöttem.

Ted Parsons.

Szólhatott volna. Gratulálok!

Igen, bizony!

Köszönöm.

A mai az ön nagy estéje.

Valóban.

Biztos nagyon boldog!

- Eléggé megkönnyebbültem. - Aha.

És hálás vagyok.

Hogyan hozta össze?

Abszolút fogalmam sincs.

Honnan ismeri Mottot?

Georgetownban mindenki ismeri Ulrichot.

Nélkülözhetetlenné tette magát a nagykövetségen.

Nem, nem a nélkülözhetetlen a megfelelő szó.

Inkább a lehetetlen mellőzni.

Mint egy Arábiai Lawrence Blackberryvel a kezében.

Mikor legutóbb itt jártam, Scalia mellett ültem.

Ő volt az esküvőjükön az anyakönyvvezető. Ki hitte volna?

- Ismeri a nejét? - Nem tudtam, hogy házas.

Hát persze hogy házas! Ez a felesége háza.

Hol van Elsa?

A védelmi minisztériumtól jött a meghívás. Engem küldtek.

Sosem hallottam róla. Mitől olyan nagy szám?

Nem tudom. De állítólag egy csodatévő.

Csak párszor találkoztunk.

- Hallotta az iraki történeteket? - Nem.

Két éven át küldött jelentéseket a régióból.

De nem mi kértük őket.

Minden idők leghihetetlenebb cucca.

Kénytelen voltam azt mondani: "Te megőrültél!

Fogd a röhejes terved, és dugd fel a seggedbe!"

Természetesen diplomatikusan.

Ők meg: "Ulrich, ezt nem mondhatod a német hírszerzés vezetőjének!"

Mire én: "Pedig pont ezt mondtam."

Ugyan már!

Ha arról beszél valamelyik beosztottja kocsijában,

hogy be kellene poloskázni

valahol egy hotelszobát, az még belefér.

De Madeleine Albright fürdőszobáját?

Ugyan, ne butáskodjon már!

Majd hazamentem.

Aludtam rá egyet.

Másnap felhívtak, és tettek egy…

Hogy is szokták mondani? Visszautasíthatatlan ajánlatot.

Mi történt?

Legközelebb, ha bárki Madeleine Albrightnál jár,

a fürdőszobájában ne beszéljen komoly ügyekről!

Erre tessék!

Köszönöm.

Bocsáss meg! Nem akartalak megijeszteni.

Nem ijesztettél.

Gyakran szundít egyet vacsora előtt. Most keltem fel.

Elnézést!

Felbérelhetne egy partiszervizest, de ő mindent maga csinál.

Tudom.

Elnézést kérek a késésért! Jó estét!

Ulrich azt mondta, hamarabb felébreszt.

Igen.

A hölgynek pihennie kellett.

Látják, hogy babusgat?

Tudod, mennyire utálom, ha lemaradok a koktélról.

Teljesen megértjük,

ha szeretnéd behozni a lemaradást.

Mielőtt bármit tennék…

Ulrichra és mesés eredményeire!

Nem, nem. Én csak egy voltam

egy elég bonyolult játszmában. Komolyan…

Most én mondok pohárköszöntőt!

Elnézést!

Egy nőre és a szabad döntéseire!

És minden jelenlévőre, aki velünk ünnepel.

Így van!

- Így van! - Egészségünkre!

Egészségünkre!

Nagyon meleg.

Már mindenki éhes. Hozd a levest!

Igen, ez igaz.

A követség egyik emberét letartóztatták Iránban.

Kedves hölgy, férjezett.

A lánya most lett óvodás.

Pár napja nem hallunk felőle,

majd érkezik egy hír.

Bevitték és kémkedés vádjával benntartják.

- Kém volt? - Dehogy!

Üzleti stratégiát szervezünk, ő közgazdász.

Baromság! Ettől függetlenül a külügy nem tett semmit.

Túlságosan lefoglalta őket az iraki átmenet.

Nem beszélhettünk senkivel.

Totális tehetetlenség, nem tudtuk, mi lesz.

Közben…

Köszönöm, Mott.

Közben szegény asszony

egy teheráni börtöncellában sínylődik.

Majd az egyik barátom,

egy korábbi nagykövet

jeles vendéglátónkhoz irányít.

Az isten szerelmére, Ted!

Egy percre megyek el, és egyből zavarba hozol.

Ulrich, ne! Hadd fejezze be!

Találkoztunk, és azt mondta, majd ő elintézi.

Nem, nem, azt mondtam, utánanézek.

És?

És…

tíz nap múlva elengedték a nőt.

Ezt ő érte el.

- Mott intézte el. - Hogyan?

Még mindig nem mondta el.

Nem várhatod, hogy egy mágus felfedje a trükkjeit.

- Ugyan már! - Ne, ne, ne, Mr. Mott…

Nem. Elég! Elég ebből!

Kérem, üljenek le!

Remélem, jól érzi magát.

Nekem ez nem megy. Nem bírom tovább hallgatni.

A vacsora közepén járunk.

Nem érdekel a vacsora.

Nem is tudtam, hogy az lesz.

Hozzád jöttem, anya.

Te mondtad, hogy időt akarsz tölteni velem.

Már azt sem tesszük.

Idejövök, és minden róla szól…

az ünnepléséről, a bugyuta történeteiről.

Remek dolgot vitt véghez.

Igen, ez igaz.

Majd szólj, ha Nobel-díjat nyer!

- Stockholmban találkozunk. - Gyerekes vagy.

Amiket átéltél, azok után

hagyod, hogy itt éljen, költse a pénzed…

Ő a férjem. Ez a mi házunk.

Igen, tudom. Tudom.

Mr. Mott…

Engem büntetsz.

Büntetlek?

Nézd,

bármit megteszek, amit kell.

Visszaköltözöm Washingtonba. Ha ezt szeretnéd.

Majd tanítok itt, jó? Vagy te is jöhetnél Bostonba.

Bármit megteszek, hogy segítsek neked, ha lennél szíves

végre abbahagyni ezt.

Nem érted.

Menj hát, ha nem akarsz velünk lenni!

Nem hagyhatnád reggelre?

De, csak egy részét szeretném most elpakolni.

Igen, de úgy hajnal kettőig ébren leszel, és felébresztesz, amikor feljössz.

Sajnálom, hogy a partink utáni összepakolásom zavarja köreidet.

A "partink"? Mintha lett volna beleszólásom!

Ugye Amanda?

Ő mondta ezt neked?

Sosem értem, miért hívod át azt a savanyú banyát.

Ne beszélj így a lányomról,

és ne merészeld azt a házamban elszívni!

Szép sapka, haver!

Halló?

Jól volt.

Rendesen evett.

Úgy tűnt, jól érzi magát.

Utoljára mikor beszélt vele?

Mielőtt tegnap éjjel elmentem.

Ez mikor volt?

Mikor lefeküdt, éjfél körül elmentem sétálni egyet.

Gyakran szoktam. Nem szereti…

Nem szerette, ha a házban cigizek.

Mikor hazajöttem, a lépcsőfordulóban

találtam rá.

És akkor hívta a 911-et?

Igen.

Azonnal telefonáltam. Azt reméltem…

Mr. Mott, hány éves volt a felesége?

Kilencvenegy éves volt.

Most kell bátornak lennünk!

Tudom, keserű szájízzel távoztál a partiról.

- Szörnyen… - Már nem számít.

Megbeszéljük a temetést?

Én Arlingtonban szeretném eltemetni.

Én pedig apám mellé.

Aha.

Szerintem Arlington jobb lenne neki.

Miért?

De persze teljes mértékben átérzem a helyzeted.

Vannak más gondok is.

Beszélnünk kell

a házról, anyám papírjairól és pénzügyeiről.

Már intézkedtem.

Hamarosan jelentkezem.

Eljön majd a gyász és az emlékezés ideje is,

ígérem.

De most fontos elintéznivalóm van.

Milyen elintéznivaló?

Megtalálni, bíróság elé állítani azokat,

akik megölték anyádat és a feleségemet.

A gyakornok