Little Women

"SOK GONDOM-BAJOM VAN, HÁT VIDÁM MESÉKET ÍROK" - L. M. ALCOTT

Elnézést, a Weekly Volcano szerkesztőségében

Mr. Dashwoodot keresem.

Egy barátnőm megkért, hogy hozzam el egy novelláját.

Ő írta... Szívesen ír továbbiakat is, ha ez megfelel.

- Nem kezdő, igaz? - Nem. Írt már az Olympic nek és a Scandalnek,

és díjat is nyert a Blarneystone Banner nél.

Díjat...

Igen.

Üljön le!

Megvesszük.

- Valóban? - Meghúzva. Túl hosszú.

De hát kihúzta...

- Fontos, hogy megbűnhődjenek a rosszak. - Háború után vagyunk.

Az emberek szórakozásra, nem prédikációra vágynak.

Tanmesékre nincs kereslet. Ezt említse meg a "barátnőjének".

Milyen tiszteletdíjat...? Mennyit...?

Ilyesmiért 25-30 dollárt fizetünk.

Ezért 20 dollárt.

Rendben van. Meghúzhatják.

Mondhatom a barátnőmnek, hogy ha lesz ennél jobb, küldheti?

Megnézzük. Legyen rövid és pikáns.

És ha a főszereplő lány, a végére menjen férjhez. Vagy haljon meg.

- Mindegy. - Tessék?

Milyen néven akarja, hogy megjelenjen?

Nos, név nélkül, ha lehet.

Ahogy kívánja.

Jó napot, uram. Minden jót.

KISASSZONYOK

Bethnek nagyon tetszenél.

Ez panzió, nem jótékonysági intézmény. Időben tessék fizetni!

- Jó napot, Miss March! - Jó napot!

- Ön lángol. - Köszönöm.

Ön lángol!

- Köszönöm. - Ez nekem is szokásom. Látja?

- Kitty és Minny már várják. - Mennem kell a tanítványaimhoz.

- Mindig dolgozik. - Haszonleső életem célja és értelme a pénz.

Pusztán pénzsóvárságból senki nem szerez ilyen tintafoltokat.

Amíg Amy húgom Párizsban nem kerít egy undokul gazdag férjet,

én tartom el a családot. Ég önnel!

A dekadensek tönkretették Párizst, én azt mondom.

Ezek a francia nők egy hajkefét se bírnak el.

Amy! Azt mondtam, a francia nők egy hajkefét se bírnak el.

- Hát igen, jól mondja March néni. - Ne hízelegj nekem, te lány.

Mit ír a bajkeverő családod?

Anyám meg se említi Betht.

Úgy érzem, ott lenne a helyem.

Semmit se tehetnél érte. Az a lány beteg, nem magányos.

Nem szabad hazamenned, amíg Fred Vaughn el nem jegyez téged.

És persze amíg el nem végeztem a festészeti kurzust.

Hogyne. Igen.

Hát persze.

- Álljunk meg! Laurie! - Mi ütött beléd?

- Laurie! Laurie! - Amy!

Amy!

- Hogy megnőtt! - Azt írta, a hotelbe jön!

- Nem találtam. - Nem keresett!

- Nem ismertem fel a szép hölgyet! - Hagyjon már!

- Ne bókoljak? - A nagyapja hol van?

Németországban. Egyedül utazom.

- Flörtöl, játszik, iszik. - Ne mondja el az anyjának.

- Egy lányt kerget Európán át? - Nem.

Nagyon sajnálom, hogy Jo kikosarazta.

Ne sajnálja, Amy. Én se sajnálom.

Amy!

- Amy March, idejössz, de rögvest! - March néni.

- Gyere! Gyere már! - Kegyed bámulatosan szép!

Szedd le rólam! Indulás, sietünk!

Jöjjön el a szilveszteri bálba! Ott lesz mindenki, Fred is.

8-ra jöjjön értem a Chavain Hotelbe! És Laurie!

- Öltözzön ki! Cilinder és selyem! - A legjobb selymemben megyek.

Ő Laurie!

Tudom.

A kékből és a rózsaszínből is. Elküldök érte.

Meg, az nagyon jól állna neked! Tudom is, kivel varrasd meg.

A legszebb feleség leszel Concorde-ban!

Johnnak kabát, Daisynek és Deminek új ruha kell.

És a feleségének is.

Nem lehet, mert...

- Nem lehet. - Úgy fog örülni neked, nem érdekli majd az ára.

Tényleg nem olyan nagy luxus.

- 20 yard elég lesz? - Igen.

Rendben.

50 dollár. Bolond vagyok én?

Mama!

Édeseim...

Menjetek játszani!

Beth!

- Nos, arra van nyugat. - Nyugatra hát!

Maradjon véled áldás, jó szerencse!

Nem üzensz semmit gazdámnak, madame?

Várj! Csak annyit mondj még: mit gondolsz te rólam?

Másnak hiszed magad, mint aki vagy.

Ha így van, rólad ugyanezt hiszem.

Helyes: nem az vagyok, aki vagyok.

Tessék?

- Csak angolul értek. Mit kíván? Mit mond? - Jön táncol!

Tudom, kivel akarok táncolni.

7 ÉVVEL KORÁBBAN

Te kivel fogsz, Jo?

- Sose táncolok. - Miért nem megyünk mind? Ez nem igazság.

- A rendes cipőd vedd fel. - Jó ez.

Nem elég előkelő az orrom.

- Nekem tetszik. - Most Jo jön.

Ne, így is elég nevetségesnek érzem magam.

- Csinos lehetnél. - Nem akarok az lenni.

- A bál nem, de a zene érdekelne. - Megjegyzem, és eldúdolom neked.

- Jó, hogy így füstöl? - Szárad a haja.

- Égett toll szaga van. - Kiveszem, és meglátjátok, pompás lokni lesz.

- Mi lett a hajával? - Bocsáss meg!

- Mit műveltél?! - Sajnálom! Kár volt velem csináltatnod.

Marmee! Így nem mehetek el!

- Dehogynem. Gyönyörű vagy! - A hajam!

Ne bámulj, ne tedd hátra a kezed, nincs "Kolumbusz", se "kapitális".

Ne nyújts kezet, ne fütyöréssz...

Meg March, hogy te milyen szép vagy! Gyere!

Meg...

Köszönöm.

Korán van. Nem!

- Nem tudtam, hogy van itt valaki. - Semmi baj, maradjon.

- Nem zavarom? - Nem. Alig valakit ismerek. Furcsa érzés itt lennem.

- Nekem is. - Miss March, nemde?

Igen, Mr. Laurence, de nem "Miss", csak Jo.

És nem Mr. Laurence, csak Laurie.

- Nem táncol? - Nem tudom, mit hogyan csinálnak itt.

- Jórészt Európában éltem. - Európában? Ez kapitális!

Nem szabad így beszélnem.

- Ki mondja? - Meg, a nővérem. Jöjjön!

Ő az.

- A lila ruhás lány. - Nagyon csinos.

Azt mondja, legyek jó, hogy apa büszke legyen rám, mikor hazajön.

- Hol van? - Önkéntes a seregben. Én is vele akartam menni harcolni.

Szörnyen bosszant, hogy lánynak születtem.

- Táncol velem, Jo? - Nem lehet, mert...

Mert?

- Nem adja tovább? - Soha.

Megégett a ruhám. Látja? És Meg azt mondta, ne legyek szem előtt.

Nevessen, ha akar. Vicces, tudom.

Én tudok egy megoldást.

- Mi baj? - A lábam. Megrándult a bokám.

- Hogy jutok haza? - Vagy kocsit fogadsz, vagy itt maradsz.

- A bérkocsi túl drága. - Én elviszem önöket.

- Nem fogadhatjuk el. - Ragaszkodom hozzá. Kérem!

Korán van. Biztos nem menne még el.

- Mindenhonnan korán elmegyek. Tényleg. - Van más választásod?

- Szűk volt a cipő. - Egek ura! Mit csináltatok?

- Nem tud járni. - Itt vagytok? Jó volt?

Aludnotok kellene!

- Segítsetek, aztán mars az ágyba! - Helyet! Harctéri sérült jön!

- Megrándult a bokám. - A sírba fog vinni a divatimádatod, Meg.

Gyere... Hannah! Hozz jeget!

- Jöjjön csak! - Szabad?

Bocsásson meg a káoszért. Szeretek éjszaka sütni.

- Ügyet se vessen rá, Mr. Laurence. - Laurie.

- Szólíthatom Teddynek? - Igen.

- Vegyen részt a színjátszásban! Kevesen vannak. - Amy vagyok.

Bár a férfiszerepekért meg kell küzdenie Jóval.

- Tessék, fánk. - Köszönöm.

És jég. Hogy van a bokája? Jeget?

- Nem kérek, madam. - Hívjon Marmeenek, mint mindenki.

Persze a rózsaszínű cipő volt rajtad, mi?

- Kell még jég? - Mert az olyan szép!

Akár egy úrhölgy, kocsival jöttem haza, és szolgálók ápolnak.

Az írónak a padlásszobában:

Mivel annyira élvezte a ma esti darabot, önnek adom ezt.

Segíti majd a jellemek elemzésében és ábrázolásában.

Örömmel elolvasnám az írásait, ha megbízik bennem.

Őszinte és tőlem telhetően értelmes véleményt ígérek.

Híve: Friedrich

- Pezsgőt, Fred? - Köszönöm.

Megbocsát egy percre?

- Laurie... - Amy.

Egy órát vártam önre.

Lebuktam.

Amy, kérem...

- Érdekli, mi a véleményem? - Mi?

- Megvetem magát. - Miért?

Mert bár jóságos és hasznos lehetne,

- maga inkább lusta és romlott. - Érdekes.

Az önző szeret hallani magáról.

- Önző volnék? - Nagyon is az!

Van pénze, tehetsége, szépsége...

- Szépnek tart? - Jó hallani, hiú ördög?

Ennyi jó dolog birtokában is csak lézengeni képes.

A kedvéért jó leszek, Szent Amy!

- Nem szégyell egy ilyen kezet? - Nem.

- Látszik, hogy sose dolgozott, és a gyűrű nevetséges! - Jótól kaptam.

Sajnálom magát, higgye el. De bár jobban viselné!

Ne sajnáljon. Maga is fog még így érezni.

Engem tiszteljenek, ha már nem szeretnek.

Maga min dolgozik mostanság, ó, nagy művésznő?

Fred Vaughn vagyonának elköltését tervezgeti.

Fred Vaughn, hölgyek-urak!

Fred... Borzasztóan sajnálom.

Ezek csak novellák.

De dolgozom egy regényen is.

És a regénye,

- az is ilyen lesz? - Igen. Eddig legalábbis ilyen.

Hasonló cselekménnyel?

- Párbajokkal, öldökléssel... - Erre van kereslet.