Moonshot

Na, kezdjük!

Üdv, Walt vagyok...

és ez a hivatalos jelentkezésem

a Kovi Industries Diák Mars programjába.

Nem mintha az előző 36 jelentkezésem ne lett volna hivatalos,

csak mert ez az utolsó.

A mostani félév végén kénytelen leszek lediplomázni,

szóval... Na, jó.

Egyedülálló anya nevelt fel. Vagy 100 melója volt.

Állandóan költöztünk, nem volt igazi otthonom.

De amikor hat éves voltam, elvitt megnézni a napfogyatkozást...

és onnantól fogva

Semmi mást nem akartam, mint elmenni a Naphoz.

tudom, hogy nem lehet odamenni.

Anyám is próbálta elmagyarázni, de én csak bámultam rá.

Megszállott voltam.

Mert jóval több dolog van a világon, mint az új város, vagy az új iskola,

amik mindig ugyanolyanok, mint az előzőek,

és azt hiszem, ha megkaphattam volna az esélyt,

hogy felmehessek, lenézve láthattam volna,

hol van a helyem ebben az őrült univerzumban.

Azt, hogy valójában hol a helyünk, a felfedezés mutatja meg.

És én egyszerűen... nem tartozom ide.

Ami azt jelenti, hogy tökéletes lennék

a geológiai kutatócsoport, vagy a meghajtóelemző-osztály,

a botanikai- és terraformáló részleg, a biztonsági őrök vagy a karbantartók...

Nézzék, ha kell valaki kávét főzni, csak szóljanak, megyek.

Én vagyok az emberük.

Ennyi.

Nos, kis szerencsével legközelebb

a Marsról jelentkezem.

MARS PROGRAM VIDEÓS JELENTKEZÉS WALTER SCOTT

BEKÜLDÉS

Nézzünk szembe a valósággal! Ez a bolygó már nem elég menő.

Leon Kovi vagyok, önerőből lett milliárdos,

CSATLAKOZZ

és alig várom, hogy találkozzunk a Marson!

FÖLD

Walt!

Zabtejes latte kevés habbal.

Zab tej latte, kevés habbal.

Megszállottságod a Marssal kezd egészségtelen mértéket ölteni,

és ezt kéretik szó szerint érteni.

Pontosan.

Kirúgjalak, hogy odamehess?

Vágjunk bele, Walt! Kirúglak.

Nagy örömömre szolgálna.

Nem, Gary. Imádok itt lenni.

Talán holnap.

Zabtejes latte?

Kevés...habbal.

- Gary? - Igen, Walt?

Ugye, rám mosolygott?

Őszintén szólva, szerintem elment az a mosoly melletted.

Elemzés.

Ötvenkét százalékos esély mutatkozik a romantikázásra.

De 48% esélye van, hogy szánakozik alacsony státuszod láttán,

hiszen csak egy segédbarista vagy egy robot mellett az egyetemi campuson.

Folytassam?

Valami azt súgja, most igent mondanak.

Kezded elhinni a reményeidet.

Na és?

Leon Kovi 25 volt, amikor elsőként lépett a Marsra.

Mi meg beletörődünk az állandóságba az egyetem, a meló,

és a bulik terén, amikbe a szüleink is jártak,

és az ő szüleik, és így tovább.

- Szóval nem jössz a buliba? - Hogyne mennék.

Remek.

- Te hozod a piát. - Ó, ne már!

Elfelejtjük, és beviszem a melóba...

Walt, könyörgöm, csak ma este ne told már fullba a Waltolást!

- "Waltolás?" - Lehúzós monologizálás.

Leon Kovi hőskultusz építése.

Ez nem is az.

Ezt a jelentkezési lap mellé küldték.

A keretet nem.

Nem akarsz valami különleges részese lenni?

Walt...

nem vagy különleges.

Én sem vagyok különleges.

A legtöbb ember nem különleges.

Egy szép nap összejössz majd valakivel valami rém különlegeset csinálsz vele.

Egy szép emléket.

Vagy egy fura, Walt babát.

De addig is, idd meg ezt...

és az Isten szeretetére, fel ne hozd a Marsot!

Eszméletlen ez a hely. Itt laksz?

Dehogyis. Valami lóvés libáé.

Kiskoromban arról fantáziáltam, hogy anyám...

Ezt most azonnal hagyd abba!

Oké.

Mosdó?

Csodálatos.

Szia, Sophie!

Oké. Mutasd a tiédet.

Szia, Calvin!

Üdv, ember Sophie!

Kilenc hónap.

Még kilenc hónap van hátra anyámék szerződéséből, és megyünk vissza.

Még kilenc hónap anélkül, hogy megérinthetnélek.

De legalább így tudni fogod ha meg akarlak érinteni...

és én is, ha te.

Remélem, hogy engem simogatni sokkal szórakoztatóbb, mint ezt az izét.

Persze, hogyne lenne. A textúra tök...

Nem lehetne, hogy ne beszéljetek egymás tapizásáró idebent?

- Szia, Brandon. - Szia, Sophie.

- Jan, ki tudod hozni Brandont innen? - Miért hívod Jannek még mindig?

- Jan, vidd már ki az idióta fiadat! - "Anya!"

Panaszkodj csak!

Ez a mosdó?

Kérlek, vidd ki Brandont. Anya!

Te ne... Rámarkoltál a seggemre? Most meg a lyukra!

Jan!

Haver, ez már túl sok!

Tűnj el innen!

Ez a Marson van?

- Bocs! - Mit művelsz? Kifelé!

- Sophie? - A mosdót keresem.

Kopogtatás nélkül szoktál berontani?

- Walt vagyok. - Sophie, jól vagy?

Ez élőben megy? Hogyan oldották meg az időkésleltetést?

Kvantumtoldással.

Ne beszélj vele. Azt sem tudom, ki ez.

- Megadod ez e-mail-címedet? - Nem!

Az enyém Walt ötször, majd kukac...

Rémesen sajnálom. Majd veszek egy másikat.

Hacsak nem drága.

Kifelé!

- Mármint most? - Igen, most azonnal!

Sajnálom. Jules rávett, hogy bulit tartsak.

És mégis a szobádban vagy?

Nem. Ez nem egy igazán buli.

Inkább összejövetel.

Sophie, minden rendben.

Késésben vagyok. Szeretlek.

Szeretlek.

Szeretlek, anya!

Menj. Barátkozz!

Nemsokára megyünk vissza.

Addig is jót tenne, ha új tapasztalatokat szereznél.

Az újdonság túlértékelt.

És meg is van a szakdogád címe.

Menj, Sophie!

Gondoskodom róla, hogy Calvin holnap hívjon.

Jó éjt, Jan!

Jó éjt!

Már harmadik éve járok ide.

Mindig szerettem volna felfedezni az erdőt.

De nem jött össze.

Azt hiszem, úgy voltam vele...

Én ötödik éve járok ide.

Öt éve. Oké.

Én is szerettem volna felfedezni az erdőt...

de tudod mit?

Valaki már megtette.

Réges-régen.

Vége.

Már nincs mit felfedezni.

Jó fej vagy, hallod?

Jó hallgatóság vagy.

Sajnálom.

Soha nem láttam még könnyű flörtöt ilyen sötét fordulatot venni.

Ez az én szuperképességem.

Egy röpke beszélgetés velem, és menten megkérőjelezel...

mindent.

Nem a hős, akire szükségünk van, de talán az, akit megérdemelünk.

Körülbelül 14 másodperc múlva késztetést érzel majd, hogy ugorj.

Ó, nem hiszem. Biztonságban vagy.

Már javában egy egzisztenciális válságot taposok.

Hát, akkor a nevem Walt. Mit parancsolsz?

Ginny.

Ginny. Oké.

Asztrofizikát hallgatsz, ugye?

Honnan tudod?

Hidrodinamikát hallgattunk közösen még amikor gólya voltam.

Ilyenkor illik úgy tenned, mint aki emlékszik.

Ó, Istenem! Walt!

- Igen. Köszönöm. Köszönöm. - Hűha!

Másik szakra nyergeltél át?

Immáron 16. alkalommal.

De mind személyes okból volt.

Kezdve azzal, hogy gőzöm sincs, mi az a fizika.

De elég rólam. Mesélj a válságodról! Mi a baj?

Holnap kéne költöznöm.

Elég nagy lépés. Hét óra múlva kerül rá sor.

Fogalmazzunk úgy, hogy nagy elkötelezettség.

És én nem olyan vagyok.

Azt mondod, hogy klasszikus "egy estém maradt" sztoriban vagyunk?

És ha veled töltöm, maradni akarok majd?

Ezzel a hellyel az a baj, hogy szemét borítja.

Jobb, illetve bal oldaladon is láthatod,

hogy a szemét szó szerint ömlik ki a nyílásokon,

- ráadásul állandóan. - Értem.

Rém gyorsan tűnik el ugyan,

de igazából mi is csak egy Csendes-óceánon úszó

szeméthegyet hizlalunk.

Jelenleg akkora, mint Texas, és látható az űrből.

Milyen festői.

Szóval, az egyetlen nagyszerű dolog ebben a konkrét szemétgyárban,

hogy ezen keresztül van csak esélyünk egy valódi kalandra.