Dodge City

A polgárháború véget ért. Az hadseregeket feloszlatták,

a nemzet a nyugati vidék építésébe kezd.

A huszonhármas jelzés, uram.

Huszonhárom mérföld egy óra 14 perc alatt.

- Uraim, ez aztán a sebesség. - A mozdonyvezető rekordot akar felállítani.

A menetrendben aligha tarthatjuk majd ezt a sebességet.

Miért nem? Ha ez a vonat képes rá, a többi is.

Feltéve, hogy megéri sietni Dodge ezredes új városába.

Majd meglátja. Jelenleg csak a vasútvonal vége,

de pár év, és jobb üzlet lesz, mint a városok...

- ...Chicagótól nyugatra. - Remélem, igaza van.

Öt éve ezzel érvel.

Miért ne tenném? Két sertéstelepből és egy bölénykarámból hoztam létre azt a várost.

Most mekkora, ezredes?

Nos, a legutóbbi népszámláláskor, uraim, három bölénykarám volt.

Nézzék! Ott a postakocsi Wichitából.

Mostantól mi szállítjuk a postát.

Hallgasd csak a prüszkölő teafőzőt! Nem bírja szusszal.

- Hétszentség, hogy lehagyjuk. - Kapd elő az ostort!

- Willie! - Igen, főnök úr?

Szólj a mozdonyvezetőnek: ha megelőz minket a postakocsi, ki lesz rúgva.

Igenis, uram. És ha a vonat gyorsít,

leszállok és gyalog megyek tovább, mert nincs ínyemre ez az istenverte száguldás.

Most aztán megmutatja.

- Legyőzzük. - Gyorsítanunk kéne.

- Tessék. - Lehagytuk. Lehagytuk.

A városban találkozunk!

Uraim, ez Amerika jövőjét jelképezi. A fejlődést.

Vasemberek és vaslovak. Legyőzhetetlenek.

Szerencsés ördögök. Csak esznek és alszanak.

Bizony. Egyedül a szarvuk különböztetik meg őket tőled.

Dugulj el!

Wade! Vágjunk le párat!

Nem. Leöltük az utolsó bölényünket, fiúk.

A vasút elkészült, a szerződésünk véget ért.

Amúgy van egy apró kis találkánk, tudjátok? Gyertek!

Ott jön a hat havi élelmünk!

Így néz ki egy gőzmozdony: kávéskanna keréken.

Üdvözöljük az ezredest!

- Üdv, ezredes, hogy van? - Jól, fiam. Jól.

- Hamarosan találkozunk. - Ott leszünk.

Dodge, maga mindenkit ismer Kansasben.

Nekünk dolgoztak, bölényre vadásztak az építőmunkásaink élelmezéséhez.

Az a fiatal ír Wade Hatton. A háborúban ismertem meg.

A lázadók oldalán harcolt Jeb Stuart lovasságában.

Mindenhol járt, mindent csinált. Amolyan vándorféle.

Sokféle szerzet kell a vasút megépítéséhez, mi?

Nem, uram. Csak pár ír, mint mi.

- Emberek, elindulunk! - Figyeljetek, nehogy leessenek a bőrök!

- Indulunk! - A kocsisok maradjanak közel egymáshoz!

- Indulhatunk, amikor szólsz, Jeff. - Rendben. Mozogjunk gyorsan!

- Ki önök közül Jeff Surrett? - Én. Miért?

John Barlow vagyok, a kansasi indián ügyek felügyelőbiztosa.

- Le vannak tartóztatva. Mindhárman. - Miért?

Bölények illegális leöléséért.

Szabad területen vadásztunk a bölényekre, akárcsak ő.

Ő engedéllyel biztosít húst a vasúti munkásoknak.

Maguknak van ilyen engedélye?

- Ez önre tartozik, Hatton? - Már igen.

Mikor megtudtam, hogy indián területen bölényekre lövöldöznek,

és hagyják a húst megrohadni a napon.

Ha egy indián tiltakozott, hidegvérrel lelőtték.

- Egész télen ez ment. - És csak most értek utol minket?

Nem akartuk elkapni. Csak számoltuk a leölt állatokat.

Már régen megállíthatott volna, ha tudja.

Miért? Jobb öltetnek tűnt hagyni, hogy keményen dolgozzanak...

...a bőrökkel, amíg elkapják magukat.

Ó, ezért várt hát olyan sokáig, mi?

Az indiánok eladható bőrökhöz jutnak.

Rendben, Hatton.

De remélem, sokáig Kansasben marad.

Mert megfizetnek minden egyes bőrért.

Jó. Ha valaha mifelénk jár, ugorjon be!

Rendben, fiúk!

- Köszönöm, Tex! - Gratulálok!

Köszönöm. Sokat segítettek a vasút megépítésében.

De most kezdődik a java. Pénzt kell hoznia.

- Ez önön múlik. - Nem.

Nekem más dolgom van. Nyugatabbra kacsintgatunk.

Szeretném, ha ön lenne a vezető, segítsen felépíteni ezt a várost!

Köszönöm, de nem, uram. Visszamegyünk Texasba, marhát hajtunk az ön vasútjához.

Ha maradunk, ezek ketten még civilizáltakká válnak a végén.

Jobb, ha elmegyünk, mielőtt ez itt késsel-villával kezd enni.

Vagy csak késsel.

Nem marasztalhatja Wade-et, ezredes. Nincs még egy ilyen nyughatatlan lélek.

Szolgált az angol hadseregben Indiában, aztán egy kubai forradalomba csöppent.

Majd marhát terelt Texasban, mielőtt katona lett a háborúban.

A legnagyobb utazó a világon vagy a legnagyobb hazudozó.

Örömmel mutatom be önöknek azt a személyt,

...akinek ez a fejlődés köszönhető:

Dodge ezredes urat.

Hölgyeim és uraim,

ma megírtuk a történelem egyik nagy fejezetét,

és méltán tölthet el minket büszkeséggel,

hogy elvezettük ezt a vasútvonalat az ország legnyugatibb végállomásáig.

Egy napon, ami úgy vélem, a közeljövőben lesz,

egy nagyszerű város pattan ki onnan, ahol most állunk.

Egy város, amely képviseli mindazt, amit a Nyugat jelent:

a becsületességet, a bátorságot, az erkölcsöt és a kultúrát.

A civilizáció összes nemes értékét.

Otthonokat látok egy nagy metropoliszban, templomokat, iskolákat.

Egy pompás várost, virágot a pusztaságban.

Egy várost, melynek neve...

- Melynek neve... - Igen, ezredes...

...milyen nevet ad ennek a tökéletes nagyvárosnak?

Hogyan hívjuk?

Nevezze el arról, akinek köszönhető! Dodge City.

Úgy van. Dodge City.

Dodge City, Kansas - 1872 A hosszúszarvú marha világközpontja...

...és az amerikai vadnyugat Babilonja telepesekkel,

tolvajokkal és fegyverforgatókkal.

Dodge City... meggazdagodott a nagy, texasi szarvasmarha-útvonalból...

...de erkölcs helyett a pénzt és az erőszak az úr.

Angol BÁR

Szarvasmarha pásztorok BÁRJA FELLÉPŐK

ELIT SZÓRAKOZÁS

BOLDOGASSZONY MULATÓ

SHERIFF IRODÁJA ZÁRVA

Adjatok sót bőven a jószágnak!

Minél több a víz, annál nagyobb a súlyuk.

A szarvasmarha jó üzlet.

Jönnek Dodge Citybe a világ minden tájáról, igaz?

Majdnem, fiam. Fogd a lovam!

Várjon! Nem szállíthatja el a marháimat. Hol a pénzem?

Megkapja. Ne aggódjon!

Nem viheti el az állatokat, amíg nem fizetett ki. 15 ezer dollár készpénzben.

Megállapodtunk.

Nem rohanhatok a bankba, valahányszor indul egy vonat.

Vannak más marhakereskedők, akik megbíznak bennem.

Talán voltak, Surrett.

De már nincsenek azóta, ami Sam Chapinnel és Kit Sproull-lal történt.

Ők is bíztak magában, igaz? De én aztán nem.

Ma este eljövök a fizetségemért.

Legyen magánál a pénz, vagy letartóztattatom!

Követelned kell azt, ami a tiéd, ha ilyenekkel üzletelsz.

- Semmirekellők. - Igen, apa, de megbirkózunk velük.

Fogd a lovam, fiam! Egy perc, és jövök

Csak nyugodtan, apa. Szerezd csak meg, ami a miénk!

Gyerünk, fiúk, ez az a hely!

- Remekül nézel ki, Ruby. Jó az új ruha. - Köszönöm.

- Szerencsecsók. - Neked nem kell.

Tényleg nem. Amíg az enyém vagy.

Én jövök!

- Surrett, magát kerestem. - Üdv!

- Beszélhetünk? - Épp a pénzért indultam.

- Magával tartok. - Várna kicsit? Előbb más dolgom van.

Semmi gond. De ne próbáljon meglógni előlem!

- Ez az utolsó esélye. - Ne aggódjon!

Egy perc, és a magáé vagyok. Jöjjön, hörpintsen egyet!

- Hé, Jack! - Igen, uram?

Mr. Cole bármit rendelhet. A cég ajándéka.

- Mit parancsol? - Egy pohár sört kérek.

Igen, uram.

Szép volt a mai marhaszállítmányunk, ugye?

Szebb lenne, ha kifizettek volna.

Tessék? Talán nem fizettünk mindig?

- Úgy hallom, nem. - Lehet, hogy túl sokat ad a szóbeszédre.

Talán. Talán nem.

Hazugnak nevez engem?

Nem neveztem semminek, Yancey.

- Nem is akarok magával beszélgetni. - El a kezed a fegyvertől!

...mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg...

...a te neved, jöjjön el a te országod,

legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is,

mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,

és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

Ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, Ámen.

Hogy így kelljen elmennie...

Annyira... kegyetlen, annyira értelmetlen!

Megígéred, hogy nem fogsz sírni, anya?

- John, vigyázol Mrs. Cole-ra? - Nem kell, Mr. Orth.

- Tudok én rá vigyázni. - Jól van, Harry.

Te vagy már a férfi a családban.

A temetésnek vége. Ott az embere, rendőrbíró. Tartóztassa le!

Ideje elintézni a gorillákat.

- Mire vár? Menjen! - Ne lökdössön! Tudom a kötelességem.

- Üdv, rendőrbíró! - Yancey...

...letartóztatási parancsom van maga ellen... Matt Cole meggyilkolásáért.

Tessék, tartóztasson le! Mire vár?

- Visszalovagolna velem a városba? - Nem.

Semmi baj, Yancey. Menj csak vissza a rendőrbíróval!

Persze, rendőrbíró. Menjünk!

Gyerünk, srácok! Nyomás, Al! Elvégre a törvény, az törvény.

Pillanat, rendőrbíró! Ez a maga kocsija.

- Várjanak! - Tegyétek be! Gyorsan!

A törvényt képviselem!

Gyerünk, fiúk! Megadjuk a módját!

Mi haszna becsületes várost faragni Dodge Cityből?

Surrett csürhéje elijeszti a törvénytisztelőket.

Továbbutaznak Wichitába és Kansas Citybe.

Én mondom, Ellen, Amerika szégyenfoltja vagyunk.

Tudod, mit írnak a New York-i lapok?

Hogy Chicagótól nyugatra nincs törvény. Dodge Citytől nyugatra pedig nincs Isten.

Attól tartok, nem sokat tévednek.

Kezd az utca veszélyessé válni egy nő számára.

És ami a gyerekeket illeti, bárcsak Lee és Abbie ne költöznének hozzánk!

Semmi baj, hacsak nem olyan önfejűek, mint amilyen az apjuk volt.

Nem hallottunk felőlünk, mióta Texasba értek.

Mit gondolsz, mikor érkeznek?

Valahova eltettem a papírt.