Castaway Diva (무인도의 디바)

A SZÁMKIVETETT DÍVA

Tessék.

Mi ez?

GYÓGYSZER

Kérlek, vigyázz jól Bo-geolra!

Te jó ég!

Tudja…

Nézze…

Nem súlyosak a sérülései.

Tudja…

Nem akarta eltitkolni maga elől. De…

Tudom, hogy ő akarta így. Majd játszom

a hülyét.

Jól ismered Jung Bong-want?

Hát, igen, ismerem valamennyire.

És… jobban néz ki,

mint én?

Te jó ég!

A maga közelébe se érhet!

Igen! Tudtam.

Nem fogja feladni, igaz?

Nem.

Ha feljelentjük, kiderül a személyazonosságunk.

De nem is élhetünk tovább félelemben.

Nem tudom, mit tegyek.

Te mit tennél a helyemben?

Jóságos ég!

Honnan tudhatnám?

De Kang úr,

Gi-ho… úgy értem,

Bo-geol egyszer ezt mondta nekem:

Elég a hazugságokból.

Tudom, nem volt más választásod. De a hazugság

akkor is hazugság.

Minél többet hazudunk,

annál több gyengeséget teremtünk.

Azt mondta, elveszítjük az irányítást.

Ez elég jó

válasz volt?

Köszönöm.

Szóval mégis van megoldás.

Sajnálom.

- Apa! - Szia, Woo-hak!

Azt mondtad, virágkötészetet tanulsz.

Igazából vetted?

Igen. Tudod…

Miért hazudtál?

Hova jártál, ha nem a tanfolyamra?

Woo-hak, beszélnünk kell.

Miért hazudozol? Kezdek aggódni.

Woo-hak.

Vallomást

tettem a rendőrségen

a lopott személyazonosságokról.

Mi?

Ez csak ürügy volt, hogy az őrsre mehessek.

Apa.

Bevallottam, nehogy késő legyen.

Miért?

Miért tetted ezt?

Ahogy mondják,

a bűneid súlya idővel csak nő.

Bűnhődnünk kell, mielőtt…

túl nehezek lesznek.

Ismered Shin asszonyt a hentestől?

Igen.

Autogramot kért tőled.

Az édességes dobozra?

Igen.

Ezért jár hozzám hat éve.

Itt írd alá, légyszi!

Te jó ég!

Nagyon jól nézünk ki.

Én is kaphatok egyet?

Persze.

Majd a férjem nyomtat egyet, ha megjött az órájáról.

Sajnálom. Zárva vagyunk…

Semmit sem változtál.

Ugyanolyan vagy.

Hogy találtál meg?

Megölt a kíváncsiság, hogy van a családom.

Téged nem érdekelt,

én hogy vagyok?

Menj innen!

Azt nem tehetem.

Ahhoz túl nehéz volt megtalálni.

Hol van Gi-ho?

Nincs itt.

Merre vagy?

Akkor megvárom.

Négy perc múlva otthon vagyok.

Bo-geol, emlékszel arra a gombóclevesre,

amiért egy órát álltál sorba?

Az a hely még nyitva van?

Jung úr!

Gi-ho nem jön haza.

Te is itt vagy?

Igen.

Üzleti úton van, ma nem fog hazajönni.

Oké. Megyek és veszek.

Hát igazam volt.

Egész végig velük laktál, Mok-ha.

Miért hazudtál nekem?

Nagyon boldognak tűnsz,

Jae-kyung.

Miért jött ide?

Indok kell, hogy lássam a feleségemet?

Szeretném, ha elmenne.

Ha nem megy, hívom a rendőrséget.

Hívd csak őket!

Megkérdezzük tőlük,

hogy tilos-e

megkeresnem a családomat.

Aztán majd utánanéznek a valódi

személyazonosságotoknak.

Mit akarsz?

Gyertek haza!

Ugyanott élek.

Hozd Chae-hót és Gi-hót is!

És elfelejtjük

a bűneiteket.

Halló? Rendőrség?

Mok-ha!

Itt A Tesók szalonja, Kangdong-kuban, a Hyeseo úton.

Hogy mered…

Ne közelítsen!

A férfi, aki követett,

most a munkahelyemen van,

és felfordulást csinál.

Fogalmad sincs, mit teszel.

Te jó ég, most is épp fenyeget!

Kérem, siessenek!

Szép volt.

Elmegyek a rendőrségre,

és mindenkit feljelentek.

Csak nyugodtan!

Szívem, menj innen!

Woo-hak, menj ki!

„Szívem?"

Nyugodtan feljelenthetsz,

mert már színt vallottam.

Te voltál az.

Te csábítottad el a feleségem,

- és te vetted el a fiaimat! - Ne, Jung úr!

Mok-ha!

A francba!

Woo-hak, elég! Ne csináld!

Szívem!

Elég!

Ne csináld!

Biztos te vagy

Chae-ho.

Pofa be!

Szép nagyra nőttél,

fiam.

Kuss legyen!

Ne, Woo-hak! Elég volt!

Engedj el!

Elég!

Ne! Engedd el!

Woo-hak!

Woo-hak!

Ne csináld!

Woo-hak!

- Woo-hak! - Engedj!

Ne!

Woo-hak!

Szia!

Mi történt?

Jól vagy?

Igen.

Woo-hak beütötte a vállát, úgyhogy bement a kórházba.

De az előbb hívott.

És jól van.

Minden rendben.

Már vége van.

Mok-ha!

SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS

Haza is mehet.

Köszönjük.

Gi-ho.

Végre megértettem, miért titkoltad el

a múltatokat a testvéred elől, miután találkoztál

az apátokkal.

Ő nem érdemel

semmit.

Nem érdemli, hogy emlékezzenek rá.

Nem érdemel boldogságot.

Semmit nem érdemel.

Egy idegennél is rosszabb.

Úgyhogy…

ne pazarolj

több érzelmet

vagy időt

az apádra!

A haragodat sem érdemli meg.

Csak töröld…

az emlékeidből!

Ahogy az öcséd

emlékeiből is kitörölted.