Big Trouble in Little China

Szeretném hallani, Ön szerint mi történt.

- Mármint az igazságot? - Természetesen.

Először is, mi a neve és a foglalkozása.

Egg Shen, buszsofőr.

Buszsofőr. Miféle busz és hol?

Városnéző busz. Turistáknak. San Franciscóban, a kínai negyedben.

Köszönöm. Mielőtt a sűrűjébe vágnánk,

van tudomása

Jack Burton úr, vagy kamionja hollétéről?

- Szent ég. Békén hagynák végre? - Shen úr, kérem.

Nagy bajba kerülhet. Egy fél háztömb zöld lángként felrobban.

Zöld láng! Elszabadul a pokol.

És van, aki szerint Ön benne van,

tán Ön felelős érte, s Ön nagyon veszélyes ember.

- Ha Jack Burtont védi... - Hagyja Jack Burtont békén!

Adósai vagyunk. Nagyon bátor volt.

Oké.

Ha vállalom a védelmét, világosan kell látnom néhány dolgot,

amit még nem értek.

Például...

tényleg hisz a mágiában?

Mármint a kínai fekete mágiában?

- Igen. - Abszolút.

Komolyan? S feltételezem, hogy tán szörnyekben és kísértetekben is?

Persze. És a varázslatban.

És tőlem is elvárja, hogy higgyek a varázslatban, igaz?

- Persze. - Miért?

Mert létezik.

Honnan tudjam, Shen úr?

- Honnan? - Igen, honnan? Segítsen ki.

Kérem.

Látja? Ez még semmi.

De mindig így kezdődik.

Egész kicsiben.

Itt Jack Burton a Pörkölt Expressztől, ahhoz beszélek, aki éppen meghallgat.

Ahogy az utolsó nejemnek is mondtam.

Mondom "Szivi, olyan gyorsan vezetek, ahogy látok."

"Különben meg az egész a reflexek kérdése."

Fogadd meg a Pörkölt Expressz tanácsát e komor, viharos éjszakán.

Amikor nyakon csíp egy zavaros szemű őrült,

s a bár falához kocogtatja a fejed,

rád néz sandán, s megkérdi, kifizetted-e a tartozásod,

meredj a seggfej szemébe, és idézd fel Jack Burton tanácsát.

"Kifizetted a tartozásod, Jack?" "Igen, uram, postára adtam."

Nem mondom, hogy mindenhol jártam, és mindent kipróbáltam.

De azt tudom, bizony elképesztő a bolygónk,

és csak a bolond hiszi, hogy az univerzumban magunk vagyunk.

Hihetetlen, megint páros. Páratlan mázli!

Na jó, páros! Újra páros. Gyerünk.

Még egyszer? Ám legyen!

- Mi van? Nem tud számolni. - Páros!

Szedd össze magad, haver. Tanulj meg lutrizni.

Három!

Ég és föld, fiúk. Mit mondjak?

Tetszett? Mit mondott, Wang? Angolul?

Mázlista kezdő, vagy mi. Nem lehet lefordítani. De feladja.

Feladja? Mi? Alig pirkad, s a zsebében még mindig van 100 dolcsi.

Nem akarok panaszkodni, mert tudom 20 perc alatt ingem-gatyám elúszott volna.

A szívem megszakad ebben, de legközelebb

úgy lecsaptok Jackre, hogy belekoldul.

- Nem. - De. Ebül szerzett, ebül vész.

Nem!

Semmi majd. Most.

Na, begorombulunk? Remélem nem.

Azt hittem, a faji különbségektől eltekintve

jó cimborák vagyunk, mindketten kaliforniaiak.

A francba, Wang. Ez csak játék.

Dupla vagy semmi.

E kés kettémetszi a palackot.

- Dupla vagy semmi. - Ökörség.

- Dupla vagy semmi. - Hé, öreg? Ne légy hülye.

- Kell a pénz. - Tessék, majdnem ezer dollárom van, Wang.

1148, Jack.

Oké. De nem azzal a palackkal.

Ezzel a palackkal.

Oké.

Bediliztél, Wang. Az ég áldjon!

- Az egész a reflexek kérdése. - Otthon mindig sikerült.

Hívj vacsorára s bizonyítsd be. De addig perkálj le: kétszer 1148 dolcsit.

- Nincs ennyi pénzem. - Nem jól hallottam.

- Csóró kis kínai vagyok, hisz tudod? - Éttermed van. Ez több mint ami nekem van.

Igaz. Én viszont úgy értem, hogy nincs nálam ennyi.

Én is így gondoltam. Hol a kamionod?

- Mennem kell valahova. - Na nem.

De. Az éttermemben találkozunk, ott megadom, jó?

- Most fizetsz. Hová mész? - A reptérre.

- Naná. Csak a testemen át. - Ha rákényszerítesz.

- Követlek. - Nem bízol bennem? Elszomorít.

- Ez egy régi kínai viccre emlékeztet. - Ne strapáld magad. Elviszlek.

- Azt mondtad, követsz, Jack. - Tudom, de közben észhez tértem.

- Kiért megyünk a reptérre? - Egy lányért. Ne taglaljuk.

- Egy lányért? Honnan? - Pekingből.

Életem nagy napja. Haza kellett volna mennem szundítani.

Kínából? Hm, még nem próbáltam.

Felszedtem sokfélét, de nem Kínából. Csinos?

- Feleségül veszem, Jack. - Te jó ég!

Gyerekkorom óta ismerem. Öt éve nem találkoztunk.

Egyedül jöttem ide. Agyongüriztem magam.

Azelőtt földön aludtam.

Minden pénzt félretettem, hogy idehozzam, imádom.

Nem tudok nélküle enni, aludni, gondolkozni. Rendbeteszi az életem.

Micsoda szöveg. Nagy macsó vagyok.

Kicsit idegesnek tűnsz, cimbora.

Azért nem ment az üveg. Az agyam és a lelkem nincs összhangban.

A 26-os járat megérkezett a hetes kapuhoz.

A mindenit. Az meg ki?

Zöld a szeme. Tudod milyen ritka ez, Jack?

- Honnan látod innen? - Nem az. Az zűrös. Miao Yin.

Gyönyörű zöld szemek, mint a folyékony zsád.

Zűrös, mi?

- Kérdezhetek valami komolyat? - Szó se lehet róla.

- Beugrana az... - Igen, de nem egy magához hasonlóval.

- Mi baja velem? - Csak úgy dől magából.

- Sörgőz. - Tudja szerintem ki gőzölt be?

Várjon!

- Ne! - Mit ne?

A Halál Urai. Strici banda. A kínai negyedből. Mit keresnek itt?

Tara!

Miao Yin!

Elnézést.

Csevegjünk kicsit, haver.

Micsoda?

Ezt honnan kerítetted?

Várj csak, haver.

Azt kapd el!

Gyerünk, Jack!

Merre?

Hívd a zsarukat!

Megfizet a rohadék!

Mi folyik itt, Wang? Miért lopták el a csajodat?

Jó kérdés! Miért rizikós a séta a Central Parkban, meg az autóstop?

- Mert sok az őrült. - Az az amerikai lány sejtett valamit.

Vigyázz vele. Ügyvéd.

Micsoda? Ne már!

- Mi az ördög...? - Egy klubba járnak.

- Kést köszörülni? - Nem kívánhatom...

- Hol van? - Köszönöm, Jack.

Jó reggelt, hölgyeim és uraim. Egg Shen vagyok, az idegenvezető.

Lazítsanak és élvezzék a kirándulást, jó?

Aranylázban égő kínaiak özönlöttek Kaliforniába régesrég.

Gum Shan a neve - Aranyhegy, értik?

Otthon hagyták a családjukat.

Évekig építették a transzkontinentális vasutat,

minden pénzt félretéve. Aztán elhozatták a családjukat,

hogy megépítsék ezt a gyönyörű kínai negyedet,

amit itt látnak e szép napon.

- Jobbra, a sikátorba. A Halál Urai! - Miféle sikátor?

Jobbra! Most!

- Hol a pokolban vagyunk? - Gyerünk, Jack.

Elnézést, asszonyom. Nem látott véletlen egy...

Nem.

Menj tovább.

- Mi ez? Felvonulás? - Temetés.

- Harcos tong. Chang Sing. - Harcos tong?

Semmi pánik, Jack. Rendesek. Rendes srácok.

Ne menjünk másik sikátorba?

Wang, ezek a fickók, a Sing Dingek. Van ellenségük?

- Wing Kong. - A piros turbánosok?

A nemjóját!

Ezek vadállatok, Jack.

- Mi ez, Wang? - Döntetlen, kínai módra.

Mi?

Egy hangot se.

Az ki?

Hagyd a kérdezősködést! Tűnés, Jack!

- Azt hiszem Lo Pan volt. - Ki?

- Ne nézz oda, Jack! - Már késő.

- Ki? Mármint mi? - Lo Pan. Gyerünk!

- Nem látok! - Semmi baj. Csak átmeneti. Erre.

Hajolj le.

Átmentem rajta, Wang. Hogy az ördögben lehet?

- Nem mentél át. Csak úgy tűnt. - Aha!

- A Halál Urai, Jack. - Na, megyek haza. Tartsd meg a pénzed.

- Hé, Wang Chi! - Minket keresel?

- Tudják a neved. - Nem jó jel. Menjünk!

- A kamionom! - Felejtsd el!

A Halál Ura a Wing Kongokat szolgálják. A Wing Kongok fullajtárjai csupán.

Remek! Ki csinálta ki a sárga turbánosokat? Nyerésre álltak.

Azt mondja, a Vihar. A Három Vihar.

Mindezt három fickó? Idehallgass.

Na és az az... izé, amin átmentem?

Tűnés!

Mázlisták vagyunk. Sikerült meglógni.

- Na jó, hol a kamionom? Lelépek. - Nincs biztosítva?

- Naná. - Az eszes nem kapkodja el.

- Az eszes zsarut hív. - A zsarunak eszébe sincs fűbe harapni.

Nekem se!

FEKETE-TÓl SÁRKÁNY KANTONl KONYHA

A sacramentói biztosító társaságot.

Tuti léteznek, szivi. Hat rongyot fizetek nekik évente.

Megjött Kína, Burton úr. A Chang Singek, a Wing Kongok.

- Évszázadok óta harcban állnak. - Ez meg mit jelent? "Megjött Kína"?

Nem tudom. Csak azt tudom, ez a Lo Pan megjelent a nagy semmiből,

egy sikátorban, a haverjai repdesnek, mindenkit szétszabdalnak,

ő meg áll és várja, hogy a kamionommal átmenjek rajta,

- s közben fényt okád! - Jack, kérlek.

- Mikor történt? - Semmikor, vagyis nem így.

De bizony. Két órája. Magas, fura hacukában. Először ott van, majd se híre, se hamva.

Lo Pan megjelent az utcán?

- Miért nem szóltál? - Hogy ne ijesszek rád, bácsikám.