Dickinson

Emily Dickinson Amherstben, Massachusettsben született 1830-ban.

Egész életét apja házában élte le.

Halála előtt a szobáját sem nagyon hagyta el.

Pár, szerző nélküli versen kívül nem jelent meg munkája életében.

Halála után találtak rá verseire.

Furcsa, lebilincselő alkotások voltak.

Csaknem 2000 versére leltek rá egy ládába rejtve.

Izé...

Emily!

Emily, kelj fel!

Menj el vízért!

Hajnali négy óra van, Lavinia.

Éppen írnék.

Anyánk szerint te jössz. Tegnap én voltam.

Miért nem Austinra bízza?

Mert Austin fiú.

Ez mekkora szemétség már!

NEM VÁRHATTAM BE

Nem várhattam be a Halált...

Várhattam...

A vízre egy órája lett volna szükség.

Merre kószáltál?

Emily, a vödrök félig is alig vannak.

Kilötyögtetted.

Haszontalan vagy, kislányom! Haszontalan.

Vegyünk fel egy szolgálót!

Csak a holttestemen át.

Hat lovunk van, anyám. Egy szolgálóra még futja.

Tessék, Vinnie, egy virág.

Ó, nekem?

Amikor apátok elvett,

azt mondtam, egész Hampshire megye legjobb háziasszonyát vette el.

Sőt, egész New Englandét.

Száradjon le a kezem, ha cselédet veszek fel!

És titeket is pont ilyennek nevellek.

De én nem...

Remek háziasszony lesz belőled, Emily Dickinson.

És most öltözz fel szépen!

Újabb úriember jön, hogy megnézzen magának.

Úriember?

Anyám, ne!

Könnyen lehet, hogy ő lesz a férjed.

Ez olyan romantikus!

És semmi fakszni, mint a múltkor!

Igazán áldozatkész voltam.

Egy döglött egeret dobtál az ölébe.

Igen.

Mint egy macska.

Emily, te nem macska vagy.

Nem.

Tragikusabb a sorsom: nő vagyok.

A pogácsát a kérőnek sütöttem.

Nekem miért nincsenek kérőim?

Mert nem akarlak kiházasítani. Neked hasznodat veszem a ház körül.

Bejárónőként öregszem meg, csak mert nem lötykölöm ki a vizet?

Az élet nem habostorta, Lavinia.

Üdvözlöm!

Emily, ezt azonnal hagyd abba!

Szia, Emily!

Ó, ne már!

George!

Szia!

Már volt szerencséje megismerkedni a lányommal?

Anyám, ő George. Austinnal jár az irodalmi klubba.

Állandóan együtt lógunk.

Nos, pont azt ecseteltem George-nak,

...hogy milyen remek feleség lesz belőled.

Hogy milyen szőrszálhasogató és kicsinyes vagy kötelezettségeidben.

Kész főnyeremény vagyok.

Ülj illendően!

George, válthatnánk néhány szót odakint?

- Jóhogy! - Király!

Anyám, a tornácon leszünk. Ne hallgatózz!

Ó, rendben.

Tudod, hogy nem megyek hozzád, ugye?

Soha ne mondd, hogy soha, Emily!

Ahogy egyik versedben is írtad: "A lehetségesben lakom."

Szép volt.

Imádom, ha idéznek.

Miért nem jössz hozzám?

Félreértesz, én senkihez nem megyek hozzá.

Anyád mást állít.

Egy célom van ezen a Földön,

éspedig az, hogy nagyszerű író legyek.

Egy férj ezt nem hagyná.

Én igen.

Mondod most.

De szépen lassan leállítanál.

Őrülten szerelmes vagyok beléd.

- Az bizony kár. - Van valaki más?

Az igazat megvallva, igen.

Kicsoda? Megölöm!

Vele nem végezhetsz.

A Halál az.

Hogy ki?

A Halálba vagyok szerelmes.

Minden éjjel elvisz kocsikázni.

Talpig úriember.

És pokolian dögös.

Fura egy madár vagy te.

Miért vonzódom hozzád anniyra?

Bármit megtennék érted!

Nos, egy dolgot tényleg tehetsz.

Mondd, megteszem!

Még te vagy az irodalmi újság szerkesztője?

Hát, társszerkesztője,

de igen.

Szeretném, ha ez megjelenne.

Hűha!

Hűha, végre kiadhatom valamelyik versedet?

Lehet, kész sincs teljesen, de igen, én...

Tökéletes az időzítésed. Pont van még hely az új számban.

- Tényleg? - Besuvasztom.

Holnap megy is nyomdába.

- Holnap? Tényleg? - Holnap.

Mindenki megismeri Emily Dickinson nevét.

Hoppá, várjunk csak!

Mi a baj?

A nevem nem jelenhet meg.

Miért nem?

Apám szerint nők munkáit nem szabadna kiadni.

Jaj, ne már!

Ez baromság.

Zseni vagy, Emily. Ezt neki is be kellene ismernie.

Nem elég a monogramom? Vagy legyen a szerző Anonymous.

Kizárt dolog.

Ennyi jár neked.

És beszélj apáddal!

Tudod, mit?

Menjen! Nyomtasd ki!

A nevem alatt.

Köszönöm, George!

Szívesen, Miss Dickinson.

Ez rémes volt.

Igen, Emily.

Ezt is elrontottad.

Dehogy rontotta. Láttam, hogy smárolnak.

Smárolnak?

Jesszusom, mi ütött beléd?

Te házalsz velem mindenfelé.

Én ugyan nem!

Dehogynem. Tök megalázó.

Rásóznál nyomorékra, özvegyre, mindegy, csak vegyen el valaki.

Az egész város tudja, hogy meg akarsz szabadulni tőlem.

Mi ez a ramazúri már megint?

Anyám már megint ki akar tagadni.

Én 18 évesen mentem apádhoz, Emily. Ideje férjet találnod.

És elköltöznöm, ugye?

Nos, igen. Ez a házassággal jár.

Miért nem érdekel senkit, hogy nekem lesz-e férjem?

Ami engem illet, Emilynek nem kell hozzámennie senkihez.

Köszönöm, apa!

Végre valaki, aki nem akar kiebrudalni a családból!

Hagyná, hogy örökké a házunkban éljen?

- A napot lopva folyamatosan? - Dolgos vagyok én!

Mit is csinálsz a ház körül?

Én találtam rá a madárfészkekre.

Hölgyeim, az a helyzet,

hogy pipáznék és olvasnék, de békében, szóval ki innen!

Természetesen.

Amúgy is ideje a konyhába mennünk.

Lányok, ti is!

Muszáj?

Rémes ez a hozzáállás, kisasszony!

Nem akarok 24 órában gürcölni.

Mi máshoz lenne kedved?

Hát csak... elmélkedni.

Legyen vele elnézőbb!

Nincs abban semmi.

Köszönöm, apa!

Te vagy a hősöm.

Imádja a pártját fogni, ugye?

Majd megbánja. Ez egy vadóc.

Nem tud decens ifjú hölgyként viselkedni,

és tönkre fogja tenni a családot.

Mizu, hugi?

Semmi, bátyó, lazulok.

Hallom, egy újabb kérőt zavartál el.

Aha. Nem volt nagy kedvem hozzá.

Nos, ha már házasságról beszélünk, hírem van.

Miféle?

Megkértem Sue kezét.

És igent mondott.

Igen!

Igen!

Hogy mit?

Nem veheted el Sue-t!

- Miért nem? - Mert a legjobb barátom!

Emily, nehogy bepörögj itt nekem!

Ne most, jó?

Sue nővére, Mary, meghalt.

Micsoda?

De hát ő volt az egészségesebb!

Ugye? Aztán jött a tífusz, és elvitte, mint mindenki mást.

Jézusom! Szegény Sue!

Szóval, légy tisztelettel Sue helyzete iránt, rendben?

A legjobb barátom. Felesleges figyelmeztetned.

Akkor tiszteld benne a jövendőbelimet!

Nem várhattam be a Halált...

Ez igazán remek hír.