Long Weekend

Üdv, Mr. Waters, Jeremy vagyok dr. Andrews rendelőjéből.

Csak emlékeztetni szeretném

a holnap 2 órai időpontra.

Hívjon, ha bármi kérdése van! A viszontlátásra!

Bart, itt dr. Andrews.

Hiába vártuk a tegnapi időpontban.

Érdeklődésképpen telefonálok.

Fontos, hogy pár hónapig kapcsolatban maradjunk a pácienseinkkel

a foglalkozások után.

Szóval keressünk egy új időpontot!

Hogy elkerüljük a visszaesést.

Szia, B, Whit vagyok.

Ma telefonáltak a pszichiátriáról.

Biztos még mindig az én számom van megadva vész esetére.

Módosíthatnád majd valamikor.

Na mindegy. Egy új időpont miatt kerestek.

Világos: már semmi közöm hozzá,

de szeretném biztosan tudni, hogy vigyázol magadra.

Szóval hívd fel őket, Bart, légyszi!

Oké? Gondolok rád.

Bart, itt dr. Andrews ismét.

Lényeges, hogy folytassa a...

Értem, de jobb lett volna, ha nem teszi.

Ennek semmi értelme. Igen.

- A 409. - Bocs, bealudtam.

Rendben. Ez egy régi épület,

szóval óvatosan kell használni a vizesblokkot.

- Szabad? - Szolgáld ki magad!

A következő az alapszabály:

nem húzunk le semmit, ami nagyobb egy aranyhalnál.

Nem. Rendben.

Küldök majd egy vízszerelőt. Nincs mit. Viszlát!

Az a tyúk megpróbált lehúzni a retyón egy ugróegeret.

- Ki művel ilyet? - Tarthatunk itt ugróegeret?

- Már nem! Basszus! - Klasszul telik a napod, mi?

Jó neked, hogy van piád. Kösz a védőitalt.

- Szívesen. - Húsz perc múlva megnézik ezt a kéglit.

- Rendben? - Jó. Elhúzok.

- Bart, ne hagyj itt! - Bár maradhatnék!

De ha nem tudod elintézni, hogy csökkentsék a lakbért...

mondjuk nullára, akkor mennem kell.

- Mihez kezdek nélküled? - Megleszel.

Na persze.

Szóval a jövő hónap elejéig kiköltözöl?

Igen, hölgyem.

Hiányozni fogsz.

Jaj, a 206.-ból! De rühellem a retek melómat!

Eddie, mi van?

Nem fogom.

Mivel nem én döntöm el, mikor dugnak a 306.-ban.

Nem tehetem kötelezővé, hogy a kanapén keféljenek,

mert a matracuk túl hangos.

Beszarok!

Gyere be, haver! Segítenék, csak tele a kezem.

Meg nem akarok.

- Ez az összes cuccot? - Nem, de a többi már nem sok.

Hajrá! Van hely bőven. Teddy, azt ne csináld!

Nem Teddy vagyok, hanem Pucér Csávó.

Akkor, Pucér Csávó, ne csináld!

Jesszus! Rachel!

- Rach! - Istenem! Vécére megyek!

Kellesz Eve-nek, és Pucér Csávó újra szétcseszi a fotelt.

- Két másodperc nyugit akarok! - Jézusom! Csak egy apuci vagyok!

Beköltöztetünk. Gyere!

Pucér Csávó!

Tutira nem gáz, ha itt alszom?

Basszus, dehogy! El kell húznod abból a kéróból.

És amúgy tök jó, hogy itt vagy. Mint a régi, szép időkben.

Rachel? Rachel!

Maradhatsz, amíg csak akarsz. Kajakra.

- Imádnak a gyerkőcök. - Átveszem.

Figyelj, Teddy valami nagyon undit hagyott

a vécé mellett, a padlón. Légyszi...

Szia, Bart! Üdv! Örülök, hogy itt vagy.

Kerüld el messze a vécét!

- Mész? - Aha.

Oké. Viszlát!

Elvileg megkapom azt a melót.

- Hamar eltűnök az életetekből. - Fogd be! Jó?

Maradhatsz örökre is. Nem vicc. Oké?

Na igen.

Átolvastam az anyagait,

és nem vagyok irodalomkritikus, de igazán jónak találom őket.

- Köszönöm. - Komolyan.

Ez nagyon tetszik a pasasról, akit faképnél hagy a menyasszonya,

erre a fazon idegösszeroppanást kap.

Úgy értem, ez... roppant hihetőnek tűnik.

Nem véletlenül.

Eddig azt hittem, a Marley meg én a szomorú, de...

Látta a Marley meg ént?

- Nem láttam. - Nem ártana.

Odavagyok a kutyás filmekért. Spoiler: meghal a kutyus.

Gyanítom, hogy maga túl jó erre az állásra.

Köszönöm, hogy ezt mondja, de, tudja...

őszintén szólva, ezekből a történetekből nem lehet megélni.

Nos, a prospektusainkhoz nem ilyen veszettül kreatív dolgokat ír majd,

- de biztos élvezni fogja. - Nekem az írás a lényeg, tényleg.

- Szívesen megbirkózom bármivel. - Rendben. Pofonegyszerű a dolog.

Kap egy terméket a kutatási adatokkal,

és ír valamit izgalmasat az ügyfeleinknek.

Itt van például ez a kicsike. Egy új katéter. Megfoghatja.

Kisebb, rugalmasabb. Szinte észre sem veszi az ember.

Vagyis bizonyára észrevesszük, mert egy bazi nagy cső

a péniszünkbe feltolva.

A kisebb és rugalmasabb csupa előny

- a péniszcsövek világában. - Látja?

Így máris jobban hangzik!

Majd értesítjük.

Ide hallgasson, mindig szólok az új barátoknak:

imádok társasjátékozni, ha ilyesmit szervezne.

ISTEN HOZTA, MISTER!

Egyet kérek.

Bart, megint dr. Andrews vagyok. Még mindig nem jelentkezett.

Nagyon javasolnám, hogy kérjen hamar egy időpontot.

Semmi komoly.

Csak felmérnénk, hogyan érzi magát,

és hogy hatásos-e önnél az új dózis.

Hívja fel a rendelőt, megtalál minket.

Sosem láttam még olyan gyönyörűt.

Hahó, pajtikám!

- Pajtikám! - Szia, pajtikám!

Vége a filmnek.

Vége a filmnek.

A fenébe!

Kösz.

Hé! Hahó!

- A dzsekid. - Francba! Kösz.

Otthagytad a széken.

- Iszogattam odabent egy kicsit. - Igen, láttam.

Profin csinálom, mi?

Semmi gond. Úgy tűnik, vidáman telt a délután.

Ja. Soha rosszabbat! Köszönöm. Kösz még egyszer.

Hahó!

Nem tudod, hol vehetnék egy olyat?

- Úgy érted, egy italt? - Igen.

Van a közelben két bár.

Az egyik eléggé lepusztult.

A másik picit flancosabb,

olyan... „mixelünk neked egy spéci koktélt” stílusú.

Tök jó. Menjünk!

- Bocs. Azt akarod, hogy jöjjek? - Aha.

Nem ismerem túl jól a környéket. Egyedül mászkálgatok itt.

És igazából kezdek kicsit unatkozni.

Meglehetősen ártalmatlannak tűnsz.

Nem gyilkolászol embereket, ugye?

Nem. Emberölés még nincs a rovásomon.

Szuper!

Ha ez így is marad nálad,

szerintem gyere, és igyál velem egyet!

- Tényleg? - Tényleg.

Gyere!

Rendben. A fenébe is! Akkor igyunk!

Mutasd az utat!

Oké.

- Szia, Viennának hívnak. - Szia! Bart vagyok.

Örvendek.

- Ne! Komoly? - Igen. Tök jó film.

Szóval a kedvenc filmed, száznál is többször láttad,

és nem tudod megmondani, miért?

Csak mert jó film.

Talán mert...

szenvedélyes ember vagyok, azt hiszem.

Oké.

És pár éve véletlenül láttam a tévében az Isten hozta, Mister!-t.

És nem tudom, miért, de...

valahogy, ahogy néztem a kanapén, valami megvilágosodott előttem.

Hogy az élet szomorú és stresszes lesz, meg tragikus és lesújtó,

és ez elkerülhetetlen, tudod?

De az a film arra emlékeztet, hogy mindez csak egy lelkiállapot.

Az egész csak annyira komoly vagy annyira jelentéktelen, amennyire te akarod.

Nem állítom, hogy meggyógyított a film,

de akkor ott... jobban lettem tőle.

Hát, ez is valami.

És ma is működött?

- Nem igazán. - Miért nem?

Passz. Egyszerűen nem.

Minden rendben?

- Igen. Elvagyunk. Kösz. - Igen.

Na és téged mi szél hozott ide?

Mármint honnan származol, mivel foglalkozol,

és miért vagy itt?

Menjünk el innen! Jó?

Igen?

- Jó. - Vigyél el abba a lebujba!

Komolyan?

- Igen. Ez túl puccos. - Rendben, menjünk!

- Intézem a számlát. - Nem gond.

- Csak... - Jesszusom!

Később sztriptízbárba mész, vagy kirámoltál egy bankot?

Nem. Vacakol a bankkártyám,

úgyhogy kápét hoztam az útra.

- Hatvan dollár elég? - Hatvan? Túl sok.

A fele is elég. Szép jattal. Tessék.

Oké. Szuper.

Azt hittem, Los Angeles drágább.

Vigyél el abba a csehóba!

- Oké. - Jaj, várj!

Ebben a fura bárodban szigorúan veszik az igazolványt?

Mert otthon hagytam a személyimet.

Jóval többnek nézel ki 21-nél, szóval nem lesz gond.