Last Knights

A Nagy Háborúk hosszú, sötét korszakában

a csaták harcosok elit rendjét nevelték ki.

Törvényük, melyet sosem szegtek meg, egyszerű volt:

Nemes és bátorszív, helyes viselkedés,

és feltétlen engedelmesség a mesterüknek.

A vérontásból végül megszületett a Birodalom.

Hatalma mindenféle bőrszínű, világnézetű és hitű emberre kiterjedt.

Korlátlan uralma kikezdte a nemes lovagok hagyományát.

Ám voltak, akiket nem rontott meg.

Tegyétek le a kardot és élve távozhattok.

A császár hivatalos követe vagyok. Lord Bartoknak hoztam üzenetet.

Köszöntelek a kastélyban! Átveszem az üzenetet.

Az üzenet a mesterednek szól.

Annak, aki a mesteremmel akar beszélni, először velem kell beszélnie.

Azt hiszed, a császár szavai egy egyszerű intézőnek szólnak?

Nem kétlem, hogy a dölyföd célt ér más házaknál.

- Ezért megbocsájtom a hibádat. - Mi a neved, katona?

A császár biztosan kíváncsi lesz arra,

ki igyekezett ennyire a követe kedvében járni.

Az lett volna a helyes, ha a bemutatkozással kezded.

Raiden parancsnok vagyok, a Hetedik Rangból.

Jól ismerem a neved.

Bocsásd meg az önteltségemet.

Nagyuram.

Ez egyenesen a fővárosból érkezett?

Maga a császár pecsételte le a szemem láttára.

Rendben.

A fővárosba rendelnek. Találkoznom kell Gezza Mott miniszterrel,

hogy felülvizsgáljuk az új eljárásokat és kötelességeket.

Micsoda komédia!

Az új eljárás a megvesztegetés, amit elvárnak tőlem a találkozón,

pusztán csak azért, hogy továbbra is a kegyében maradjak.

A miniszter befolyása jelentősen megnőtt az utolsó hivatali időd óta.

Azt mondják, ő lesz az Első Tanácsadó...

Nem tűröm ezt a fajta megvesztegetést, sem itt, sem a fővárosban.

- Mi a véleményed? - Követlek, nagyuram.

Mióta hallgatod el az igazságot?

Mondd el, mit gondolsz!

Ha valóban a romlottság igazságtalansága bosszant,

akkor kellet volna cselekedned,

mielőtt megjelent az udvarodban. - Ezt pontosan hogy érted?

Érdemes lenne megvizsgálni, nem a büszkeség beszél-e belőled.

Ez nem a büszkeségről, hanem a méltóságról szól!

- Nem teljesíted a kötelességed? - A zsarolást utasítom vissza.

A korrupció nem most jelent meg a fővárosban.

Miben más ez, mint a többi nevetséges új adó?

Ha valaki ennyire nyíltan követelhet kenőpénzt,

nem félve a következményektől, veszélyes idők jönnek.

Mi az?

Azt gondolod, idejétmúlt ideálokhoz ragaszkodom?

Lehetséges.

- Uram? - Jól vagyok.

- Hadd hívjam az orvost! - Már megvizsgált.

Mikor? Mit mondott?

Erről nem beszélhetsz velük.

A szépségeim visszatértek.

Hogy haladtál a tanulmányaiddal?

Lilly zenetanára azt mondta, ő a legnagyobb tudású növendéke.

- Hát persze, hogy az. - Azt hiszem, túloz.

Szerintem pedig jól ítéli meg a tehetséget.

Persze az is lehet, hogy béremelést akar kérni.

Játszol nekem valamit?

Ügyes.

Nem minden összecsapás zajlik majd egy-egy ellen, mint a gyakorláson.

- Nem tudtam, hogy mást gyakorolunk. - A csatában nincs figyelmeztetés.

Nem minden ellenfél tartja magát a becsületkódexünkhöz.

Mindig ébernek kell lenned.

Készüljünk az azonnali indulásra.

A fővárosba hívatnak.

Hadnagy, én is a kísérettel tarthatok?

- Ezt a parancsnok dönti el. - Azt hiszem, készen állok, uram.

Ha a parancsnok az alapján döntene, amit magunkról hiszünk,

az embereink fele az én pozíciómban lenne.

Hívjátok össze az embereket, készüljünk az útra!

- Megijesztettél. Mióta állsz ott? - Órák óta.

A humorhoz nem értesz annyira, mint a lopakodáshoz.

Igazságtalan előny a képességeidet használni a feleséged ellen.

Hidd el, te vagy előnyben velem szemben.

És vajon milyen módon?

Úgy hallottam, hivatalos követ érkezett.

- Gondolom, nem jó hírt hozott. - Miért mondod ezt?

Talán elrejtőzhetsz előlem, de a gondolataidat mindig meglátom.

A fővárosba hívattak minket.

Azt hittem, csak az évszakfordulón esedékes a látogatás.

- Az új miniszterünk kérése. - Miért hívat?

Semmi olyasmiért, amiért érdemes tönkretenni az estét.

- Vagyis nem akarsz beszélni róla. - Nem. Hamarosan elutazom,

és sokkal jobb dolgokkal is tölthetnénk az időt.

Ezzel a logikával nehéz vitatkozni.

Gyere velem!

A dédapám. Vad harcos volt.

Nem kedvelték, de ő gyarapította a birtokainkat,

amíg a mai tartomány urai nem lettünk.

Az apám. Egyedül ő védte ezeket a földeket a Nagy Háború alatt.

Bizonyára örültél volna, ha ismered.

A fiam.

Nincs örökösöm.

Én leszek a 10. és utolsó ide temetett nemzedék.

30 éve ebben a hónapban, minden tanács ellenére,

az idealizmus vezetett, amikor meghívtalak az otthonomba.

Fiatal férfi voltál, a lelked üres, megmérgezett az ital,

és sötét voltál, mint azoknak a sírjai, akik keresztezték az utad.

Az ideálok követése segített rajtad, amíg az lettél, akit magam előtt látok.

Ma már jobb, ha rád hallgatok saját magam helyett.

Miután elhagytam ezt a világot, te leszel a birtokok ura.

- Nagyuram... - Te viszed tovább a nevem.

A kardod az örökösödnek jár. Én csak az intéződ vagyok.

Te vagy szellemi örökösöm.

A kötelékünk az erényen, és nem az öröklésen alapul.

- Uram, nem... - Fogd a kardot!

- Nem lesz semmi bajod. - Persze.

Vigyázz magadra, szerelmem.

- Készen állsz, parancsnok? - Igen, nagyuram.

Megvan az ajándék Gezza Mott miniszternek?

Igen, mindent elintéztem.

Gabriel.

Parancsnok! Köszönöm a nagy megtiszteltetést.

Jól ismertem a szüleidet. Büszkék lennének rád, ha még élnének.

- Tehát megint elkezdődik. - Tehát megint.

Üljetek le!

- Uram, kérdezhetek valamit? - Persze.

Régóta ismered a parancsnokot, igaz?

Annyi voltam, mint te most.

Igaz, hogy a szülei nem a harcosok osztályába tartoztak?

Az ősei földművesek voltak.

Fiatalon árvult el. Az egész családját elvitte a láz.

- Akkor vette magához Lord Bartok? - Nem.

Sokkal később. Már fiatalember volt.

- Miért kérdezed? - Mesélnek róla dolgokat.

Azt mondják, kegyetlen volt, és gonosz. Nem ismerte a becsületet.

Sok évig volt az ital rabja. A sötét köd erőszakossá tette.

Attól, hogy tudod mindezt, kevésbé tiszteled?

Az, hogy fel tudott állni, bámulatot érdemel, nem azt, hogy elítéljék.

Most pihenj! Holnap hosszú út vár ránk.

Köszöntelek, Lord Bartok!

- Kellemes volt az utad? - Meglehetősen.

- Hosszú lehetett. - Rövidnek tűnt.

- Látom, ajándékot is hoztál. - Szokás a hivatalos látogatásokon.

- Egy palást! - Egy finom palást.

A dobozát is megtarthatod.

- Az intéződ választotta az ajándékot? - Nem, én magam, személyesen.

Értem. Holnap korán kezdünk. Sok tennivaló vár ránk.

Alig várom, hogy átnézzük az új eljárásokat.

Igen, és emellett a Bartok birtokokkal kapcsolatos kihívásokat is áttekintjük.

Nem tetszett neki a színe.

Ha tudok erről, ragaszkodtam volna ahhoz, hogy többet hozz.

Többet? A dobozt is megkapta.

Ez nem vicc. Személyes sértésnek vette.

- Holnap megfelelő ajándékot hozok. - Nem.

És a jelenlétemben valódi nevén nevezed a miniszter követelését.

Megvesztegetésnek.

A tettetés nyelvének a használata csak megkönnyíti a részvételt benne.

Nagyuram, most nem bölcs ennyire hajlíthatatlannak lenni.

Ha most nem vagyok határozott, mit javasolsz, mikor legyek az?

Amikor elvették a birtokaim felét? Amikor ki kell facsarnom azokat,

akik alattam állnak, hogy lefizethessem a felettem állókat?

Kinek képzeli magát?

Talán nem értette, mit várunk tőle.

Tökéletesen érti.

Azért jött, hogy az én káromra szerezzen nevet magának?

Vagy annyira büszke, hogy képtelen megalázkodni?

Itt van, kutya! Fetrengj selymen.

- Hová várnak minket? - Mutatni szeretnék valamit.

Gyönyörű kard. Megengeded?

Ez egy nemes ember pengéje. Hogy került hozzád?

Ajándék volt.

A mesteremtől.

Lord intézőnek sosem adott még ilyen bőkezű ajándékot.

Úgy tűnik, nyertél.

Ez a kedvenc termem,

mert a bőkezűség és az alázat nagyszerű erényeinek példája.

Ez a két tulajdonság nagyon fontos a fővárosban.

Úgy tűnt, ezzel az összes többi ide látogató nemes tisztában van.

- Érted, miről beszélek? - Igen.

Lenyűgöző.

Tényleg mindent el akarsz ajándékozni?

Végsőkig próbára teszed a türelmem.

Addig játszhatjuk ezt, amíg akarod.

- De én nem vesztegetlek meg. - Te ennek tartod ezt? Játéknak?

Mit gondolsz, mit szól a császár ahhoz, hogy játéknak hiszed a parancsát?

Csak azzal tudsz fenyegetni, hogy a császárhoz futsz, mint egy gyerek,

szóval kérdezd csak meg tőle.

A császár hívatott ide ezért, és visszautasítod a parancsát.

Visszautasítom a tévedésed, hogy azt hiszed, hatalmad van felettem.

Te élsz tévedésben, nem én.

Nem fenyegetőzöm, inkább ígérek valamit.

Nem csak elveszem a vagyonod és a rangod,

de a Bartok nevet is tönkreteszem.

Mire végzek, kitöröllek a történelemből az összes ősöddel együtt.

Vigyázz, ne lépd túl a határt.

Valami baj van?

Sok hozzád hasonlót ismertem.

Férfiakat, akik az öregkor eljövetelekor

átértékelték a múltjukat.

Az igazság az, hogy a legnagyobb félelmed pontosan fedi a valóságot.

Nem számítasz.

Semmivel sem gazdagítottad a Bartok klán nagyszerű hagyományát.

Az egyetlen tetted az, hogy nemesnek születtél.

Ám még örököst sem sikerült nemzened.

Őrség! Őrség!