Invasion

Hazudik. Az elnök.

Az oroszok csinálják. Meg Kína. Nem...

Igen, de ilyen lenne, ha tényleg megtörténne, nem?

Itt bizonygatnánk, hogy lehetetlenség az egész.

Pont ezeket mondanánk, ha tényleg megtörténne.

Nem? Mint ahogy most is.

Nem is tudjuk, hová visznek minket.

Északon van egy komolyabb tábor.

Egy egész várost eltalált.

Elő a pediátriai sztentekkel!

Hogy?

A rádióban azt mondták, valami eltalált egy iskolát.

Így mondták: „valami”.

Gumigilisztát? Én a Skittlest szeretem.

- Vissza kell fordulnunk. - Mi?

- Állj! - Mit...

- Meg kell állnunk. - Mi?

Hé! Álljon meg!

- Hú, hú! - Hé! Hé, vissza kell fordulnom.

- Nem lehet. - Vissza kell mennem!

- Nem lehet! - Vissza kell mennem hozzájuk!

Invázió

Hahó! Hahó!

Luke? Sarah?

Ahmed?

Luke? Sarah?

Ahmed!

Sarah?

Ahmed!

Maradjon a gerendán! Ne beszéljen!

- Anya! - Anyuci!

Semmi baj! Jól vagyok. Jól vagyok. Szeretlek titeket!

Annyira szeretlek titeket!

- Félek. - Annyira szeretlek! Itt van az anya.

Nem szabad hangosan beszélnünk!

- Itt az anya. - Jól van.

Azt hittük...

Nem, nem. Itt vagyok. Itt vagyok.

Mindig itt leszek. Nem hagylak el titeket.

Csendet! Kérem!

Jó. Jó. Jó.

Oké. Rendben.

Hé!

Nem! Nem, nem, nem!

- Megsérültél? - Nem, nem, nem. Nem az én vérem.

Nem az enyém.

Meg akarnak ölni minket,

vagy elvisznek a hajóikra.

Hol vannak a hajóik?

Nem visznek sehová. Nem hagyom, hogy elvigyenek.

Lehet, csak víz kell nekik...

A bolygó nagy része víz, a 70%-a. Nem is minket akarnak.

Nem minket akarnak.

Csak a vizet akarják. Ezért jöttek ide.

Akkor ez miért van itt?

El akarnak rabolni. Mi másért...

Túl sok filmet láttak.

Nem tudjuk, mit akar.

Nem tudjuk, hogy akar-e valamit.

Bármi is az, most jól megtanulja,

hogy a miénk a legjobb hadsereg a világon.

De az egész univerzumban is?

Hé!

Nem felejtettem ám el!

Tessék. Tessék.

- Nem, köszi. - Hogyhogy nem kérsz? Ez gumicukor!

Hé, Luke, te kérsz?

- Eljött a világvége. - Drágám!

Komolyan.

A jelenések könyve.

„És láttam új eget és új földet,

mert az első ég és az első föld elmúlt.

És a tenger sincs többé.”

Nincs elég levegőnk.

Valami rossz fog történni! Tudom.

- Anya? - Semmi baj.

Drágám, nem szabad pánikolnunk.

- Nem is figyelsz! - De, figyelek.

Hé, hé! Mindenki maradjon csendben!

Maguk itt a vendégek! Nincs semmi keresnivalójuk itt!

Kérem! Kérem, hallgasson!

Ne mondjon ilyet a feleségemnek!

Megisszák a vizünket. Nincs ennivalónk.

Túl sokan vannak!

- El kell menniük! - Csitt, drágám!

Jó. Elmegyünk. Elmegyünk. Gyerekek!

Aneesha. Nem megyünk sehová!

- Gyerekek, Ahmed. - Nem! Senki sem megy sehová.

De, ők igen.

Nem tudjuk, mi van kint.

Most lecsendesedett. Minden rendben lesz. Csak... Ha csendben...

Senki sem megy sehová.

Jó.

Ha zajt csapnak, azzal mindannyiunkat veszélybe sodornak!

Ezt nem hagyhatom. Mind itt maradunk, csendben.

Azt hittem, üres a tár.

Megnyugtatásképpen mondtam,

amikor majdnem betört hozzánk a gyerekét keresve.

Két töltény van benne.

Egyet elpazaroltam arra a valamire, és van még 50.

- Le akar lőni minket? - Jó! Mindenki nyugodjon meg!

- Hadd menjenek! - Gondoljon bele!

Ha elsüti, azzal nagyobb zajt csap, mintha most kiosonnánk a gyerekekkel.

Tegye le!

Ide fogja vezetni, ugye tudja?

Gyertek, gyerekek!

- Ne, ne, ne... - Ne!

Hé! Hagyja békén!

Ne!

Bassza meg!

Sarah.

Álljon fel!

Kérlek! Kicsim!

Anya kedvéért. Anyáért. Anyáért, kérlek!

Kérlek! Kérlek!

Segítsen!

- Foglak. Foglak. - Jó.

Csak rám figyelj! Foglak.

Tarts ki!

Foglak.

Drágám! Drágám!

Drágám!

Drágám!

Ne! Segítsen! Kérem!