Emi Martínez: The Kid Who Stops Time

A futballtörténelemben olyan nagy neveket ismerhettünk meg,

akiknek csupán egy céljuk volt:

a gólszerzés.

De olyanok is akadnak, akik kivédeni vagy megállítani akarnak minket.

Valami okból kifolyólag

úgy tűnik, manapság mindenki kapus akar lenni, nem?

Hogy lehet ez?

Talán egy bizonyos fickó lehet az oka.

Szóval ma elmesélem nektek egy bizonyos Emiliano Martínez történetét.

Igen, azét a srácét, akit mindenki Dibunak hív.

A FIFA Év kapusa díját

az argentin Emiliano Martínez kapja.

Az emberek mindig megkérdezik, kik a példaképeim,

vagy hogy melyik kapust csodáltam gyerekként, és mindig azt felelem:

„Látni, ahogy az anyám nyolc-kilenc órát takarít…

Vagy amennyit az apám dolgozik…

Őszintén szólva, ők a példaképeim.” Köszönöm!

A VILÁG LEGJOBB KAPUSA

Világbajnok és a bajnokság legjobb kapusa.

Emiliano Martínez, a szezon legjobb kapusa.

A 2021-es Copa América legjobb kapusa.

A Ballon d'Or gálán Dibu Martínez kapta a legjobb kapusnak járó Yashin-díjat.

Dibu Martínez ismét elnyerte a világ legjobb kapusa címét.

Minden gyerek erről álmodik hatéves kora óta.

Ez volt a célom. Készen álltam rá.

HERNÁN CASCIARI ELBESZÉLÉSE ALAPJÁN

- Nem vagy képes rá! - Annyit érsz, mint egy szita.

Béna! Semmirekellő kapus!

Soha nem féltem a labdától. Szigorú vagyok magammal szemben.

Egy másik kapust láttam, és nem értettem, ő miért nem kap lehetőséget.

Mindig mindent eltűrtem.

De azt nem tudtam elviselni, ha nem játszhattam.

Sok áldozattal járt. Nem egy szempillantás alatt történt.

Vártam, hogy azt mondja: „Elég volt, haza akarok jönni.”

Olyan kölyök volt, aki nagy sikereket akart elérni.

Emiliano mentalitása kiemelkedő. És ez az út csak még inkább megerősítette.

Igen, összeállt a csapat. Emiliano Martínez is játszani fog.

Egyértelmű, milyen szinten áll. Így lehetőséget kap a játékra.

Helló, idegen!

Miben lesz más Martínez a két kapushoz képest?

Azt mondják, mindent a kapitánynak köszönhet!

Ha nincs kábeltévéd, fogalmad sincs, hol játszik.

Mivel próbálkozik majd?

Aztán minden összeállt.

Nem vagyok új az argentin válogatottban.

Játszottam az U20-as és U17-es vb-n.

Helló, bajnok!

Én döntöm el, hogy hős leszel-e vagy az ellenség.

Pozitív energiát jelentettem a válogatottnak.

Ha jó oldalt választok, 80% az esély a kivédésre.

Megeszlek reggelire, haver.

Dibu egy igazi karakter.

Teljesen őrült,

és ha mond valamit, akkor az úgy is lesz.

Szerintem nagyszerű tagja lett a csapatnak.

Először is, a védéseivel.

És a személyiségével.

Ideges vagy, mi?

Ha nem védem ki, akkor is tudom, hogy bíznak bennem.

Amikor a válogatottba került, tudtam,

hogy kapus marad.

Dibu egy hihetetlen karakter.

Éreztette veled, hogy nyugodtan a kapura lőhet az ellenfél, de úgysem fog bemenni.

A kapuban csak még hatalmasabbnak tűnik.

Ha a védéshez neki kell vágódnia a kapufának, megteszi.

Van egy hatodik érzéke.

Volt benne valami extra.

Ő tudja az igazi okát.

Kapusnak született.

DIBU MARTÍNEZ: A SRÁC, AKI MEGÁLLÍTJA AZ IDŐT

Másfél milliárd tévénéző követi a meccset világszerte.

Argentína–Franciaország!

Hadd álmodozzak egy kicsit!

Messi csapata Mbappé csapata ellen!

Vajon ki lesz a győztes?

Amikor a vb-döntőn kisétáltam a pályára,

olyan ürességet éreztem a gyomromban, amilyet még soha.

Amikor meglátod a hatalmas világbajnoki kupát,

és a 60-70 ezer embert a Loszaíli Stadionban…

akkor kezded érezni a világbajnoki döntő okozta adrenalint.

Hiszünk bennetek.

Hiszünk a csapatban. Hajrá, Argentína!

Az emberek éneklése eszembe juttatta

a gyerekkoromat és az iskolám játszóterét Argentínában.

Üdvözlünk, Argentína nagy népe

SAGRADA FAMILIA ISKOLA MAR DEL PLATA, 2001.

Ott volt Coco, a kicsi.

Legyen a babér örök…

És egy kicsivel arrébb Ale, a bátyám.

Tudjuk, győzni fogunk…

A tanárnő vezényelte a gyerekeket.

…győzni fogunk

Akkor vettem észre a kapcsolót.

A dicsőség koronája a miénk…

Mi? Ez meg mi?

Miért van egy kapcsoló a köldökömön?

Most meg mi történik velem?

Halló?

Halló?

Lefagytatok?

Ez nagyon fura.

Tanárnő! Mi történik?

Nem értem!

Valaki mondjon már valamit!

Coco! Coco, ébredj fel!

Tanárnő, Coco nem válaszol!

Na ne! Én voltam?

Mit csináltam?

Vagy esküszünk, dicsően halunk!

Vagy esküszünk, dicsően halunk!

Vagy esküszünk, dicsően halunk!

Ez meg mi volt?

1999. JANUÁR 15.

Már mindenhol jártam,

de mindig is Mar del Plata marad a szülővárosom.

MAR DEL PLATA, ARGENTÍNA

Sokat sétáltam reggel hétkor a buszmegálló felé iskolába menet.

Vagy a Punta Mogotes strandtól a Jardín negyedig,

ami 30-40 percig tartott.

Biciklivel mentem a focipályára, ahol fából volt a kapu, háló nélkül.

A bátyámmal sok időt töltöttünk együtt.

A szüleink, akik felneveltek minket…

EMI BÁTYJA

…mindig a testvériségre tanítottak.

Elválaszthatatlanok voltunk.

Volt egy drótkerítés a házunk előtt.

Volt vagy 15 méter magas. Egész nap azon rugdostuk át a labdát.

Versenyek, büntetők, mellre vétel, fejesek, cselezés, és hasonlók.

Mindennap játszottunk valamit a labdával.

Emi, állj be a kapuba!

De elöl akarok játszani.

Én lövöm a gólokat, te a kaput véded tőlük, oké?

Oké.

Lucas, a Tank,

Szúnyog Brady,

Bondor Loquercio,

Diego Garello,

Pata Suárez,

Ariel Armageddon.

Ariel a jobb szélen vezeti a labdát.

Armageddon lő, gól!

Emilianót elég váratlanul érte.

Bondor a tizenhatos felé fut.

Ez szabálytalanság.

Ide, ide! Nem, inkább… Ott jó lesz.

Toto Bertoglio.

Egy hosszú, nagyon magas beadást láthatunk.

- Óriási fejes! - Ne!

- Ne! - Coco próbálja megállítani…

- Ez bizony egy öngól! - Ne!

Coco, a kicsi.

Miért?

Hé, kis kapus! Ez a felnőtteknek való.

Miért nem építesz inkább homokvárat?

- Micsoda passz! - Ne!

Armageddon teljes sebességgel közelít.

Hé! Mégis mi a terv?

Ne! Mit csinálsz?

Ne! Ne csináld!

Megeszlek reggelire. Megeszlek reggelire!

Elképesztő védés Emiliano Martíneztől!

Hihetetlen, Emiliano! Neked meg hány kezed van?

Győztünk! Ez az!

Hihetetlen!

Ez mi volt? Vadállat vagy!

Hihetetlen volt. Egy sztár vagy!

Az a sulis nadrágod.

Anya le fogja szedni a fejünket.

A Bitangok idősebbek nálam. ’89-ben, ’90-ben születtek.

Együtt jártunk iskolába, focizni, a strandra.

„Bitangoknak” hívtuk magunkat, és rajtunk maradt.

Nehéz elmagyarázni a Bitangok igazi jelentését.

Argentínában, főleg Mar del Platában,

gyerekként mindenki akart egy nevet, amivel azonosíthatnak minket.

És végül a Bitangok ragadt ránk.

„Jönnek a Bitangok.”

Ez volt a mi kis bandánk.

Emi, Toto, Diego, Ale és én.

Egy barátunk bátyja és mások is mindig így hívtak minket.

„Hé, Bitang!”

Valamiért így neveztek minket, mi meg fogtuk, és lenyúltuk.

Egyszerűen csak rajtunk maradt.

Ránk is van tetoválva arabul.

Teljes mértékben megbíztunk a fordítóban.

Elhittük, hogy az van odaírva.

Aztán később Angliában egy edzőteremben voltam az öcsémmel,

és egy arab srác odaszólt: „Bitang.”

Bebizonyosodott, hogy tényleg az van a tetkónkon.

Akkoriban nem volt internet.

Ne kérdezd, miért arabul van.

De mindegy is. Fiatalok voltunk.

Most már talán spanyolul íratnám le.

Nem tudom, miért arabul van.

De öten vagyunk,

és még most is „Bitangoknak” hívjuk egymást.

A környéken, ahol Emi felnőtt,

csak öt háztömbnyire voltak a focipályák.

Versenyeket tartottunk a környékbeli gyerekekkel.

EMI ÉDESAPJA

Egész nap a labdával játszottak. Reggeltől estig.