The first 200 lines.
Tegnap éjjel veszett nyoma.
Tizenhét éves.
ELTŰNT: 20 ÓRÁJA
A Las Encinas egyenruhájában látták utoljára.
Bordó nadrág,
fehér ing, szürke vagy kék kabát piros csíkkal a hajtókáján.
Tudják, milyen fontos az első pár óra.
Úgyhogy folytassuk, csapat!
HÁROM HÓNAPPAL KORÁBBAN
Megkaptad?
Mit?
A sajtot.
Fasza cucc.
Legalábbis kurva drága.
Dugd fel a seggedbe, Christian!
Jót szórakoztál a vakáción a márkilánnyal?
Sajnálom, Nano.
- Előbb kellett volna jönnöm. - Figyelj,
az óra Marinánál volt.
De mire odaértem,
az óra eltűnt.
Talán a kis barátnőd tüntette el.
És ha ő ölte meg?
Ne mondd, hogy benned nem merült fel!
De persze...
amíg fizeti a vakációidat,
puccos kajákat meg órákat vesz...
- nem számít az egész, mi? - De igen.
Nagyon is számít.
- Szar volt a vakáció. - Na persze.
Úszni mentem.
Szólj, ha indulnunk kell!
Szia, édes!
Körbevezetném a lányt.
Na?
Mit szólsz?
Szebb, mint a fotón.
Ne kezdd ezt, oké?
Ráfér a festés, ki kell csinosítani...
Mesés lesz, meglátod.
Príma kis helyet varázsolunk belőle.
Ez az!
Na tessék, már megint!
Reggel 8.00 óra van, Valerio.
A reggeli a legfontosabb étkezés. Kérsz?
Nem szoktam reggelizni.
Ander!
Szép napot, édes!
Már első nap hagyjam ott a sulit?
Pedig most menne.
Azt reméltem, a kolesz megváltoztatott.
De nem úgy tűnik. Csak még röhejesebb lettél.
Köszi!
A helyedben idén nem buknék meg,
különben anyáék megvonják a pénzt. Nem jó a szegénység.
Nem aggódom. Bármi is történjen, te itt leszel nekem.
Komolyan mondom. Köszönöm,
egyedül te veszed a fáradságot, hogy nyaggass. Éljen!
A tesód vagyok, így vezeklek.
Csak féltestvér, gyönyörűségem.
Szia, édes!
Az órák után elmehetnénk hozzád.
...ha figyelsz.
Ez valami vicc?
SZERETÜNK, MARINA
SOSEM FELEDÜNK
A kukában lenne a helyük.
Hát az órád?
Nem tetszik?
Kicserélhetjük.
Hogy vagy?
Milyen volt Horvátország? Tetszett Christiannak?
Beszélnünk kell, Polo.
Mi a baj?
Christian meglátogatja Nanót...
A többiekre is ránézek. Pá!
Amúgy jó boldognak látni.
Komolyan.
Hogy vagy? Rég találkoztunk.
- Szevasz! - Mi újság?
- Egy képet se posztoltál. - Alig van jel
a nagyszülei asztúriai házánál.
Minden tehén egyforma, mindegy, mennyi filtert pakolsz a képre.
De nyugis volt. Csak lazulás...
Mit keresel itt?
Annyi jogom van itt lenni, mint neked.
- Ne! - Elég!
Azucena!
Takarodj innen!
- Ne! - Befejezni!
Elég legyen!
- Leállni! - Szállj le róla!
- Abbahagyni! - Elég, Guzmán!
Marina halála mély sebet ejtett rajtunk,
ami csak lassan gyógyul be.
Segítenetek kell benne.
Mindegyikőtöknek.
Guzmán,
el sem tudom képzelni, min mész most át.
Az biztos.
De megértheti,
milyen lehet folyton a bűnösbe ütközni
a folyosón.
Nem Samuel a bűnös.
Ha nem jött volna ebbe a suliba...
Ha a tetves testvérével együtt
a szaros falujában marad, minden oké lenne.
- Apádtól kapott ösztöndíjat. - Ön újította meg.
Mert jó tanuló. Így volt tisztességes.
Tisztességes?
Marina meghalt.
A húgom...
Tizenhat éves korában hunyt el.
Ez tisztességes?
Nem vitázom veled.
Aki mostantól szóba áll ezzel a féreggel, halott a szememben!
Aki vele van, ellenem van.
Nem vagyunk ellenségek.
Dehogynem.
Maga már választott.
Lehet egy kérdésem?
Valerio...
- Fontos? - Naná.
Hol marad az üdvözlőbuli?
Szerinted illő lenne?
Nézze meg ezeket az arcokat!
Épp az ilyen szörnyűségek után fér rá mindenkire...
egy kis szórakozás.
Mulatság, tánc, pia...
Miért nem ment az anyjával?
Mert az anyja nem bír vele.
Pár hónapra visszaküldi az apánkhoz,
aki megunja, és visszaküldi. Évek óta így megy ez.
Kemény lehet.
Az elvált szüleid ide-oda passzolgatnak,
mint egy teniszlabdát.
Na persze. Csak ma kezdődött a suli, de a srác már bulizna.
Vele megyek.
Valakinek vigyáznia kell rá, hogy mikor kiüti magát,
legalább egy párnán dőljön ki,
és reggel is meglegyen a pénztárcája.
Most jó nővért játszol?
Valerióval? Mindig is odafigyelt rá.
Emlékszel, mennyit féltékenykedtem, mert folyton vele volt?
Reménytelen eset.
Nézzetek rá...
- A pályára! - Tedd el a mobilod!
Ha észreveszik, elkobozzák.
Ösztöndíjjal vagy itt?
Látod ezt? Színarany, csávókám.
Gazdag vagy, mégis más, mint a többi.
Büszke is vagyok rá. Talán baj?
Bóknak szántam.
Befelé, emberek!
Rebeca.
"C" -vel.
- De a barátaimnak csak Rebe. - Samuel.
Alakítsatok ötfős vegyes csapatokat!
Dinamikával kezdünk.
Gyere ide, csajszi!
Szia! Rebének hívnak.
Nyugi, bírom a muszlimokat. Egy csomóval lefeküdtem.
Bemelegítés! Nem kell elkapkodni.
Még két fő kell ide.
Ti ketten menjetek oda!
A második csapat jön!
Hali, Samu! Üdvözöl a tesód.
Miért nem látogattad?
Végiggüriztem a nyarat az óvadéka miatt.
És te?
A barátnőddel cirkáltál a jachtodon, mi?
Egy...
két...
há'...
Köpni fog.
Már egy hónapja alig beszél.
Mint aki fél,
ha kinyitja a száját, nincs visszaút.
Akkor mi lesz?
Mi lenne?
Sokat parázol, baszki.
Menj el megint nyaralni!
Nyugi! Tudja ő, mi a jó neki.
Estére van programod?
- Jól vagy, Polo? - Hogy én?
Soha jobban!
Miért köptél be?
Azt hittem, barátok vagyunk.
Én is, csak mióta barátnőd van, nem válaszolsz az üzeneteimre.
Barátnőm?
Lu egész nyáron mellettem állt.
Tudod, miért vagyok vele?
Mert mindenben támogat.
Feltétel nélkül.
Ez nem szerelem,
hanem áhítat,
mintha kábé Isten lennél.
Aki szeret, az szembesít az igazsággal.
És az az igazság, hogy Marina halála nem mentség a viselkedésedre.
Nekem köszönheted, hogy idejárhatsz.
No comments yet. Be the first to leave one.